153992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhidrit aktíválására és aktívált anhidrit alapú gyorskötőanyag előállítására
153992 mert anhidrit 'kötőanyagoknak azonban az, hogy kötésük gyorsasága nem éri el azt a mértéket, ami a korszerű építkezéseknél az építés meggyorsítása érdekében kívánatos volna. A kellő szilárdságuk eléréséhez általában 14—28 nap szükséges. Ez természetesen akadályát képezi az épületelemek előregyártásában való felhasználásúiknak és nagy mértékben hátráltatja a helyszíni építkezések 'menetét is. Azt találtuk, hogy a természetben előíforduló, különböző anhidrit féleségek: nemcsak kötőképessé tehetők, hanem kötéisiderjüik lényegesen, napok helyett órákra lerövidíthető, ha káliumszulfitot (K2 S0 3 ) vagy káliunihidrogénszulfitot (KHSO3) vagy káliummetabisaulfitot (K2 S 2 OD) vagy bónslav gyártás folyamán huüladlélkkéint keletkező ún. bórsavgyártási preßiszapot külön-külön vagy együtt, alkalmazunk aktivátoirként. A találmány szerint az anhidritet legfeljebb 90 m szsmnagyságúra (490'OHas szitafinoimság) őröljük és súlyára számítva legfeljebb 1% K2S: C>3-at vagy KH'SOs-at vagy K^SzOs-ot viagy ezek tetszőleges keverékét adjuk hozzá aktivátorként^ Az aktivátor adagolása történhet kristályos aliaikban, az anhidrit őrlése közben, vagy azt követően. De hozzáadhatjuk, koncentrált, vagy híg vizes oldatként is a habarcs készítővizéhez, vagy magáihoz a habarcshoz. Káliumszulfit vagy biszulfitok helyett, vagy velük együtt adagolhatunk: bórsavgyártási pirésiszapot ez anhidrit súlyára számítva 2—10%-ban. A présiszapban a víz- és sav-oldható bórsav mennyisége (H3BO3) legfeljebb 10%, a CaO és MgO egymáshoz való aránya pedig lényegében 2:1 legyen. Rendkívül gyorsan kötő értékes anyaghoz jutunk, ha a találmány szerint aktivált inhidritet a keverékre számítva 5—40 s % arányban hidrauliikus és vagy/irejtett hiraulikus tulajdonságú adalékkal és/vagy mésszel bensőségesen elkeverjük, Ilyen adalék lehet például cement, puoolán, vagy kohósalak vagy azok keveréke. Mészként égetett meszet, vagy oltott meszet, miészhidrátot használunk. Vízzel, például 100 g kötőanyagként 234 g vizet véve, a massza szilárdulása szemben az ismert kötőanyagok több napos szilárdlulasával, már 4 óra elteltével megkezdődik és rendkívül nagy szilárdságú testet eredményez. Erre jellemzőül a következő, értékek szolgálnak: Készítés után hajlító szil, kp/cm2 nyomó szil. kp/cm2 48 óra múlva 4 map múlva 28 nap múlva 25 42 87J8 105 177,5 334 A rendkívül nagy szilárdsága mellett a találmány szerint készült kötőanyag további előnye még az is, hogy víz alatt tovább szilárdul, elté-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 00 65 rően az eddig ismert, anhidrit alapú kötőanyagoktól, melyeknek szilárdsága víz alatt csökken. A találmány szerinti kötőanyag víz alatti szi'árdulásária jellemző a következő összehasonlítás, -mely az aktivált anhidrit alapú kötőanyag szilárdságát mutatja különböző közegben: Tartási mód nyoniószil. kp/cm2 28 napon át szobalevegőn szárazon 28 napon át nedves térben 28 napon át, naponta 5 percig vízíbeáztatva 14 napig víz; alatt tartva, majd 14 napig levegőn 236 334 279 336 Ez adatokból kitűnik, hogy a kötőanyag nemcsak: vízre nem érzékeny, hanem ellenkezően, víz vagy nedvesség hatása szilárdságának alakulását kedvezően befolyásolja, Az anhidrit kötőanyagból készült testek K2SO3 vagy KHSO3 vagy K2S2O5 vizes oldataiban, azokban tartva vagy azokkal mosva, elárasztva, permetezve stb. az oldat koncentrációjától függően, tovább szilárdulnak s eképpen fokozott szálárdságú, vagy rétegesen fokozott szilárdságú testek állíthatók elő. E szilárdság fokozódást az alábbi összehasonlító adatok szemléltetik: 28 napos nyomószilárdság kp/cm2 Tartási mód 2 •fi-fi •a '& v £ 8" g 50%-os old. tartva Í4 napig folyadék -alatt, majd 28 napig szabadon naponta 5 percig áztatva 28 napig nedves térben tartva 28 napig szobalevegőn szárazon tartva 28 napig 336 372 342 279 330 300 334 235 A találmány szerinti kötőanyag nagy előnye, hogy az őrlésen kívül nincs további energiaigénye. Ez technológiai szempontból az előállítását rendkívül egyszerűvé teszi, gazdaságossága pedig lényegesen jobb, mint az: eddig isimért kötőanyagoké. Példaként a következő táblázatban összehasonlítjuk a különböző kötőanyagok energiaigényét. 2
