154154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és összetett anyag átlátszó rendszeresen áthaladó energiamennyiség állandósítására a rendszer áteresztőképességének változóvá tételével

5 154154 ség megfordíthatóságát az biztosítja, hogy az egy vagy több tároló réteg — melyekre alább példákat közlünk — a felbontható közegben legalább egy bomlási termék elnyelésére, majd visszaadására képef. A helyigény csökkentésére és a szerkezet egyszerűsítésére a reverzálhatóan felbontható vegyi anyagot tartalmazó közeg egyik felü­letét célszerűen közivetlen érintkezésbe1 hozzuk a fólia felületével. Egy előnyös változatnál az átlátszó fólia felületében valamely fényérzékeny halogenid rétegét alakítjuk ki, melyet olyan további, át­látszó réteggel borítunk, amely megfordítható módon képes azt a halogént tárolni, amely a helogenidirétegből a változó sugárzás hatására képződik. Az új eljárás egyik előnye az, hogy meg­fordítható fényáteresztésű lapok megvalósítá­sát teszá lehetővé, nielyeket „fotootróp "-oknak nevezhetünk, az alátét ill. hordozó pedig bármi lehet, feltéve hogy eredetileg átlátszó vagy át­tetsző, így pl. üveg, aikrilgyanta, celluloid, cel­lofán. A rétegek képzését a hordozón termé­szetesen úgy kell megoldani, hogy ne változ­tassa meg a hordozó anyag mechanikai, ter­mikus iE. kémiai szilárdságát. így pl. olyan fototróp lapok előállításánál, amelyek hordo­zója műanyag, nem fogunk túl magas hőmér­sékletet igénylő rétegfélviteli módot alkalmaz­ni. Az egyes rétegeket a kívánt vastagságban igen egyenletesen lelhet felvinni elsősorban a szokványos, gazídaságpsi módokon, melyekre alább szántén közlünk példákat. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a felvitt rétegek az átlátszó fólia egész felületén egyenletes és folytonos eloszlásúak és így folytonos védőfalat alkotnak, mely a kezelt fóliafelülethez érkező minden sugarat felfog. A fólia reakcióideje a fény behatására rend­kívül rövid, olykor gyakorlatilag zérus, és fá­radási jelenséget sem. észleltünk, még több tíz­ezer besugárzási és elsötétedési ciklus után sem. Jóllehet a sugárzás hatásának mechanizmusa a reverzibilis fényáteireszitő fólián még ismeret­len, az már megállapítható, hogy mintegy 300 és 500 millimikron közötti hullámhosszúságú sugárzás, mely tehát olyan tartományba esik, amely a közeli ibolyántúli és (vagy) a lila, kék és zöld színt magába foglaló látható színképet öleli fel, egy fényérzékeny halogenádmolekulát elérve azt disszoiciálja egy szubhalogénezett fémmaradékra és elemi halogénre, mely az utóbbinak tárolására alkalmas vegyületet tar­talmazó átlátszó réteg irányálban vándorol. Ezt az ionos, atomos vagy molekuláris halogént ez a réteg a besugárzás idejére elfogja és tárolva tartja, míg a többé-kevésbé szürke vagy át­látszatlan fémmaradék legalább részben, meg­gátolja a sugarak áthatolását a fólián, még pedig nemcsak az ibolyántúli, lila, kék és zöld sugarakét, hanem a látható és vörösön inneni színkép egyéb sugaraiét is. Az átlát­szatlanniá tétel abban a mértékben növekszik, amilyen mértékben nő a beeső sugarak erős­sége. Tudvalevő, hogy a napsugárzás erőssé­gének növekedésével együttjár a színkép elto-5 lódása az ibolyántúli felé. E körülmény foly­tán az átMtszatlainodÖSi minidén sugárzással szemben megnő, tehát nemcsak az ibolyántú­lival szemben, hanem a látható és a vörösön inneni sugarakkal szemben is. A kezelt átlát-10 szó fólia tehát a színkép minden kibocsátott sugárzását megszűri és nem. nyújt tehetőséget semmiféle kiemelt és nem kívánatos elszínező­désnek. Ha nincs besugárzás, az elemi halogén el-15 hagyja azokat a helyeket, amelyeket, a tároló rétegben elfoglalt és ismét egyesül a fémma­radékkal vagy szubhialogíénezétt fémmel, úgy­hogy megint létrejön, a tökéletesen átlátszó halogenid azokban a kis vastagságokban, ame-20 Ivekben a halogén lerakódik. A tároló réte­gek, melyeket könnyen tudunk előállítani az átlátszó — pl. üveg — lapokon, példaképen többé-kevésbé porózusak, és azokat további, át nem eresztő vagy fényszóró réteg borítja, 25 melyet fíitakiápző savészter-oldatban szuszpen­dált pirogén; fémoxidokból állíthatunk elő. A szuszpenziót porlasztással vagy nedvesítéssel visszük fél a lap felületére, ami után az ész­tereket hevítéssel oxidokká vagy hidratált c0 oxidokká alakítjuk át, az oldószer egyidejű ki­űzése mellett. A felhasznált észtereket pl. cir­kónium- vagy antimonnhalögenidek elészterezé­sével kapjuk. ( A pirogén oxidok pl. ezek: MgO, ZnO, Zr02 ill. a vas, nikkel és króm színes 35 oxidjai. Jóllehet az átlátszó lapra, közvetlenül, egyet­len művelétben is fel lehet vinni tapadó ha­logenidréteget, utóbbit előnyösebben valamely fém felvitelével hozzuk létre, melyet utólag, 40 „in situ" halogénezünk. Az; utóbbi eljárási módnál először valamely vékony, átlátszó fémrétegét, pl. ezüsté vagy talliumréteget viszünk fel az átlátszó lapra, pl. üvegre, magukban véve ismert módszerekkel, 45 pl. vegyszeres, fürdőben történő áztatással vagy vákuumban végzett elpárologtatással. Ezután a vékony fémréteget sötét kamrában alakítjuk ét halogeniddé, pl. úgy, hogy a kamráiban klór, bróm és jód egyikét Ya SY többjét tartal-50 mázó gázt áramoltatunk. A reakcióhőmérsék­let aránylag alacsony, alig nagyobb a környe­zeténél. A fémréteg ékként átalakul egy vagy több mikrokristályos halogenidjéből álló ré­teggé, mely fényérzékeny, vagyis úgy ahogy 55 van el tud sötétedni ill. átlátszatlanná válni bizonyos sugárzások hatására, azonban nem megffordíthatóan. Ezután, még mindig a sötét kamrában, egy vagy több olyan vegyület vékony rétegét 60 visszük fel, amelyek az alkalmas hullámbosz­szúságú sugárzás hatására leváló elemi halo­gént reverzibilisen tárolni képesek. Ilyen ve­gyületekre alább példákat közlünk. Ez a réteg egyszersmind védőréteglet alkot a halogenid­@5 rétegen. Természetesen módúnkban áll az egész 3

Next

/
Thumbnails
Contents