154118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krománszármazékok előállítására
154118 8 mélieti hozam 63%<-<a) kapuink, amely 91—94 C°-on ollvaid. 6. péflldia: 1,311 g (9,2x>10~3 mól) orannhidrátot és 4,10 g (9,2xl0~3 mól) farnezil-dítenilfoszfátot szobahőmérsékleten elegyítünk, azonnal észrevehető sötétedlélsi következük to; '5 pare alatt elegendő hő szabadul fel ahhoz, hogy az 57 C°-on olvadó ordn^monioihidrátot megoOivassza és a víz Legnagyobb neszét elpáirologtasisla. A reakcióelegyet azután 12 óra hosszat (hevítjük 80 C° hőmérsékleten; sötétvörös színű olajszerű terméket kapunk, amlely alumíniiunioxidtíal .és dietilhétennel készített vékonyrétegű kromatogriamr mon hat foltot mutat. Ezt a 4,8 g olajszerű termieket dietiléterrel felvesszük és az éteriös oldatot előbb 50 ml n-nóiMurnhiidrogénkaribonátoildlaittal, majd 50 ml 2 n nátriumihidirioxidolldatital, végül pedig vízzel mossuk, azután vízmentes imagnéziumszulfáton szárítjuk és az étert elpárologtatjuk. A maradékot egy 140 g alumíniuimoxidbt tartalmazó kromatográfiai oszlopra visszük1 . Először 40—-60 C° fbroiponthatárú petxolétenrel eluálunk,; ebből az első eluátumiból 2,16 g termiéket (az elméleti hozam 44%-a) nyerünk ki, amely az infravörös elemzés sorián a dikriomlán jellemző adatait mutatja. Ezután' 50%-tól 100%-ig növekvő mennyiségű éterrel elegyített benzolt alkalmazunk eluálászerként; ilyimódön 0,70 g gyengén színezett olajszerű termóktet nyerünk ki az elüátumból, amelyet újból alumíniumoxidon kroimatografálunlk és 10% étert tartalmazó benzollal eluálunlk. üymódon 0,54 g mennyiségben (az elméleti hozam 18%-a) kapjuk termékként a 2,7--dim|etiil-i2-i(4^8'-diimeitil-nion-3;'7'-dli!enil)-i5(-ihidroxi-krioimiánt. 150%-tól li00l0 /o-ig növekvő imiennyiségű etilaoetáittal elegyített étert: alkalmazva eluálószerként, egy további, 1,20 g mennyiségű elszíneződött olajat nyertünk. Ezt 35 g alumíniumoxidon újból kromatográfiaijuk és 50%, étert tartalmazó benzollal eliuálijuk. Így egy niásik kromanolt, még pedig 0,7 g 2,5^dimetil! -2-(4',8'-dim©til-nonH3',7'Hdienil)-7Hhiidjroxi-krö'mánt (az elméleti hozam 23%-a) kapunk terimékként. 7. példa: » 4 g (I,li8xll0—2 m'ól) di-p-nitrafenil-foszfátot 10 ml száraz kloroformban szuszpendálunk 0 C° hőmérsékleten, majd az elegyet egy szárítócsővel védett lombikban keverjük és egy adagban, 2,8 g i(l,6xl0~2 mól) foszforpentakloiridot adunk hozzá. A reakcióelegyet mindaddig keverjük, miig a szilárd anyag teljesen él nern tűnik, amihez kb. 2V2 órá szükséges. Ezután 30 ml 60—80 C° forrponthatárú könnyűbenzint adunk hozzá és az elegyet (kaparással elősegítve) kristályosítjuk. A lombik szélén megjelenő, majd leváló kristályokat szűréssel elkülönítjük, kloroformban okijuk ós a forró kioriaforimos oldathoz 60—80 C° forrponthatárú könnyűlbenzinlt adlva kristályosítjuk. Ilymádon 3,6 g di-p-initoofeniWosztforikloiriidiátot (az élmé-5 leti hozam 85%-a) kapunk, amely 96—97 C°-on olvad. E termiéknek az inodaliomban említett olvadáspontja 07 C°. 7,2: g (0,02 mól) idÍHp-nitriofeniil-.foszforkloridátot finomina szétdörzsölünk és hozzáadjuk 10 1,72 g (0,02 móli) 3,i3-cImetü4ailliMkohol 10 ml vízmentes dfetiléteririel készített oldatához. Jelentős mennyiségű neakciólhő fejlődik; az elegyet jégfüridőben 0 C° hőmiérsiéklietiie lehűtjük. Ezen a hőfokon keverés közben, 30 perc alatt 15 hozzáosepegttetünfc 3,2 ml (0,04 mól) . frissen desztillált és szárított piridint, majd az elegyet még további 90 percig keverjük. Utána 50 ml dietilétert adtunk a neakcióelegyhez és előbb 2 n kónsavoldattal, majd n nátriumihidirogén-20 klarbonátoldattal, végül pedig vízzel mossuk, azután vízmentes magnéziumszulfláton szárítjuk és az étert elpárologtatjuk. Termiékként 1,3 g halványsárga színű viszkózus olajat kapunk (laz elméleti hozaim 16%-a), amely 3,3-25 -dimletil-lallil-di^'-nitrofénilHfDszfátkónt azonosítható és amelyet azonnal felhasználunk a következő reakcióhoz. 3,3 g (0,008 mól) fenti módon kapott 3,3-dimetilUallil-di-4'-nitrafenil-jfoszfát és 1,21 g 30 (0,008 mól) kinol elegyét zárt lombikban 6 óra hosszát hevítjük 80 C° hőmérsékleten, mindaddig, míg homogén vörös kátrányszerű terméket nem kapunk. Ezt azután közvetlenül egy 140 g alumíniumoxidot tartalmazó oszlopra 35 visszük és diletilétert alkalmazunk oldószerként. Az első frakciók színtelen szénhidrogének nyomait tartalmazzák, majd a következő frakcióból 0,8 g sárga színű olajszerű terméket nyerhetünk ki; ez a vékonyrétegű kromatoigriafálás 40 során, könnyűibenzin és dieitiléter 1:1 arányát alkalmazva eluálószerfcént, többalkotós elegynek bizonyul, amely erős abszorpciót mutat az infravörös színkép karbonil-csoportnaik megfelelő tartományában. 45 E frakcióik után az oszlopot éter és eitilaoetát 4:1 arányú eiegyéivel eliuáljuk; ebből az oldószerből 1,76 g 2,,2,5,7,8-pentaimietiWi-hidroxi-krománt (az elméleti hozam, 50%-a) nyerünlk ki, amely könnyűbenzinlből kristályosítva 50 90—93 C°-on oltvad. Szabadalmi igénypontok: 55 1. Eljárás a (II) .általános képleitű vegyületek előállítására — e képletiben R° rövidszén-Mncú alkilcsopoirtot, R1, R 2 és R 3 , amelyek egymással egyenlők vagy egymástól különbözők lehetnek, hidrogénatomot, rövidszénláncú 60 alkut- vagy rövidszénláncú alkoxicsopoirtot, W hidnoixilcsoportot, R4 pedig egy 1—50 széníatomos szénihiidirogénlánoot képvisel!, mely utóbbi legfeljebb 10 etilénszerű fceittőskötést és legfeljebb 10, egyenként legfeljebb 3 szénatom lánc-65 hosszúságú oldalMmcot tartalmaz — azzal jel-4
