154191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxivegyületek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VI. 01. (RO—400) Franciaországi elsőbbsége: 1965. VI. 01. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. 154191 Szabadalmi osztály: 12 o 5—10 Nemzetközi osztály: C 07 d Deci mái osztályozás: Feltalálók: Brunie Jean-Claude vegyészmérnök, Crenn Noel vegyészmérnök, Lyon, Franciaország Tulajdonos: Rhone-Poulenc S. A., Párizs, Franciaország Eljárás epoxivegyületek előállítására A találmány tárgya új eljárás epoxivegyületek előállítására olefinvegyületekből oxidáció útján. A leghasználatosabb ipari eljárás epoxivegyületek előállítására abban áll, hogy olefinvegyületeket reagáltatnak persavakkal, mint például 5 perhangyasavval, perecetsavval, perbenzoésavval stb. [Adams: Organic Reactions VII, p. 378—433 (1953)]. Ez a módszer jó hozamokat ad, de végrehajtásához költséges oxidálószerekre van szükség, azonkívül savas közegben kell dolgozni, ami 10 nem mindig fér össze a kezelt anyagok stabilitásával. E fogyatékosságok elkerülésére a szerves persavakat alkilhidroperoxidokkal helyettesítették '[Brill: Journal of Organic Chemistry 29, 710—713 (1964)], de így is az epoxidképző- 15 dés lassú és a hozamok gyengék; a cikloolefinek esetében például, amelyeket Brill terc. butilhidroperoxiddal oxidált, a hozam 10—30% a fogyasztott hidroperoxidra számítva. Azt találtuk, hogy ha egy olefinvegyületet 20 egy ROOH képletű — ebben a képletben R alku-, cikloalkil- vagy aralkilcsoportot jelent — szerves hidrogénperoxiddal reagáltatunk egy bórsavészter jelenlétében, jó hozammal kapjuk a kezelt olefinnek megfelelő epoxidot. 25 Az ilymódon epoxidokká átalakítható olefinvegyületek alifás vagy cikloalifás olefinek lehetnek, mint például a ciklohexén, ciklooktén, ciklododecén. Ugyancsak oxidálhatók az olyan helyettesítőket hordozó olefinvegyületek, amelyek nem oxidálhatók, és változatlanul maradnak a reakció körülményei között; például a halogénatomokkal, nevezetesen klóratomokkal, valamint alkoxicsoporttal helyettesített telítetlen vegyületek. A reakcióra alkalmas hidroperoxidok primerek, szekunderek vagy tercierek lehetnek, és alkil-, cikloalkil- és aralkilhidroperoxidok tartoznak ide. Előnyösen használható fel a ciklohexilhidroperoxid, amely ipari termék; ez a reakció körülményei között könnyen adja át az oxigénjét, azonkívül ciklohexanol képződik, és ez felhasználható adipinsav gyártására. A hidroperoxid megválasztása az üzemi körülményektől függ, közülük egyesek bizonyos esetekben túlnyomóan lebontási reakciókat idézhetnek elő epoxidáció helyett. Adott esetben az ilyen szekunder bomlási reakciók elkerülésére a hidroperoxidhoz stabilizáló szereket, mint pl. aminokat adhatunk. A felhasznált bórsavészterek alkilészterek, elsősorban rövidszénláncú alkilborátok lehetnek, kiváltképpen a metilborát. A szóbanforgó reagáló anyagok közti reakció terméke a kiindulási anyagként használt olefinnek megfelelő epoxid, továbbá a hidroperoxidnak megfelelő alkohol borátja és a rövidszénláncú alkilborátból felszabadított rövidszén-0 láncú alkohol. Célszerű a gyakorlatban ezt a 154191