154059. lajstromszámú szabadalom • Permetező
7 mázni. Amint fentebb említettük, ismeretesek olyan. permBteziőkészüláikefc, amelyeknél a nem sodródó' csieppeklkal való permetezés során holdanként gyakran 3840 liter folyadékot kell az egyenletes alkalmazás érdekében elfogyasztani. A találmány szerinti szerkezetben lényeges változtatásokat is végre lehet hajtani, így pl. az elosztófej különálló szerkezet lleiheit, vagy változatképpen csupán egyszerű tengelytoldarlékból állhat, amelynek falát megfelelő módon furatokkal látták: el. Aura való tekintettel, hogy a nagy (rezgésszámok: előnyösek, az elosztóiéjnek: ós a többi mozgó résznek a tehetetlenségi nyomatékát lehetőleg kis értéken kell tartani. Habár a fémHelosztófiejefc igein jó eredményt adnak1, mégis könnyű, hőrelágyuló, vagy hőreszi-Mrduló műgyainltíák!, pl. nylon, polisztirol, polivinilklorid és polipropilén különösen alkalmasaik erre a célra. A leszerelhető elöisztóféjefcet különösen azért előnyös alkalmazni, mert kémyelrmiesen kicseréliheitőlk dugulás, vagy a permet minta változtatása esetén. Az elosztótfej faliában a furatokat bármilyen megfelelő módon, például fúrással, vagy öntés útján liehet: 'előállítani. A (megoldás egyik válfc>Ziatában az elosztófejnefc azonban ©gye® különálló löivőkéi vannak. A furatok átmérője előnyösen leg.alább 0,15 mim, és általában a 0,25— 1,58 mm. A legjobb eredményeket a 0,31—1,02 aram átmérőjű nyílásokkal kapták. A furatok elhelyezésének a módija bizonyos mértékig függ a rezgésszámitól és az elösztófej nagyságától. Ha pl. az elosztótfej hengeres és átmérője 26,4 iram1 , akkor a lyukakat előnyös lépcsőzetesen eltolt sarokban, úgy elhelyezni, hogy az egyes sorokban a lyukak osztása körülbelül 10 ívfok, a legközelebbi szomszédjától való távolságuk azonban körülbelül 2,5—5,0 ívfok legyen. Bármilyen osztást is alkalmazzunk, célszerű, 'ha a lyukak minél közelebb vannak egymáshoz, de mégsem annyira közel, hogy a kilépő folyadék csurogni kezdjen. A találmány szerinti megoldás további előnye az, hogy igen kis nyomással iahet igen jóhatásúan alkalmazni a folyadékot, amely a szerkezet egyszerűsítésére és a berendezés 'könnyűsúlyú kivitelére vezet. így igen jó eredményt lehet eléírni, már 0,0:35 atü-vel, habár általában a 0,07—0,28 atü határok: közötti nyomás a legelőnyösebb. Ennél nagyobb nyomást, pl. 0,28— 0,84 atü-t akikor célszerű alkalmazni, ha nagykiterjedésű permetfelhővel akarunk permetezni. Ennél még nagyobb nyomást is lehet használni, habár ez különösebb előnnyel már nem jár. A találmány további jellemzője az, hogy az ilyen kis nyomásoknál a nyomás csekély Változtatásával nagymértékben változtatható az: a talajfe^lülfet nagyság, amelyet az elosztófejjel egyenletesen lehet ellátni, anélkül, hogy ezzel egyidejűleg bármily számottevő mentékben befolyásolnák a folyadiakfelhaszinálás mértékét. Azt találtuk pl., hogy a 0,65 mm átmérőjű lyukakkal ellátott: és 1500 Ciklus/pere frekvenciával mű-8 ködő hengeres eloisztáfej 0,07 atü-ig terjedő nyomásnál saidróidlásmentes olyan pertmetfelhőt bocsáthat ki, amelynek szélessége kb. 311 vagy 32 cm lehet, és a folyadék felhasználás mértéke 5 lényegileg mind a két esetben holdanként 160 liter. Az a lehetőség, hogy kis nyomésváltoztatással a permetfelihő szélességét megváltoztatjuk, ahelyett, hogy másfajta lyukakkal és lyukelosztással ellátott elosztófejet helyeznénk a gépbe, 10 különösen abban az esetben értékes, ha a terménysoirolk között tenyésző gyomot kell a gyomírtósziarrel kezelni, miközben a termény sorok távolsíága változik. A pteonetfelhő szélességét azonibain a rezgiási-amlplitudó változtatásával is 15 befolyásolhatjuk. Ezt általában azonban nem könnyű nagymiártékben megváltoztatni, és nincs is sok előny ebben, ha a permetfelihő szélességét könnyűszerrel megváltoztathatjuk a többi módszer segítségével. 20 Ha a permetflelhő szélességét nyoimiásiviáltoztatással akarjuk befolyásolni, akkor vannak bizonyos elosztófej-alakok és a lyukak bizonyos elrendezési formája, amelyek a többinél elő-25 nyösebbek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha ilyen célú elosztófejet használunk, akikor felületének nagyobbik része legyen ellátva furatokkal. Így pit a 7. ábrán látható hengeres elosztóifej hengeres: palástjának több mint a fe-S0 lén vannak lyukak, és ez a kiviteli alak: különösen alkalmas az említett célra. Hia a permetfeihő szélességét nem kell változtatni, akkor a 8. ábra szerinti eloszitófejet célszerű használni. 35 Az elosztófej olyan tengelyvonal körül rezeghet, amely áthalad azon, vagy az eiosztófejen kívül esik, A legtöbb célra előnyösehb az: először említett megoldás, mivel az ily módon működő elosztófejeket használó folyadékelosztó-40 szerkezetek sokkal könnyebb kivitelűek lehetnek és sóikkal nagyobb rezgésszámmal 'működhetnek. A 6. ábrán látjuk azt a szerkezetet, amelynek elosztófeje a rajta kívüleső tengelyvonal körül rezeg,. Ezen a rajzon a 2 elösztófej 45 a 3 bavezeitőcsővel kapcsolódik, amely utóbbi ferroimagnetikus, vagy ilyen alkatelemé van. A cső 12 rugólappal kapcsolódik, aimely a fölső 32 végénél van befogva. A 8 miágnestekercsiben a 34 mag található. A rugolapnak: az alsó vége a 50 13 villamos érintkezőben végződik, amely a vele szemben álló 13' érintkezővel létesít viliamosi érintkezést. A 13 és 13' ériintklezőcsúcsok villamos megszakítót alkotnak, és részei vannak a villamos áramkörnek, amelybe a mágnest e-55 keres is be van kapcsolva. A bevezetőcső a hozzákapcsolt elosztófejjel nyugalmi állapotban van, a 13 és 14' érlntkezőcsúesiofc pedig érintkeznek, mielőtt áramot boesátanának a szerkezetbe és ezzel mágneseznénk a mágnestekericset. 60 Ha az áramat bekapcsoljuk, a bevezetőcsövet a mágneseserő a mágnesimag felé húzza, ami által a két érintfcezőcsúcs szétválik és így megszakítja, az áramot, aminek folytán viszont a tekeresmag megint elveszti, mágnesességét. Ennek követ-65 ketzében a rugőlap nyugalmi helyzetébe kény-4
