154021. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyújtóponttal rendelkező konkáv felületek reflexióképességének meghatározására
154021 3 4 sugarak egy része áthaladva a ugyancsak részben áteresztő T2 tükör felületen, majd az L2 gyűjtőlencsén az L 2 gyűjtőlencse után újból leképződik. A T2 tükörről visszavert sugarak a Ti tükrön reflektálódva újból létrehozzák a B nyílás most már csökkentett intenzitású képét az előbbivel azonos nagyságban és helyen, és a továbbhaladó sugarakra a folyamat megismétlődik. Bármelyik tükör normálisát az optikai tengely irányából kismértékben kibillentve a többszörös reflexióknak megfelelően a B nyílásnak Összesen két-két képe keletkezik egymás mellett a Tx és T 2 tükrök között (p, q), valamint; az L2 gyűjtőlencse után (P, Q) (p és q képek a két konkáv tükörből összetett optikai leképző rendszer konjugált pontjai). A Tx és T2 tükrök távolságát oly módon lehet megválasztani, hogy a B nyílásnak a Ti és T2 tükrök közötti többszöri reflexiók során keletkező képei egy síkban keletkezzenek (pl. két konkáv tükör esetén konfokális vagy koncentrikus elrendezés) és a két egymásután képződő képet alkotó sugarak az előző kép elhagyása után mindkét tükrön egyforma számú reflexiót szenvedjenek. Az egymásután képződő képek intenzitásaránya így a két tükör reflexiókepességének szorzatával, vagy annak egész hatványával arányosak. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a B nyílás kivilágításához használt monokromatikus fény koherenciahossza, zavaró interferenciák elkerülése érdekében, kisebb legyen, mint két egymásután keletkező kép optikai távolsága. Ha a tükörnormálisok kis szöget zárnak be egymással, akkor a képpár P nagyabb intenzitású tagjának intenzitása. 1 - (RÍ R2 )2" ahol Io = az először kilépő sugarak által alkotott kép intenzitás, Rx , R 2 = a két tükör reflexiós tényezője, " = két egymásutáni képet alkotó sugárnak az egyik tükrön szenvedett reflexiójának száma a képpár Q kisebb intenzitású tagjának intenzitása I _ Io (Hi R») " Q 1 - (RÍ R2 ) 2 " Q vagyis — = (Rx B^) "-bői a két reflexiós te-Ip nyező szorzata Legalább három konkáv felület felhasználásakor a háromféle párosításból mérhető a, b, c értékekből a = Rí R2 b = Rí Rg c = R2 Rg a három tükör egyenkénti reflexióképessége Rí, R2 és R 3 abszolút értékben is meghatározható, i ' A mérés oly módon is elvégezhető, hogy a képpár nagyobb intenzitású tagjának helyén meghatározzuk az először kilépő sugarak által alkotott kép intenzitásának Io) és annak az I intenzitásnak arányát (q), amelyet a két tükör normálisnak a ferde tükör visszabillentésével való egy tengelybe-foozatalakor mérhetünk. 1= l0 1 - (R! Ra) " q = -?2 = 1 — (Rt R 2 ) "-bői Rx R 2 = "y i — q Az először kilépő sugarak intenzitását a P nagyobb intenzitású kép helyén mérhetjük, ha egyidejűleg egy alkalmasan választott fekete ernyővel, vagy fényelterelő lemezzel a Q kisebb intenzitású kép helyén az újra a P nagyobb intenzitású kép felé haladó sugarakat kirekesztjük, vagy valamelyik tükröt oly mértékben kibillentjük, hogy a róla visszavert sugarak ne érjék el a másik felületet. A tükröket hordozó testek másik határfelületéről keletkező reflexiók zavaró hatása elhanyagolható, ha a másik határfelület sík, mivel az így keletkező képet az L2 gyűjtőlencse nem az észlelés helyére képezi le. A sík- és konkáv tükör kombinációja esetén a zavaró reflexiók a hordozó felület másik határfelületéről úgy kerülhetők el, ha a hordozó test kis szögű ék, melynek lejtésiránya a kibillentett tükör billentési irányára merőleges és az észlelő elé megfelelő fényhatároló lemezt helyezünk. A berendezés autokollimációs változatával át nem látszó, konkáv felületek reflexióképessége is meghatározható. Szabadalmi igénypont: Berendezés, gyújtóponttal rendelkező konkáv felületek reflexióképességének mérésére, amelynek fényforrása és fényérzékelő szerve között az optikai sugármenetben, a fényforrás célszerűen monokromatikus fényével kivilágított, előnyösen változtatható méretű nyílást (B) legalább kétszer leképző lencse, vagy lencsék (Li) és (L^) vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a kétszer leképző lencse, vagy lencsék (Li), (L2) között legalább egy, gyújtóponttal rendelkező konkáv tükör (T2 ) és egy további sík, vagy gömbtükör (Ti), melyek közül legalább egyik részben áteresztő, részben reflektáló felület, van tükröző felületükkel egymás felé fordítva elrendezve, olyan a konkáv tükör (vagy tükrök) fókusztávolságai alio 15 20 25 ;.o 35 40 45 50 55 60 2
