154016. lajstromszámú szabadalom • Átmeneti kapcsoló sínjárművek számára, egy hagyományos és egy középütközős kapcsoló összekötésére

3 154016 4 együtt és a feszítőorsó említett toldaléka az önműködő középütközős kapcsolóval működő helyzetbe hozható, de üzemen kívüli helyzetbe. . is fordítható. Így válik lehetővé a hagyományos kapcsolóval ellátott, de átalakított járművet 5 a középütközős kapcsolóval összekötni. A jelen találmány a fenti célokat szolgáló új szerkezetre vonatkozik, amely alkalmas valamennyi üzemi feltétel kielégítésére, tehát biztonságosan működik, mechanikusan nagyon 10 ellenálló és lehetővé teszi a középütközős kapcsolóval összekötött hagyományos kapcsolójú járművek kanyarodását, még S-kanyarodókban is. Lehetővé teszi továbbá a találmány szerinti kapcsoló a' járműveknek a sínek deformálódá- *5 sából, különböző megterheléséből, stb. eredő függőleges irányú mozgását és végül a találmány szerinti kapcsoló könnyen kezelhető, emellett pedig beszerzése nem költséges. A találmány szerinti szerkezetet az jellemzi, 20 hogy az önműködő kapcsolófej belső alakjához idomuló toldalékdarab négyszögletes csuklós résszel rendelkezik, melynek egyik végpontja rögzített és ezt a feszítőorsó horgának tengelye alkotja, másik végpontja pedig további csukló- 25 ból áll és ez egy helybenálló vezetékbe nyúló tengelyt alkot; ez a vezeték a toldalékdarabot olyan helyzetben tartja, amelyben az említett négyszögletes rész a kívánt helyzetbe vihető a bekapcsolás lehetővé tételével, ez a rész tehát £0 az összekapcsolódásnak megfelelő helyzetben rögzíthető, de lehet azt olyan helyzetbe is vinni, ami megfelel a hatástalan állapotnak és így ez a négyszögletes darab a kapcsolón vízszintes irányban eltolható. Ez az eltolódás megfelel 25 annak az esetnek, amikor az ütköző a hagyományos kapcsolójú kocsiknál rugalmasan benyomódik. A rajzok a találmány néhány példaképpeni kivitelét szemléltetik. Az 1. ábra az önműködő 4

0 kapcsolót bekapcsolt állapotban oldalnézetben szemlélteti és a 2. ábra egy részlet, amely a bekapcsolt kapcsolódarabot a Willison-kapcsoló fejében szemlélteti. A 3. ábra oldalnézet a nyugalmi vagy nem- 45 működő helyzetben, abban az állapotban, amelyben az önműködő kapcsolóval való összeköttetés végett a segédszerkezet elfordított helyzetében van, lefelé történő fordítással. A 4. ábra viszont azt a helyzetet szemlélteti, amelyben a 50 segédszerkezet felfelé van elfordítva és a feszítőorsó működő helyzetét foglalja el. Az 5. ábra azt a változatot szemlélteti oldalnézetben, amelynél segédszerkezet a bekapcsolásra alkalmas tehát működő helyzetében van 55 tartva és a 6. ábra ugyancsak oldalnézetben szemlélteti a segédszerkezetet, amely szintén a bekapcsolásra alkalmas helyzetben van és ezt a helyzetet rugó biztosítja. A 7. ábra ehhez tartozó részleges keresztmetszet. 60 A 8. ábra kinematikai vázlat, amely a csuklós,, négyszögletes darab egyik végpontjának, vagy csuklójának útját mutatja. A 9. ábra a találmány másik kiviteli alakját szemlélteti oldalnézetben és az önműködő kap- 65 csolónak a hagyományos kapcsolóval való öszszekötését mutatja. A 10. ábra megfelel a 8. ábra K IX—IX vonala szerinti metszetnek és a 11. ábra hosszirányú metszetben szemlélteti a kapcsolódarabot tartó kart. A 12—14. ábra vázlatosan szemlélteti a találmány szerinti kapcsoló egyes helyzeteit, vagyis a kezelési műveleteket mutatja. A 15—26. ábra további kiviteli változatokat szemléltet oldalnézetben, amelyeknél a kapcsolódarabot alkotó csuklós négyszög egyes elemei különböző hosszúságúak és helyzetűek és megfelelően szabályozhatók. Ezáltal válik lehetővé a kapcsoló magassági helyzetét vagy hosszát, vagy mindkettőt változtatni. Ezek az ábrák részletezve a következőket szemléltetik: A 15. ábra a vegyes kapcsolónak változtatható magasságú kivitelét mutatja, a 16—18. ábra pedig további megvalósítási lehetőségeket szemléltetnek. A 19. ábra további kiviteli alakot mutat és a 20. ábra ennek részlete oldalról nézve és keresztmetszetben. A 21. és 22. ábra oldalnézetben, ill. vízszintes metszetben további kiviteli példát szemléltet, a 23- és 24. ábra pedig olyan kapcsolókat mutat, amelyeknél a kapcsoló hossza könnyen változtatható. "Végül a 25. és a 26. ábra felülnézetben a kapcsolódarab két helyzetét szemlélteti, melynek alakja lehetővé teszi mindkét helyzetben a kapcsolási hosszúság beállítását és biztosítását. Ügy, amint az 1. ábra mutatja, a találmány szerinti szerkezethez tartozik a szokásos, vagy hagyományos kapcsoló feszítőorsóval. Ezt a kapcsolót a következő részek alkotják: az 1 kapcsolóhorog, az azt tartó 2 rúd, amely a járművön mereven vagy rugalmasan van megerősítve és amely a jármű alvázához tartozó 3 tartón vagy homlokgerendán van átvezetve. Az 1 kapcsolóhoroghoz hátul egy furat vagy szem tartozik, amelyen a 4 csap van átdugva. Ez a csap a kettős 5 függesztőt tartja, amely csuklósan kapcsolódik a 4 csappal. Az 5 függesztő végéhez csuklósan csatlakozik a 6 csavaranya, amelybe a 7 'feszítőorsó egyik vége van becsavarva. Az orsó másik vége természetesen ellenkező menettel van ellátva és a 8 anyába van csavarva. A 8 csavaranyának 9 meghosszabbítása van, amely arra való, hogy a másik jármű kapcsolójával létesítsen kapcsolatot. A feszítőorsón 10 fogantyú van, amelynek forgatása által ismert módon lehet a feszítést létrehozni, miközben a 7 feszítőorsó a 6 és a 8 csavaranyákban forog. A találmány értelmében az 5 függesztő mindkét karja egyetlen darabból készül, vagyis másszóval a két kar egy közös 11 karból indul ki. Ez utóbbi hegyesszöget zár be az 5 függesztővel. A 11 kar a 12, 12' szögemeltyűvel függ össze és ez az 1. ábra szerint baloldali végénél a 13 csapra van csuklósan erősítve. Ez utóbbival 14 lemez függ össze, melynek alakja olyan hogy az önműködő 15 kapcsolófejjel kapcsolatba kerülhet. Ezt a kapcsolófejet a 2. ábra szemlélteti 2