154179. lajstromszámú szabadalom • Automatikus központi ütközőkészülék sínjárművekhez vezeték-csatlakozással

3 készülék létesítése vezeték-csatlakozással, amely megteremti annak az előfeltételét, hogy a fellépő tehetetlenségi- és gyorsító-erőket a vezeték-csatlakozás mozgatásakor biztosan uraljuk. A találmány szerint ezt azáltal érjük el, hogy 5 egy önmagában ismert vezetőszarvnak lényegében az ellencsapágy felé fordított részében, az elülső és oldalsó határolás tartományában, előnyösen visszaálló és célszerűen gömbszerűen kialakított nekifutófelülete, és fogként kialakí- 10 tott vezérlőfelülete van. Ezekhez a felületekhez tartozóan az Önmagában ismert kettőskarú emelő működtető emelőjének szabad emelőkar végén lényegében domborúan kialakított lökőfelülete van, amely vezérlőfogba megy át. A járművek 15 kapcsolódásakor a fent említett kontúrok együttműködésének eredményeképpen az összekötendő vezeték-csatlakozásoknak az egyes fázisokban időben különbözőképpen lejátszódó tolómozgását hozhatjuk létre. Ezt a tolómozgást tolóemelő 20 veszi át, amelynek célszerűen villaszerűén kialakított, szabad emelőkarvége csapágycsapszeget vesz körül, amely vezeték-csatlakozás érintkező házába van erősítve. Ez az érintkezőház, amely rugóerő ellenében legalább egy 25 vezetékcsövön teleszkópszerűen eltolhatóan van elhelyezve, a kapcsolófolyamat során a vezeték-csatlakozások reteszelt kapcsolódását létesíti. Egyrészt az egyenlőtlen, mégpedig lényegében egyenlőtlenül felgyorsított tolómozgások, más- 30 részt az összevezetendő vezeték-csatlakozások tömegének csökkentése érdekében, az érintkezőházon, a tehetetlenségi- és gyorsító-erőket a lehető legkisebbre kell korlátozni. Az eltolhatóan ágyazott érintkezőházzal ellátott vezetékcső elő- 35 nyösen vízszintes tengely körül korlátozott mértékben forgatható és ezen tengelyirányban eltolhatóan vezetőkeretben van ágyazva, amely előnyösen függőleges tengely körül határoltan elforgathatóan és ugyancsak függőlegesen ten- 40 gelyirányban eltolhatóan a központi ütközőkészülék fejében van elrendezve. A vezetőkeret és ezzel az érintkezőház vízszintes szögkilengéseit beállítható ütközőkkel, amelyeknek ellencsapágya a központi ütközőkészülék kapcsoló- 45 fejében van, határoljuk. Az érintkezőház függőleges szögkilengéseit a vezetékcső és érintkezőház közötti illesztési hézaggal tesszük lehetővé és a vezetékcsőre erősített beállítható ütközőkkel, amelyeknek ellencsapágya a vezetőkeret 50 homlokfelületét képezi, határoljuk. Az említett vezetőkeret kardán elrendezése a vezetékcsővel a kapcsoló fejében elegendő játékot hagy arra, hogy a kapcsolódás folyamán a központosítás és ehhez csatlakozó kapcsolódás biztosan mehessen 55 végbe. Ka a vezeték-csatlakozások egymás között kapcsolódtak, a kardán elrendezés lehetővé teszi, hogy a kapcsolt központi ütközőkészülékek relatív mozgásait úgy vegyék fel, hogy a vezeték-csatlakozások tömítő szájdarabjainak fel- 60 fekvése állandóan biztonságos legyen. Az érintkezőházak központosításához szükséges, határolt szögkilengések megtörténte után, mint ahogyan pl. egymáshoz nem központosán Ütköző járműkapcsolők esetében szükséges, a gg 4 vezeték-csatlakozás tolótengelye olyan metszésvonal mentén fut, amely a középső függőleges kapcsolósíkon át a kapcsoló hossztengelyén átfektetett függőleges síkkal van képezve, és közel derékszöget képez egy összekötőfelülettel, amelynek homlokfelülete lényegében egyrészt a kapcsolószáj homlokfalának alsó meghosszabbítását és másrészt a vezetőszarvnak a kapcsoló hossztengelyéhez képest ferdén hajló oldalsó lökőfelülete meghosszabbítását képezi. Avégből, hogy a vezeték-csatlakozást a munkahelyzetből a nyugalmi helyzetbe lehessen visszavezetni, az önmagában ismert visszaállító rugó egyrészt a kapcsolófejre másrészt a kettőskarú emelő működtető emelőjére van csuklósan felerősítve. Ezzel az elrendezéssel elérhető, hogy a visszaállító rugó, rugóerejétől függetlenül, a kettőskarú emelő emelőrészeit alapjaiban kiinduló állásban tartó torziós rugó ellenében ki van helyezve. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra sematikusan ábrázolt központi ütközőkészülékfej felülnézete nyugalmi helyzetben levő vezeték-csatlakozással. A 2. ábra ugyanaz, mint az 1. ábra, csak a vezeték-csatlakozási munkahelyzetben van, és a pontvonallal részben ábrázolt ellenkapcsoló öszszekapcsolt helyzetben látható. A 3. ábra a központi ütközőkészülékfejet ábrázolja a vezetőszarv vezérlőfelületével és a vezeték-csatlakozás nekifutó- és tolótengelyével. A 4. és 5. ábrák két járműkapcsoló vezetőszarva és működtetőemelője közötti mozgás lefolyását ábrázolják a kapcsolódás folyamán, mégpedig a 4. ábra a szállítandó vezeték-csatlakozások kiindulófázisát, az 5. ábra pedig a befejező fázist ábrázolja. A 6. ábra a vezeték-csatlakozással és kettőskarú emelővel ellátott központi ütközőkészülék részleges oldalnézetét ábrázolja a vezeték-csatlakozás hátoldaláról nézve a tolótengely irányában. A 7. ábra a vezeték-csatlakozás oldalnézete érintkezőházzal, vezetékcsővel, vezetőkerettel és megadott csapágyazással a központi ütközőkészülékfejben. A 8. ábra tengelyirányú metszet a vezetőkereten át. A 9. ábra részben metszett érintkezőház, metszetben ábrázolt vezetékcsővel, hüvellyel, tömszelencével és biztosítókengyellel. Az 1 központi ütközőkészülékfejen, amelynek 2 lökőkörme, 3 húzókörme és ezek között a merev 2 és 3 körmök között levő, a kapcsoló hossztengelye felé ferdén futó 5 homlokfallal határolt 4 kapcsolószája van, a 2 lökőköröm meghosszabbításában önmagában ismert 7 vezetőszarv van. Ennek a 7 vezetőszarvnak az elülső és oldalsó határolásának tartományában, előnyösen gömbszerűen kialakított 8 nekifutófelület és fogba átmenő 9 vezérlőfelület van elrendezve, amelyekhez önmagában ismert kettőskarú emelő 12 működtető emelőjén elrendezett, lényegében domborúan kialakított 10 lökő*