154154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és összetett anyag átlátszó rendszeresen áthaladó energiamennyiség állandósítására a rendszer áteresztőképességének változóvá tételével
5 154154 ség megfordíthatóságát az biztosítja, hogy az egy vagy több tároló réteg — melyekre alább példákat közlünk — a felbontható közegben legalább egy bomlási termék elnyelésére, majd visszaadására képef. A helyigény csökkentésére és a szerkezet egyszerűsítésére a reverzálhatóan felbontható vegyi anyagot tartalmazó közeg egyik felületét célszerűen közivetlen érintkezésbe1 hozzuk a fólia felületével. Egy előnyös változatnál az átlátszó fólia felületében valamely fényérzékeny halogenid rétegét alakítjuk ki, melyet olyan további, átlátszó réteggel borítunk, amely megfordítható módon képes azt a halogént tárolni, amely a helogenidirétegből a változó sugárzás hatására képződik. Az új eljárás egyik előnye az, hogy megfordítható fényáteresztésű lapok megvalósítását teszá lehetővé, nielyeket „fotootróp "-oknak nevezhetünk, az alátét ill. hordozó pedig bármi lehet, feltéve hogy eredetileg átlátszó vagy áttetsző, így pl. üveg, aikrilgyanta, celluloid, cellofán. A rétegek képzését a hordozón természetesen úgy kell megoldani, hogy ne változtassa meg a hordozó anyag mechanikai, termikus iE. kémiai szilárdságát. így pl. olyan fototróp lapok előállításánál, amelyek hordozója műanyag, nem fogunk túl magas hőmérsékletet igénylő rétegfélviteli módot alkalmazni. Az egyes rétegeket a kívánt vastagságban igen egyenletesen lelhet felvinni elsősorban a szokványos, gazídaságpsi módokon, melyekre alább szántén közlünk példákat. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a felvitt rétegek az átlátszó fólia egész felületén egyenletes és folytonos eloszlásúak és így folytonos védőfalat alkotnak, mely a kezelt fóliafelülethez érkező minden sugarat felfog. A fólia reakcióideje a fény behatására rendkívül rövid, olykor gyakorlatilag zérus, és fáradási jelenséget sem. észleltünk, még több tízezer besugárzási és elsötétedési ciklus után sem. Jóllehet a sugárzás hatásának mechanizmusa a reverzibilis fényáteireszitő fólián még ismeretlen, az már megállapítható, hogy mintegy 300 és 500 millimikron közötti hullámhosszúságú sugárzás, mely tehát olyan tartományba esik, amely a közeli ibolyántúli és (vagy) a lila, kék és zöld színt magába foglaló látható színképet öleli fel, egy fényérzékeny halogenádmolekulát elérve azt disszoiciálja egy szubhalogénezett fémmaradékra és elemi halogénre, mely az utóbbinak tárolására alkalmas vegyületet tartalmazó átlátszó réteg irányálban vándorol. Ezt az ionos, atomos vagy molekuláris halogént ez a réteg a besugárzás idejére elfogja és tárolva tartja, míg a többé-kevésbé szürke vagy átlátszatlan fémmaradék legalább részben, meggátolja a sugarak áthatolását a fólián, még pedig nemcsak az ibolyántúli, lila, kék és zöld sugarakét, hanem a látható és vörösön inneni színkép egyéb sugaraiét is. Az átlátszatlanniá tétel abban a mértékben növekszik, amilyen mértékben nő a beeső sugarak erőssége. Tudvalevő, hogy a napsugárzás erősségének növekedésével együttjár a színkép elto-5 lódása az ibolyántúli felé. E körülmény folytán az átMtszatlainodÖSi minidén sugárzással szemben megnő, tehát nemcsak az ibolyántúlival szemben, hanem a látható és a vörösön inneni sugarakkal szemben is. A kezelt átlát-10 szó fólia tehát a színkép minden kibocsátott sugárzását megszűri és nem. nyújt tehetőséget semmiféle kiemelt és nem kívánatos elszíneződésnek. Ha nincs besugárzás, az elemi halogén el-15 hagyja azokat a helyeket, amelyeket, a tároló rétegben elfoglalt és ismét egyesül a fémmaradékkal vagy szubhialogíénezétt fémmel, úgyhogy megint létrejön, a tökéletesen átlátszó halogenid azokban a kis vastagságokban, ame-20 Ivekben a halogén lerakódik. A tároló rétegek, melyeket könnyen tudunk előállítani az átlátszó — pl. üveg — lapokon, példaképen többé-kevésbé porózusak, és azokat további, át nem eresztő vagy fényszóró réteg borítja, 25 melyet fíitakiápző savészter-oldatban szuszpendált pirogén; fémoxidokból állíthatunk elő. A szuszpenziót porlasztással vagy nedvesítéssel visszük fél a lap felületére, ami után az észtereket hevítéssel oxidokká vagy hidratált c0 oxidokká alakítjuk át, az oldószer egyidejű kiűzése mellett. A felhasznált észtereket pl. cirkónium- vagy antimonnhalögenidek elészterezésével kapjuk. ( A pirogén oxidok pl. ezek: MgO, ZnO, Zr02 ill. a vas, nikkel és króm színes 35 oxidjai. Jóllehet az átlátszó lapra, közvetlenül, egyetlen művelétben is fel lehet vinni tapadó halogenidréteget, utóbbit előnyösebben valamely fém felvitelével hozzuk létre, melyet utólag, 40 „in situ" halogénezünk. Az; utóbbi eljárási módnál először valamely vékony, átlátszó fémrétegét, pl. ezüsté vagy talliumréteget viszünk fel az átlátszó lapra, pl. üvegre, magukban véve ismert módszerekkel, 45 pl. vegyszeres, fürdőben történő áztatással vagy vákuumban végzett elpárologtatással. Ezután a vékony fémréteget sötét kamrában alakítjuk ét halogeniddé, pl. úgy, hogy a kamráiban klór, bróm és jód egyikét Ya SY többjét tartal-50 mázó gázt áramoltatunk. A reakcióhőmérséklet aránylag alacsony, alig nagyobb a környezeténél. A fémréteg ékként átalakul egy vagy több mikrokristályos halogenidjéből álló réteggé, mely fényérzékeny, vagyis úgy ahogy 55 van el tud sötétedni ill. átlátszatlanná válni bizonyos sugárzások hatására, azonban nem megffordíthatóan. Ezután, még mindig a sötét kamrában, egy vagy több olyan vegyület vékony rétegét 60 visszük fel, amelyek az alkalmas hullámboszszúságú sugárzás hatására leváló elemi halogént reverzibilisen tárolni képesek. Ilyen vegyületekre alább példákat közlünk. Ez a réteg egyszersmind védőréteglet alkot a halogenid@5 rétegen. Természetesen módúnkban áll az egész 3
