154228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikus hatású anyagok előállítására
13 154228 14 ményítők, pl. gabonakeményítő, burgonyakeményítő, oldható keményítők, glicerin, mannit, laktóz, maltóz, stb. alkalmazható. (3): A fermentlé kezdeti pH-ja kb. 6—8,5, előnyösen a mintegy 6,7-től 7,3-ig terjedő tartományba esik. A pH-t kb. 12—15 órás fermentáció után mintegy 6,0—6,9~es értékre állítjuk be, pl. alkáli hidroxidok, mint nátriumhidroxid vagy pedig kénsav hozzáadása útján. Az alap-táptalajhoz mintegy 2,5%-os mennyiségig szárított élesztő vagy élesztő extrakt is adható, ez azonban nem szükségszerű alkotóelem. A fermentációt előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a fentiek szerint elkészített táptalajt sterilizáljuk (pl. 120 C°-on 15—20 percen keresztül), majd mintegy 35—55 C°-ra hűtjük és a fenti törzsek valamelyikének spóráival vagy vegetatív tenyészetével beoltjuk. A fermentációt keverés és levegőztetés mellett, mintegy 35—55 C°-on, előnyösen kb. 40—50 C°-on végezzük el. A fermentáció időtartama mintegy 5—100, előnyösen kb. 12—30 óra. A fermentlevet kívánt esetben szűrjük, majd előnyösen 2 lépésből álló extrakciós műveletnek vetjük alá. Extrakciós oldószerként mindkét lépésben olyan oldószert alkalmazhatunk, amely (a) valamely 200 C°-nál alacsonyabb forráspontú, hideg vízzel kismértékben ((pl. 25%-nál rosszabbul) elegyedő, egyértékű, telített alifás alkoholt, mint például n-btttanol, izobutanol, n-pentanol, n-hexanol, 4-metil-2-pentanol, stb. tartalmaz. A felhasznált oldószer a fenti alkoholok valamely reprezentánsát egyedül, vagy azok keverékét tartalmazhatja, eljárhatunk azonban oly módon is, hogy homogén oldószerelegyeket alkalmazunk, melyek a fent ismertetett alkoholok mellett, legfeljebb mintegy 90 térfogat% menynyiségben, egyéb, hideg vízzel kis mértékben elegyedő oldószereket, mint kb. 40—200 C°-on forró mono- vagy polihalogénezett szénhidrogének, pl. kloroform, széntetraklorid, metilénklorid, etiléndiklorid, stb. is tartalmaznak. A halogén szubsztituens klór, bróm, jód vagy fluor lehet. Az oldószer-elegyekben az alkoholok mellett további komponensként egyéb, hideg vízzel kis mértékben elegyedő oldószerek, pl. éterek, észterek, ketonok, aromás szónhidrogének, stb. is alkalmazást nyerhetnek. Az első extrakciós lépésnél az oldószer és a fermentlé aránya a berendezéstől, az oldószertől és a kívánt extrakciós foktól függően mintegy 4 :1—1 :10. Szakaszos extrakció esetében általában kb. 1 :1—4 :1 arány mellett dolgozunk. Ellenáramú oszlop-extrakciónál a fenti arány általában mintegy 1 : 2—1,3 : 1. Az első exírakciót kb. 4—10 pH tartományban, előnyösen mintegy 6-os pH érték mellett végezzük el. A kioldott szilárd anyagokat tartalmazó oldatot ezután általában mintegy 1—15 súly%-ig, előnyösen 5—7 súly%-ig (szilárd anyagra számítva) betöményítjük. A betöményítés az e célra, ismeretes eljárások bármelyikével, így például vákuumbepárlással végezhető el. Az ily módon nyert sűrítményt kétlépcsős extrakciós módszer esetén előnyösen többlépcsős, frakcionált folyadék extrakciós oszlop közepetáján tápláljuk be. Az oszlop tetejének közelé-5 be ezzel egyidejűleg — az oldószeres fázissal kívánt esetben előzőleg egyensúlyba hozott — vizet vezetünk és a vízzel kívánt esetben egyensúlyba hozott oldószeres réteg betáplálása az oszlop aljának közelében történik. Az oldószer-10 víz arány kb. 1 : 5—1 : 15, előnyösen mintegy 1 :10. A betáplált oldat és a víz aránya mintegy 1 : 30. A termék nagyrészét az oszlop tetején távozó oldószeres réteg tartalmazza. Mindkét extrakciós lépésnél oldószerként elő-15 nyösen n-butanolt alkalmazhatunk. A fenti oldószer használata esetén a fermentlé összszilárd anyag tartalmának mintegy 0,5—1%-a a n~butanolos rétegbe kerül és ez a termék nagyrészét tartalmazza. 20 A fenti eljárás, nevezetesen a fermentlé oldószeres extrakciója, a nyert extrakt betöményítése és a koncentrátum frakcionált folyadékextrakciója a betöményítéses lépés kihagyásával is elvégezhető, az eljárás azonban így kevésbé 25 hatékony. Hasonlóképpen a második extrakciós lépés is elhagyható, azonban ez is a hozam csökkenéséhez vezet. A fenti frakcionált folyadék-extrakciós kolonnán nyert extrakt bepárlással kb. 5—20% szi-30 lárd anyagot tartalmazó oldattá vagy péppé töményíthető, majd kb. 25—50 súly% n-hexánt adunk hozzá és a keletkező szuszpenziót leszűrjük. A kicsapódó terméket szűrjük és vákuumban szárítjuk; szilárd, sárga, részben tiszta, 35 mintegy 45—75% tisztaságú port kapunk. Ez a vegyület a későbbiekben ismertetésre kerülő (I), (II), (III) és (IV) képletű vegyületekhez hasonló hatásossággal rendelkezik, az állatkísérletek szerint alkalmazott dozirozás mellett. 40 A fentiek szerint előállított, mintegy 45—75% tisztaságú termék tisztítása az alábbi módszerek valamelyikével történhet. 45 (a). A 45—75% tisztaságú terméket kloroform kis szénatomszámú alkohol-víz vagy etilacetát-víz oldószer-rendszerrel kezeljük. Találmányunk értelmében pl. az alábbi összetételű oldószerelegyek alkalmazhatók: klorof orm-izopropanol-50 -víz (1:1:2 tf-arány), etilacetát-víz (10,5 :9 tf-arány), klorof orm-izopropanol-etanol-víz (3:1: : 1 : 5 tf-arány), klorof orm-izopropanol-metanol-víz (3:1:1:5 tf-arány), stb. Az eljárás pl. Craig-féle ellenáramú extrakciós berendezésben, -55 (mely pl. 200 csövet tartalmaz), vagy extrakciós oszlopon foganatosítható. Amennyiben az extrakciót Craig-féle berendezésben végezzük el, az anyagot a fenti oldószer-rendszerek valamelyikében feloldjuk és a készülék első csövébe vagy 60 csöveibe visszük. A 330—335 m^ ultraibolya maximumot mutató és Bacillus sp. TA (NRRL* *Northers Utilization Research and Development Division, U. S. Dept. of Agriculture, 65 Peoria, Illionis. 7