154064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalitikus reakcióknál elillanó nemes fémek visszanyerésére

154064 3 niaoxidáció atmoszferikus nyomású (berendezé­seiben, ahol a bevitt NiH^/levegő-keverék és a távozó gázok; a nitrogénoxidok, N2, O2 és víz­gőz gyakorlatilag atmoszféranyomásúak. Az elillanó nemesfémek visszanyerését célzó ismert eljárások közös vonása az, hogy a gáz­árammal magával ragadott platinarószecskéket a felfogórétegek szűrőhatása alapján kísérelték meg visszanyerni. Erre a célra egyrészt mecha­nikus szűrőhatású porózus masszákat, másrészt ütközőtesteket használtak, amelyek felületére ütköző platinarészecskék a megfelelő üzemi hő­mérsékleten a felületi rétegekben megkötőd­nek. A fennálló műszaki felfogás értelmében hálók használata esetén a szitaszövet vastag­sága, szövési módja és az 1 cm2 -re eső lyuk­szám, a tehető legteljesebb ütközőhatás elérése szempontjából pedig főként a teljes szitafelü­letre eső szabad gázáteresztőnyfljások összegét vélték a visszanyerés egyik legdöntőbb feltéte­lének. A visszanyerés mentékének javítása ér­dekében a felfogó berendezéseket az oxidációs berendezés 8O0 C° alatti hőmérsékleti zónáiba helyezték, részben pedig a gázáramot hűtötték is, hogy a felfogöberendezésefc hőmérséklete 6O0 C° körüli hőmérsékleti értéken legyen. Meglepő módon azt találtuk, hogy magas hő­mérsékleten lefolyó katalitikus reakcióknál, fő­ként az ammónia oxidációnál használt platina-, platinaférnekből vagy ezek ötvözeteiből álló ka­talizátorokból reakció közben elillanó nemes­fémek egyszerű műszaki eszközökkel, hosszú üzemidők mellett kedvezőbb hozammal vissza­nyerhetők, ha a gázárammal magával ragadott kondenzált platinarészecskéket nem machani­kus módon fogjuk fel, hanem a hálós katali­zátorról távozó gázáram platinatartalmát get­terhatással, éspedig a fém még teljes vagy lé­nyegében gőzállapotában (kötjük meg. A találmány szerinti eljárás hatékonyságát többek között az biztosítja, hogy a getterteste­ket az utolsó kataüzátorhálóhoz legközelebb, célszerűen legfeljebb 10 mm távolságban és/ vagy olyan zónába helyezzük el, amelyben a hőmérséklet csak kisebb mértékben, pl. legfel­jebb 50 C-toal tér el az utolsó katalizátérháló hőmérsékletétől. Nagynyomású berendezésekben különösen előnyös kiviteli mód az, ha a getter­elemeket legalább 85.0 C°-on tartjuk. A gettertestekét, ill. getterelemeket a talál­mány szerinti eljárás során dróthálók formá­jában alkalmazzuk. Dróthálók helyett szűrőle­mezeket, lyukgatott lemezt vagy szűrőhálót is használhatunk. A getterelemeket továbbá meg­felelő szilárdságú alakban, pl. -10 millimikron­mál nagyobb vastagságban, hordozótestekre, pl. Al20 3 -ra felvihetjük. Előnyösnek bizonyult az is, ha az égetőke­menoélben a katalizátorhálókat legfeljebb 10 mm távolságban helyezzük el a felfogóhálóktól, az egyes hálókat pedig reveálló hálókkal egy­mástól elválasztjuk. A felfogóhálók-mechanifcus alátámasztás cél­jából a kemence kilépési oldala felé eső irány­ban reveálló hordozóhálóra fekszenek fel. A gázárammal magával ragadott platinagő­zök felfogására getterelemként főként a ne­mesfémek: alkalmasak, mivel ezek a szokásos ammónia — levegő elegyek elégetésére hasz-5 nált oxidációs hőmérsékleten kielégítő mecha­nikai szilárdsággal rendelkeznek, továbbá az agresszív gázkoinponensekkel; oxigénnel és nit­rogénoxiddal szemben megfelelő korrózióálló­ságot mutatnak. Ennek folytán a gettereJemek 10 felülete állandóan változatlan állapotban ma­rad ós a gázárammal magával ragadott platina­gőz hosszabb üzemidő után is megkötődik. Fontos körülmény az, hogy a nemesfémek a megkötött platinával ötvöződjenek, főként 15 elegykristályok képződhessenek, mivel így na­gyobb platinamennyiségek megkötésére nyílik lehetőség. A célkitűzés az, hogy a -megkötött platina ne csak a getterelemek felületén kö­tődjön, hanem, a gettertest magjáig diffundál-20 jon és így a gettertest felületén mindenkor ha­tékony getteranyag maradjon. Magasabb hő­mérsékleti értékek a diffúziós sebességet növe­lik és így a találmány szerinti eljárásnál elő­nyösek. 25 Getterelemként palládium vagy palládium­ban dús ötvözetek előnyösen hálóformában al­kalmazhatók. A palládium előnye a többi ne­mesfémmel szemben abban van, hogy plati-30 nára számítva a legnagyobb visszanyerési ho­zamot biztosítja. A palládiumból készült gettertestek rideggé­válását rnás fémes elemek, mint pl. kismennyi­ségű nikkel, mangán, króm, szilícium, szén, 35 bór és/vagy oxidvegyületek hozzáadásával kés­leltetjük. 40%-ig terjedő aranyadalék a pallá­diumhálók élettartamát megnöveli. A palládium felhasználását bizonyos szem-40 pontból gátolja, hogy a platinafelvótel követ-' keztében kisebb mértékben illékonnyá válik, így palládiumveszteség lép fel, amely a pallá­dium getterelemekkel dolgozó eljárások gazda­ságosságát befolyásolja. 45 A palládiumhoz képest a platina megkötése szempontjából az arany alkalmazása előnyö­sebb, mivel súlyveszteség nem jelentkezik. A találmány szerinti eljárás gazdaságossága te­kintetében sokszor kedvezőbb tehát, ha pallá-50 dium vagy aranytartalmú 'palládium helyett getteranyagként aranyat, ill. aranyban dúsított nemesfémötvözeteket alkalmazunk, jóllehet az utóbb említett szerkezeti anyagok getterhatása és ezzel a felületegységre számított platinafel-55 vétel fajlagos értéke gyengébb, mint palládi­umban dús ötvözetek esetében. A gyengébb megkötőképességet azonban kiegyenlíthető az­zal, hogy az egymás mögé beépített gettertes­tek számát megnöveljük, ós az is, hogy a be-60 épített gettertestek hosszabb ideig üzemben tarthatók, mint palládiumból, ül. palládiumból készített hálók esetében lehetséges. A finom­aranyból készített gettertesteken kívül előnyö­sen platinafémadalékokkal, főként 20%-ig ter-65 jedő mennyiségben platinával és 50%-ig ter-2

Next

/
Thumbnails
Contents