154202. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kondenzátum-kigőzölögető gőzének hasznosításához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. X. 13. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. (SU—332) 154202 Szabadalmi osztály 14 h Nemzetközi osztály: F 01 k Decimái osztályozás: Dr. Szűcs László oki gépészmérnök, Tasnádi Csaba oki. gépészmérnök, Harmatha András oki. gépészmérnök, Budapest Berendezés kondenzátum-kigőzölögtető gőzének hasznosításához Az élelmiszer- és vegyipar energiagazdálkodásában fontos szerepet játszik a különböző, az atmoszféránál nagyobb nyomású gőzzel fűtött készülékekből érkező kondenzátum hőjének hasznosítása. A hőhasznosításra (eltekintve azon esetektől, amikor a forró kondenzátum közvetlenül hasznosítható) elvileg két lehetőség van: 1. A termikusan kedvezőbb módszer, ha a kondenzátummal, megtartva annak eredeti nyomását, a fűtendő közeget egy hőcserélőben közvetlenül melegítik, majd a lehűtött kondenzátumot fojtva, kigőzölögtetés nélkül bocsátják a többnyire atmoszférikus nyomású gyűjtőtartályba. Ez a módszer nem alkalmazható, ha különböző, esetleg még az időben is változó nyomású fűtőkészülékekből, többnyire szakaszosan érkező kondenzátum hőjét kell hasznosítani, márpedig mind az élelmiszer-, mind a vegyiparban általában ez a helyzet. Ilyenkor az alkalmazott megoldás: 2. A különböző helyekről érkező kondenzátum mennyiségeket egy közös, ún. kondenz kigőzölögtető tartályba vezetik, ahol a folyadék nyomása és hőfoka gőzképződés közben egy közös értékre, többnyire az atmoszféra nyomására csökken. Az itt keletkező gőzt azután hőcserélőbe — az ún. párakondenzátorba — vezetik, ahol az kondenzálódik, a fűtendő közeg pedig felmelegszik. Miután a kigőzölögtetőből érkező gőz mennyisége változik, a felmelegítendő közeg mennyisége és elérendő véghőmér-10 15 25 30 séklete viszont általában konstans érték, a párakondenzátor után megfelelően szabályozott utófűtő — többnyire frissgőzzel fűtött — hőcserélővel gondoskodnak a fűtendő közeg előírt véghőmérsékletéről. A párakondenzátor méretezésében a következő szempontokat kell érvényesíteni. 1, A párakondenzátort megfelelő légtelenítő vezetékkel kell ellátni, egyrészt, mert a kondenzvezetékeken, fűtőtesteken keresztül — főként szakaszos technológiák esetén — mindig sok levegő jut a rendszerbe, másrészt, mert az időnként fellépő vákuum miatt még további levegőbetörés is várható. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a kondenzátorban — és ezzel a kigőzölögtető tartályban — a nyomás egy meghatározott érték fölé ne emelkedjék, mert ellenkező esetben egyrészt egyes fűtőtestekből a kondenzátum nem tud kifolyni, illetőleg azokat a víz elárasztja, másrészt termikus hátrány lép fel, hiszen minél nagyobb a nyomás, annál kevesebb gőzt lehet a kondenzátumból nyerni. 3. Biztosítani kell, hogy a kigőzölögtetőben és a párakondenzátorban olyan üzemállapot ne lépjen fel, amikor a légtelenítő vezetéken ellenkező irányban, levegő tör be a rendszerbe. A fenti szempontok a jelenlegi rendszerekkel maradéktalanul nem érvényesíthetők, illetve érvényesítésük csak gazdaságtalanul vihető keresztül. 154202 /