154181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony epoxi-oligomerek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. XII. 31. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 16. (MU—332) 154181 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimái osztályozás: Feltalálók: Csillag László oki. vegyészmérnök, Balajthy Zoltán oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás folyékony epoxi-oligomérek előállítására A találmány tárgya eljárás szobahőmérsékle­ten folyékony és 20 000 cP-nál kisebb viszkozi­tású epoxi-oligomerek előállítására epihalohid­rinek és diolok lúgos kondenzációja, a képződött termék oldószerben végzett ionmentesítése és az oldószer eltávolítása útján. Ismeretes, hogy az epoxigyanták előállítása általában úgy történik, hogy egy aromás diolt (általában difenilol-propánt) és diklórhidrint vagy epihalohidrint {általában epiklorhidrint) lúgos (általában nátrium-hidroxid tartalmú) vizes közegben kondenzálnak. E kondenzációs reakcióban általában 2 :1 vagy ennél magasabb nátrium-hidroxid-diol mólarányt és 1,2 :1—2 :1 epiklórhidrin-diol mólarányt alkalmaznak. Az így képződő polimerek az alábbi általános képlettel j ellemezhetők: CH2 —CH—CH 2 —O—R—O—(CH 2 —CHOH— O —CH2 — O—R—0)„-^CH2 — CH—CH2 / O ahol n = 0 vagy egész szám 10-ig bezárólag és R az a kétértékű gyök, amelyhez a hidroxil­csoportok kapcsolódnak. A gyakorlatban a polikondenzáció során min­den esetben poliglicidiléter-keverékek keletkez­nek, tehát olyan polimerek, amelyeknek mo­lekuláiban a fenti általános képlet szerint n>l. Minél nagyobb n, annál magasabb az epoxi­gyanta viszkozitása és lágyuláspontja. 5 Ismeretes továbbá, hogy a polikondenzáció­ban képződő, vízben oldhatatlan polimert szer­ves oldószerben (többnyire aromás szénhidro­génben) oldják és a terméket az ionos szennye­zésektől e gyanta oldat vizes mosásával tisztít-10 ják meg, majd az oldószert a gyantáról ledesz­tillálják. Ezzel a technológiával nagymértékben leegyszerűsíthető ugyan a termék tisztítása, a folyékony epoxigyanták előállításánál azonban e módszer azzal a hátránnyal jár, hogy az oldó-15 szer ledesztillálása egyúttal a termék hőkeze­lését eredményezi. A folyékony gyanta tulaj­donságait (viszkozitás, gyanta-térhálósító keve­rékek gélesedési ideje) és a kikeményített gyan­ták mechanikai tulajdonságait egyes fontos fel-20 használási területeken igen hátrányosan befolyá­solják a folyékony gyantában visszamaradt szerves oldószernek még a nyomai is. Az oldó­szer ledesztillálását általában fűthető, keverő­vel ellátott duplikátorban végzik. Az ilyen be-25 rendezésekben az oldószer utolsó nyomainak el­távolítása igen hosszadalmas művelet, mely alatt a termék polimerizációfoka, viszkozitása továbbá nő. A hőkezelés okozta polimerizáció­fok- és viszkozitás-növekedés természetesen vi-30 szonylag annál nagyobb, minél kisebb a poli-154181

Next

/
Thumbnails
Contents