154162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tetraciklin-csoportba tartozó tiszta antibiotikumok előállítására

154162 1. 5039 gamma/ml CTC 2. 5039 gamma/ml OTC 3. 3080 gamma/ml TC 4. 1820 gamma/ml BrTC 5. 800 gamma/ml DCTC 27 gamma/ml 31 gamma/ml 52 gamma/ml 14 gamma/ml 9 gamma/ml A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás gazdaságos és üzembiztos kivitele érdekében nagy gondot kell fordítani az oldat­nak a komplex lecsapás előtti pH-értékére, kü- 10 lönösen azért, mert megfigyelhető volt, hogy az antibiotikum-oldat pH-értéke a lecsapás során a hozzáadott volfrámát hatására erősen válto­zik. 15 A kapott komplex csapadékot valamilyen szűrőanyaggal, pl. „Dicalit" szűrési segédanyag­gal elkeverjük és leszűrjük. A leszűrt csapadé­kot vízzel mossuk, a szűrőről leszedjük és víz­ben ismételten szuszpendáljuk. Ezután a pH^ér- 20 téket 10%-os nátriumhidroxidoldat hozzáadá­sával 8,5-re állítjuk be, amikoris ia komplex ismét oldatba megy. A szuszpenziót leszűrjük, a szűrési segédanyagot tartalmazó csapadékot 9,0 pH-értékű vízzel utánamossuk. A szűredé- 25 keket egyesítjük és az antibiotikum hatásosabb tisztítása érdekében oly mennyiségű 10—20%-os sósavval, amennyi elegendő az 1,5 és 2,0 kö­zötti pH-érték eléréséhez, ismételten kicsapjuk az antibiotikumot. A levált komplexet szűrési so segédanyag hozzáadásával ismételten szűrjük és megsavanyított desztillált vízzel mossuk. A csapadékot vízben újból szuszpendáljuk, a szuszpenziót 10%-os nátriumhidroxidoldattal 8,5 és 10 közötti pH-értékre állítjuk, majd új- 35 ból leszűrjük. Az elkülönített szűrési segéd­anyagot 9,0 körüli pH-értékű vízzel mossuk, a szűredékeket egyesítjük és az antibiotikum ki­nyerése céljából tovább feldolgozzuk. Az antibiotikumot az ilyen alkalikus oldatok- 40 ból előnyösen kétféle módon különíthetjük el: 1. kalcium- vagy magnéziumsókkal vagy ezek . elegyével történő lecsapás útján; 2. ioncserélők segítségével. így tehát a tetraciklin-csoportbeli antibioti- 45 kumoknak a micéliumtól megsavanyítás és szű­rés útján mentesített fermentációs léből vagy a tetraciklin-antibiotükumot tartalmazó szeny­nyezett oldatból történő kinyerésére szolgáló eljárást a találmány értelmében az jellemzi, 50 hogy a fermentációs léhez ill. szennyezett anti­biotikum-oldathoz volfrámsavat vagy volfrám­savas sókat adunk 0,5:1 és 4,0:1 közötti, elő­nyösen 1,2:1 és 1,5:1 közötti, Na2W0 4 • 2H2 0-ra számított mennyiségi arányban, 0,5 és 7,0 kö- 55 zötti, előnyösen 1,0 és 2,5 közötti pH-értéknél, a képződött és szűréssel elkülönített csapadé­kot 10—20%-os nátriumhidroxidoldattal 8,5 és 10,0 közötti pH-értékre állítva ismét oldatba visszük és a kapott oldatból az antibiotikumot (jo önmagában ismert módon, előnyösen kalcium­és/vagy magnéziumsókkal és/vagy ioncserélők segítségével elkülönítjük. Kalcium- ill. magné­ziumsóként előnyösen kloridot alkalmazunk. Az antibiotikum elkülönítésére azonban — mint- 65 hogy ebből a szempontból csak a kation bír jelentőséggel, az anion nem -— más kalcium­és/vagy magnéziumsók, vagy pedig más föld­alkálifémek sói is alkalmazhatók. Kalcium- vagy magnéziumkloriddal való dol­gozás esetén a volfrám-antibiotikum-komplex alkalikus oldatához, amelynek pH-értéke 8,5 és 10 között van, kb. 7,5 pH-érték eléréséig 10—20%-os sósavat adunk, majd még szilárd ammóniumkloridot is adunk 1:1 és 1:3 közötti súlyarányban az oldathoz. Az ammóniumklorid hozzáadása gátolja a kalcium- ill. magnézium­volframát kicsapódását. Az ammóniumklorid hozzáadása után 10—20%-os kalcium- vagy magnéziumklorid-oldatot adunk az oldathoz, majd az elegy pH-értékét 10%-os nátriumhid­roxiddal 8,0 és 8,2 közöttire állítjuk; ennek során kicsapódik a tetraciklin-antibiotikum kalciumsója, ill. magnéziumsója. Az antibioti­kumnak a kalcium- ill. magnéziumkloridhoz való súlyaránya 1:1 és 1:4 között lehet. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a nátriumhidroxid hozzáadásának sebessége ké­sőbb erős befolyással van a rendszer szűíhető­ségére. A nátriumhidroxid gyors hozzáadása esetén finoman diszpergált csapadék hajlamos képződni, amely azután igen nehezen szűrhető. Lassú nátriumhidroxid-hozzáadás esetén azon­ban durvább szerkezetű, szűrési segédanyag nélkül is jól szűrhető csapadékot kapunk. Az antibiotikum kalciumsóját szűrési segéd­anyag hozzáadásával vagy nélkül szűrjük és némi kalciumkloridot is tartalmazó desztillált­vízzel mossuk. A'szűredéket a mosófolyadékkal egyesítjük és az így kapott egyesített szűredék­ből a nátriumvolframátot visszanyerjük. Az an­tibiotikum kalciumsóját mosás után leszedjük a szűrési segédanyaggal együtt a szűrőről, majd vákuumban, 30—40 mm Hg-oszlop nyomás alatt, 40—50 C° hőmérsékleten megszárítjuk. A száraz kalciumsót metanollal, izobutanollal, metilbutilkétonnal vagy valamely más alkohol­lal vagy ketonnal, amelyet előzőleg vízzel telí­tettünk és sósavval 2,0 pH-értékre savanyítot­tunk, extraháljuk. A metanolos oldathoz a szennyezések eltávo­lítása céljából aktívszenet adunk. Az aktívsze­net azután kiszűrjük és az adszorbeált antibio­tikumot megsavanyított metanollal eluáljuk. A fém-ionoknak az antibiotikumból való le­választása céljából a metanolos kivonatot egy ioncserélővel töltött oszlopon folyatjuk keresz­tül. Ily módon igen nagy tisztasági fokban kap­juk az antibiotikumot. Az oszlopról lefolyó metanolos kivonatot vákuumban eredeti térfo­gatának egynegyedére pároljuk be és az anti­biotikumot hidroklorid vagy bázis alakjában önmagában ismert módon kinyerjük. Az anti­biotikum^hidroklorid levált kristályainak tisz­tasági foka kb. 800—910 gamma/ml és az át­kristályosítás után az antibiotikum-hozam (a fermentációs lében jelenlevő antibiotikum mennyiségére számítva) 85—90%. 3

Next

/
Thumbnails
Contents