154062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxi-aminoalkil-csoporttal szubsztituált teofillin származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VIII 19. (Cl—653) Közzététel napja: 1967. V. 26. Megjelent: 1968. III. 15. 154062 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi rxssrtály: C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Korbonits Dezső vegyészmérnök, 40%, Dr. Harsányi Kálmán vegyészmérnök, 25%, Szebeni Rudolf vegyészmérnök, 20%, Takáts Kálmán vegyészmérnök, 15%, Budapest Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára R. T., Budapest Eljárás hidroxi-amino-alkil-csoporttal szubsztituált teofillin-származékok előállítására Ismeretes, hogy olyan teofillin származékok, melyek a 7. helyzetben amino- és hidroxi­csopoirtot tartalmazó alku lánccal vannak he­lyettesítve, a gyógyászaltban értágá'tóként 'hasz­nálatosak. Különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a 7-(i?-ihidr'oxi-y-j[metil-A-| hidroxi­-etilamino]-propil)-teofillin-nikotinát, mely ki­váló perifériás értágító. E vegyület előállítására két eljárás ismeretes: a) 7-(y-íbalogén-$-hidroxipropil)-teofillint metil­aimino-etanollal reagáltatnak nátriumhid­roxid jelenlétében, majd az így kapott bázis­ból nifcotinsawal sót képeznek. (J. A. Wülr­fingj 571,846 belga és 2,924.598 USA szaba­dalom.) b) Epiklórhidrin és metilaminoetanol rakeióiter­mékét lúg jelenlétében teofillinnel vagy teo­fillin alkáli sójával kondenzálunk alkoholban, majd az így nyert bázisból nikotinsavas sót képeznek. (J. A. Wülfing: 571,848 belga és 1,102.750 NSzK, valamint 2,924.598 USA sza­badalmak.) Az a) eljárási nem ad megfelélő eredményt; könnyen keletkeznek színes melléktermékek, a kihasználás közepes. A szabadakra példákban egyik esetben sincs termelés megadva. Az 1,102.750 NSzK szabadalom bevezető részében az analóg eljárásról (7-[7-halogén-i?-hidroxipro­pil]-xantin és szekunder amino-alkoholok reak­ciójáról) maga a feltaláló (J. A. Wülfing) is 10 15 20 25 30 ezt állítja. A szennyezett nyerstermék bázis tisztítására nincs mód, ezért a bázisból nifcotí­nátot képeznek és azt tisztítják. A b) módszer hátrányai az alábbiak: Az epiklórhidrin és Sízekunder^-amin reakció­jában keletkezett halogéntartalmú alkanolamin instabil, könnyen keletkezáfc belőle polikonden­zációs, illetve gyűrűs termék, ami az alkilén­oxid és alkoholos hickoxil egyidejű jelenlétiének tudható be. Alkilenoxidiofc könnyen reagálnak alkoholokkal, különösen alkálihidroxid katalizá­tor jelenlétében, glikoléterek kialakulásával. Jelen esetiben két, vagy több molekula össze­kapcsolódásával nitrogéntartalmú gMikoléter, (lásd 2,888.489 sz. USA szabadalom), vagy belső éter keletkezhet. További az az irodalomban ismert melléíkre­akció, ami a reakciót károsan befolyásolja, 2,5--diszubsztituiált dioxán kialakulási lehetősége. A 7. helyzetben aminoalfoohollal sziubszitituált bázis melegen készül lúgos közegben és így elr kerülhetetlen, hoigy (a jelzett meUékreakciók egy bizonyos fokig végibe ne menjenek, A viszkózus nyers termiek bázisnak a melléktermékektől való megtisztítása nehézséget jelent. Kristályo­sítás nem, vagy csak egészen rosszul hajtható végre. A kristályos bázis nincsi isi leírva:. A nagy molsúly miatt desztillációt nem, lehet elvégezni. Az anyag tisztítását ;—• és ezt az 1,102.750 szá­mú német szabadalom hangsúlyozza! — sókép-154062

Next

/
Thumbnails
Contents