154150. lajstromszámú szabadalom • Szabadonfutó szerkezet járművek, főleg játék-járművek számára
3 gyűrűn úgy van egymáshoz viszonyítva beállítva, hogy a vezérlőgyűrűnek a bevezet&ésahéz viszonyított középső helyzetében iminidkét zárókilincsi 'működésen kívül van. Különösen tömör szerkezetet nyerünk, ha a bevezető- és kivezetőrész tengelyirányú hoszszuknafc egy részén egymást átfogják: és a szabadonfutó kapcsoló a gyűrűtérben e kettő között van elhelyezve. Emellett a kerékpár1 agyatknái alkalmazott megoldáshoz hasonlóan kínálkozik az a lehetőség is, hogy a bevezetőrészt központi tengelyen forgathatóan .ágyazzuk, a kivezetőrészt egyrészt a bevezetőrészen, másrészt ugyancsak ezen a központi tengelyen helyezzük el forgásra alkalmasan, a kettős működésű szabadonfutót pedíg a kivezetőrész két ágyazást helye között szereljük fel. A ferde fogazást a kivezetőrész belső felületén alakíthatjuk ki. A kivezetőrész összeszerelhető példaképpen a lánckerékkel, vagy pedig a küllők csatlakozására alkalmas karimával. A sziabadonfutó szerkezetet kapcsolóművel szerelhetjük: össze, ezt a szerkezetet előnyösen a bevezetőrészen helyezzük el. Kapcsolóiműként elsősorban bolygókerekes hajtás jön számításba, bolygákerék-tartóval, a bolygókerék^-tartón elhelyezett bolygókerekekkel, egy napkerékkel és egy üreges kerékkel. A találmány egyik előnyös; kiviteli változata esetében a kapcsolómű (sebességváltó) elhelyezése és kialakítása olyan, hogy a balygökeréktartó meghajtása kívülről történik, a bevezetőrész az üreges kerékkel van összekapcsolva, a napkeräk pedig tengelyirányban történő eltolás útján választás szerint el nem fordíthatóan van rögzítve, vagy a bolygókerék és az üreges keréfc között kapcsölótagként alkalmazható. A csatolt raijzofc a találmányt szemléltetik. Az 1. ábra a talállmiány szerinti szabadonfutó szerkezetet oldalnézetben ábrázolja, részben metszetben, a 2., 3. és 4. ábra az 1. ábra A—B vonaMban vett «metszetek különböző üzemhelyzetben:, és az 5. ábra a találmány szerinti szerkezetet módosított kivezetőrésszel szemlélteti; végül a 6. ábra a találmány szerinti szabadonfutószerkezet rajza sebességváltóval. Az 1. ábra a '10 tengelyt: ábrázolja. Ezen van elhelyezve a 12. ágyazó gyűrűtest és ezen fekszik a 16 golyóscsapágy segítségével a 14 bevezetőrész, ímelyhez a 18 lánckerék kapcsolódik. A 20 kivezetőrész a 212 golyóscsapágy segítségével a 1Í4 bevezetőrészlhez és a 24 golyós1 csapágy segítségével a 26 ágyazó gyűrűtesthez: csatlakozik, ez utóbbi ugyancsak a 10 tengelyen van. elhelyezve. A 210 kivezetőréS'Zen belül' a 28 szabadonfutókapcsolót helyezzük: el a 30 vezérlő szerkezettel. A kettős működésű szabadonfutó a 3:2 kilincstartót fogja át, mely a 34 körmöskiapcsolón keresztül a 14; bevezetőrésszel van összekapcsolva és, amint azt a 2—4. ábrák szemléltetik, a 36 és 38 zárókilincsek a 40 gyűrűs rugón "keresztül: csúcsukkal sugárirányiban kifelé elő vannak feszítve, hogy a 42 zárókilincsfogazásba 4 illeszkedljenek; ezt a fogazást a 20 kivezetőrész belső felületén képezzük ki. A 32: zárókilihcsHtartó a 36 zárókilincesel, a 40 gyűrűs rugóval és a 412 zárökiilincs-fogazás-5 sal együtt az ezekből összetevődő kilincses záróművet alkotja, továbbá a 38 zárókilinccsel, a 40 gyűrűs rugóval es a 42 zárókilincsfogazással együtt egy további kilincsművet képez. A 30 vezérlő berendezés hengeres hüvely-10 ként kiképzett 44 vezérlő gyűrűt foglal magába, mely a 36 és 38 zárókilincseket fogja át. A 44 vezérlő gyűrű 46 ütközője a 14 bevezetőrész mindenkori forgásirányától függően vagy a 32 kilihcstartó (lásd 2. ábra) a hajtás átvi-15 telére alkalmas 48 felületén, vagy a kilincstartó SO felületére fekszik fel. Mindkét 48, 50 felületet a 32 kilncstartó sugárirányú 52 ürege alkotja. A 46 ütközővel együtt a hajtás átviteliére alkalmas 48, 50 felülietek az: üresjárati 20 kapcsolót alkotják. A 44: vezérlő gyűrűn mindkét ,316, 38 zárókMncs részére 54 ill. 56 átmenő furat 58 ill. 60 kioldó éllel van kiképezve. A 44 vezérlő gyűrű súrlódó kapcsolattal van a 62 tartóin elhelyezve, mely utóbbi el nem forgat-25 hatóan a 10 tengelyen van. A 18 lánckerék láncon keresztül (a rajzon nincs feltüntetve) példaképpen pedál hajtóművel van összekapcsolva. A 20 kivezetőrész a SO küllők csatlakozására alkalmas' 64, 66 karimákkal van kialakítva. A fentiekben leírt szabadonfutó szerkezet működése a következő: Ha a 14 bevezetőrészt a 2. ábra szerint az 35 óramutató járásával ellentétes irányban forgatjuk, a 32 kilincstartó — a hajtás átvitelére alkalmas 48 felülete segítségével — mozgatja a 46 ütközőt és azzal együtt a 44 vezérlő gyűrűt. Ebben a 4!4j vezérlő gyűrű és 32 kilincs-40 tartó közötti viszonylagos helyzetben a 36 zárókilincs áthatol az 54 átmenő furaton a 42 zárókilincs fogazásba úgy, hogy a zárókilincs magával viszi a 20 kivezetőrészt. Egyidejűleg a 38 zárókilinics fedésbe jut a 44 vezérlő gyűrű 45 68 kioüdó szakaszával. Amennyiben a forgás az óraimutató járásával egyező irányban történik a 3. ábra szerint, úgy először a 32 kilincstartó a 44 vezérlő 'gyűrű nélkül forog, amelyet a 62 tartón jelentkező 50 súrlódása rögzít, mindaddig amíg az üresjárati kapcsoló átfutása megtörténik, vagyis amíg a 3. ábra szerint a 46 ütköző az 50 felülethez szorul. Ezután, a 44 vezérlőgyűrű is együttfoírgiásra kényeszerül. Eközben azonban az 58 55 kioldóél a 36 zárökilincstől eltávolodik és azt kioldó helyzetbe juttatja. A zárókilinicset ebben a helyzetben a 44, vezérlőgyűrű 70 kioldó szakaszán keresztül tartjuk. Egyidejűleg a 38 zárókilincs áthatol az 56 átmenő furaton és il-60 leszkediik a 42 zárákilincs fogazásba úgy, hogy a 20' kivezetőrészt az óramutató járásával egyező irányban mozgatja. A 4. ábra szemlélteti, hogy akkor, amikor a 46 ütköző a hajtás továbbítására alkalmas 48 65 és 50 felületek között egy középső helyzetet 2
