154169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin és alkilhomológjainak előállítására piridinnek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogénezése útján

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 10. (LE—493) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. VI. 19. Közzététel napja: 1967. VI. 22. Megjelent: 1968. IV. 15. 154169 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d9 Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Smeykal Kari, vegyész, Dr. Moll Karl-Klaus, vegyész, Leuna, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" Leuna, Kreis Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás piperidin és alkilhomológjainak előállítására piridinnek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogénezése útján 1 A találmány tárgya eljárás piperidin és al­kilhomológjainak előállítására, piridinnek és alkilhomológjainak nikkelkatalizátorok jelenlé­tében történő katalitikus hidrogénezése útján. A piperidin és alkilhomológjai szerves szin- 5 téziseknél pL gyógyászati készítmények előállí­tásánál, mint közbenső termékek, a természetes és szintetikus kaucsuk ipari feldolgozása során mint segédanyagok, valamint szerves, homogén fázisban lefolyó kondenzációs reakcióknál, mint io katalizátorok fontos szerepet játszanak. A fenti ciklusos bázisok előállítása általában a piridin­nek, ill. alkilhomológjainak katalitikus hidrogé­nezésével történik. A szakirodalomból számos adat ismeretes a 15 katalitikus hidrogénezési reakció lefolytatásá­nak módszereire vonatkozóan. A számos sok­oldalú utalás azonban részben nem tekinthető teljesnek és pontosnak, részben pedig egymás­nak ellentmondó, így a piperidinbázisoknak a 20 megfelelő piridin vegyületekből katalitikus hid­rogénezéssel való előállítására műszaki és gaz­dasági szempontból megfelelő pontossággal le­fektetett módszer nem vált ismeretessé. Ismeretes az, hogy a piridin gázfázisban, nik- 25 kelkatalizátorok jelenlétében való hidrogénezé­séhez olyan katalizátorokat alkalmaznak, ame­lyeket nikkel-oxidból 450 C°-on történő hidro­génező kezeléssel állítanak elő. Ezek a katalizá­torok azonban nem váltak be a piperidin elő- •$(! állításához, mivel felhasználásuk során a piri­dinbázisokban levő C—N-kötés felhasad és csaknem kizárólag n-amilamint nyernek reak­ciótermékként. Ismeretessé vált az is, hogy a piridint és a piridinhomológokat Raney-katalizátor vagy ko­vasavgél és horzsakő hordozó anyagokra felvitt nikkelkatalizátorokkal autoklávban nyomás alatt folyékony bázisban hidrogénezik. Ez a módszer azonban nem alkalmas ipari szinten történő foly­tonos eljárás kivitelezésére, többek között azért sem, mivel a katalizátor leválasztása ne­hézkes és ezáltal relatíve nagy katalizátor-fel­használás lép fel. Ismeretessé vált továbbá, hogy a piridin hid­rogénezése állóágyas fémes nikkel-alumínium­ötvözetek, mint katalizátorok jelenlétében 100—,200 atm. nyomáson, folyékony fázisban 150—130 C°-on folytonosan lefolytatható, mi­mellett a katalizátor aktivitásának fenntartása céljából a hidrálandó piridinhez vizes, hígított nátriumhidroxidot adagolnak. A regenerálószer­nek folytonos hozzáadása azonban a reakcióter­mék tiszta, vízmentes piperidinné való feldol­gozását megnehezíti. Ezen kívül a piridin a hidrogénezőreaktoron való első áthaladás során nem hidrálódik teljesen, így a reakcióterméket ä hidrogéneződés teljessé tétele céljából hidro­génnel együtt mégegyszer át kell vezetni a re­aktoron. 154169

Next

/
Thumbnails
Contents