154104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló magnezitkróm- sé krómmagnezit-téglák előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1965. IV. 22. (OE—74) Ausztriai elsőbbsége: 1964. IV. 22. Közzététel napja: 1967. V. 26. Megjelent: 1968. III. 15. 154104 Szabadalmi osztály: 80 b 8 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Maier Kurt, Radenthein, Kärnten, Ausztria, Mayer Viktor oki. mérnök, München, Német Szövetségi Köztársaság Dr. Mörtl Günther oki. mérnök, Villach, Kärnten, Ausztria, Dr. Skalla Norbert Radenthein, Kärnten, Ausztria Tulajdohos: Österreichisch-Amerikanische Magnesit Aktiengesellschaft, Radentheim, Kärnten, Ausztria Eljárás tűzálló magnezitkróm- és krómmagnezit-téglák előállítására 1 A találmány eljárás tűzálló magnezitkróm-és krómmagnezit-téglák előállítására vonatkozik és ilyenfajta téglák előállítását célozza, amelyek kiégetetlen vagy kiégetett állapotban használhatók, mimellett az utóbb megnevezett eset- 5 ben a téglaégetés 1500—1600 C° hőmérsékleten történik, és amelyek az erősen kiégetett, vagyis 1700 C° fölötti hőmérsékleteken égetett magnezitkróm- és krómmagnezit-téglákkal legalább egyenértékűek. A találmány további célja, hogy 10 olyan magnezitkróm- és krómmagnezit-téglákat állítson elő, amelyek nyomás-tűzállóság, hideg nyomásállóság, hajlító-nyomásállóság, kopásállóság, salak-állóság és további tulajdonságok tekintetében kiválóan alkalmasak ipari 15 kemencék, különösen Siemens—Martin^kemencék és egyéb fémkohászati kemencék bélelésére. Erősen, vagyis 1700 C° fölötti hőmérsékleteken kiégetett magnezitkróm- és krómmagnezit-téglák kitűnő tulajdonságokat mutatnak, 20 és egyértelműen jobbak az önmagukban azonos összetételű, de alacsonyabb hőmérsékleteken kiégetett ismert tégláknál. Ez arra vezethető vissza, hogy a magas hőmérsékletű égetéssel a krómérc és a periklász között benső vegyület 25 jön létre, úgy, hogy egységes kerámiai anyagfajta keletkezik, amelyben a periklász-részecskék mintegy rá vannak nyomódva a krómérc-szemcsékre, úgyhogy a periklász- és a krómérc-részecskék egyre nagyobb felülettel kap- so csolódnak egymáshoz, ill. mintegy össze vannak hegedve, és őrléskor sem válnak el egymástói; az ilyen égetési termékek őrlésekor, ill. aprításakor nem a krómérc és a periklász között jön létre törés, hanem e két anyag érintkezési helyeitől függetlenül a kiégetett szemcsében. Az eddig ismert megnezitkróm- és krómmagnezit-téglák esetében, amelyeket alacsonyabb hőmérsékleten égettek ki, nem ez az eset. Ezekben a téglákban a periklász-részecskék a krómérc-maggal gyakorlatilag csak egyes érintkezési pontokon és ezáltal lényegesen lazábban kötődnek, mint az erősen kiégetett téglákban, és mindenkori törés következik be a krómércrészecskék és a velük érintkezésben álló periklász-részecskék között. Bármilyen kedvezőek is az erősen kiégetett magnezitkróm-és krómmagnezit-téglák tulajdonságai, figyelembe kell venni, hogy a magas hőmérsékletű égetés műszaki vonatkozásban jelentős nehézségekkel jár. Az ilyen égetéshez saját kamrás kemencét kell használni, mert a magas hőmérsékleteken kiégetendő téglákat nem lehet egyéb téglákkal együtt égetni, minthogy azok különben túl erősen összenyomódnának és mert a téglák lerakásához is különleges, erősen időtrabló rendszabályok szükségesek. Ezért jelentős előny, ha sikerül olyan téglákat előállítani, amelyek magas hőmérsékletű égetés nélkül azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a magas 154104