154155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikolaldehid-triacetát előállítására

3 gyis ia két frakcióiban csak az éternek százalékos aránya lehet azonos. A B-fraklció kémiai természetének felderíté­sével kapcsolatban végzett vizsgálataink szerint ez a frakció más szerlkezetű, mint az A-frakció. Az észtersávok frekvenciái a két frakció infravö­rös színképében 'megegyeznek, azonban az alifás sávok; intenzitása a B-tfrabció párlatában meg­nő az A-ífralkeióéíboz viszonyítva, és a B-tfnakció 1100 am"" 1, iE. 7-70 cm-1 körül új elnyeléseket mutat, melyek egy kialakult éteiicsoport aszim­metrikus és szimmetrikus C—O vegyérték rez­géseinek felelnek meg. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a B-fralkció összegképlete: CeHgGyC!.., valószínű szerkezete a következő: x CH3 —COO-H ÖÜ—CH.2—O— OH—CH2 —Cl í I Cl Cl E vegyület tehát éter-típusú. Acetiilicsoportjában nines klóratom, amit bizonyít, 'hogy az észter­csoport frekvenciái' mindkét frakció színképé­ben 1770 om_1-nél lépnek fel, holott klóraoetil­-csoport jelenléte esetén az észtercsoport frek­venciái megnövekednének. A B-frakció tehát nem lehet az A-frakoió szubsztitúció útján to­vább klórozott terméke. A B-fraikició csillaggal jelzett szénatomja strukturálisan analóg az acetohalogéncukrok. l-es szénatomjával. Ennek az analógiának az alapján az várható, hogy e frakcióban nátriumacetát hatására a csillaggal jelzett szénatom klór szubsztituen&e aoetoxi-eso­portra cserélődik ki; a másik: két klónatöm ese­tében is hasonló szubsztitúció várható. A B-Jfriakció vizsgalata közben meglepő mó­dón azt tapasztaltuk, hogy ez a frakció szerves oJdószerlben eoetsaivas sóval forralva;, fenti szer­kezete ellenére molekula hasadással glikólalde­hid-itriacetátot képez. Ez a felismerésünk tehe­tővé tette a glilkolaldéhid-triaicetátnak vinil^ace­tát klórozásával történő egyszerű és közvetlen előállítását, mert feleslegessé válik a vinil-aioe­tát klórozásával nyiert kétféle termék desztillá­ciós szétválasztása, A találmány eljárás glikolaldelhid-triaeetát előállítására vinil-iacetát klórozása útján előál­lított C6H9O3CI3 össziegiképletű étertípusú kiór­származékbóli, amely abban áll, hogy a CßHi/DaCls összeglképletű étertípusú klőrszármazékot önma­gában, vagy a vinil-acetát klóroaásakor egyide­jűleg nyert 1,2'Mdiiklórötil-aeietáttal együtt ecet­sav erős bázissal képezett sójával, célszerűen nátrium-acetáttal reagáltatjuk, és az így nyert gükollaldéhid-triacetátot ismert módon elkülö­nítjük. A fenti étertípusú vegyület előállítása céljá­ból a váiil-acetátöt —10 C° és +45 C° közötti, előnyösen 15 C° és .25 C° közötti hőmérsékleten klórozhatjuk. A Motozási reakció során szerves oldószerként eoetsavanhidriidet célszerű használ­ni, Az ecetsav erős bázissal képezett sójaként 4 előnyösen nátrium-acetátot használhatunk, ame­lyet in situ is kialakíthatunk a realkcióelegyben. A találmány értelmében célszerűen úgy já­runk el, hogy a vinil-acetátot ecetsavanihidrid 5 és nátrium-acetát jelenlétében klórozzuk, majd a CeHgOaClg összegiképfetű étertípusiú vegyületet tartalmazó klórozott elegyet 24—36 órán át for­raljuk;. A képződött nátrium-kloridot leszűrjük, az ecetsavaníhidridet ledesztilláljuk, mäjd a be-10 párlási maradékból a triaeetátot oldószerrel, célszerűen klórozott szénhidrogénnel vagy alko­hollal kivonjuk, és az így kapott oldatból batö­ményítés után kikristályosítjuk. Ha nagytiszta­ságú terméket kívánunk nyerni, akkor az. ecet-15 savanhidrid ledesztillálása. után a maradéikból a triaeetátot frakcionált desztillással különít­jük él. A találmány szerinti eljárás nagy műszaki és gazdásági előnyt biztosít, mert egyrészt felesle-20 gessé teszi a vinil-acetát klórozása útján nyert diklóretiOsacetát frakcionált desztilláci óival tör­ténő elkülönítését, másrészt a. kiindulási vinil­-acetátra vonatkoztatva a glikolaldeíhiid-triacetát hozamnak 7i5%-os növelését eredményezi. Víz-25 mentes közegben, korrozív vegyszerek haszná­lata nélkül kivitelezhető. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 20 1. példa: 172 g (2 mól) vinil-acetátba hűtés és keverés közben összesen 142 g klórgázt vezetünk,, ügyel­ve, hogy a hőmérséklet 20 C° körül maradjon. 35 A gázbevezetés ideje' 5 óra. A reakcióelegyet ezután 18 órát szobahőmérsékleten állni hagy­juk, majd frakcionáltan desztilláljuk; 154 g A­-párlatot és 1128 g B-párlatot nyerünk, amelyek a már előzőleg közölt fizikai állandókkal ren-40 delkeznek. 94 g l,i2-<diklóretilacetát (A-párlat), 240 ml eeetsavanihidirid és 98 g vízmentes nát­rium-acetát intenzíven kevtertetett elegyét visz­szacsepegő hűtő alkalmazásával 24 órán át for­raljuk. Lehűlés után a reakcióelegyből a nátri-45 um-acetátot tartalmazó nátrium-kloridot szűrés­sel elkülönítjük, a »zurietet vízfürdőn vákuum­ban oldószermentesítjük, majd a visszamaradó viszkózus barna folyadékot frakcionált an deszr­tillálijuk, A főpárliat, mely 11 Hg mm^en 125— 5Q 130 C°-on forr, gyorsan kristályosodik. Az ele­gyet néhány órára jógbéhűtjük, majd szűrve etanol és petrodéteir (1:2) elegyével mossuk; 77,2ig triacetáthoz jutunk, olvadáspontja 52 C°, 63% hozam diklóretil-acetátra. 55 1218 g B-párlalt, 250 jml ecetoavanihidrid és 134 g vízmentes nátrium^acetát elegyét az előző be­kezdésben leírt módon reagáltatjuk. 94 g kristá­lyos! triaeetátot nyerünk, mely 5í C°-on cíllvad. A hozam 815% a kiindulási klórvegyületre, 60 2. példa: Hi2 g vinil-acetát és. 400 ml ecetsavanhídrid elegyében 0,30 g ferri-klorid jelenlétében 213 g 65 vízmentes nátrium-acetátot szuszpendálunk. Szo-2

Next

/
Thumbnails
Contents