153990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polihidroximetilén-alapú filmek, fóliák és rostok előállítására
153990 3 / -OH— CH-OH OCO-NiH-R (I) (mely képletben R jelentése alifás, eikloalifás, atroimiás vagy heteroeiklikus maradék, melyOH-esapoirtofcat is viselhet). A reakció k!b. 10—30 C-os- hőmérséklaten, intenzív keverés mellett könnyen, lejátszódik, niimiellett rövid idő után a kapott ipatihidino'Xiuretánnaík az aiminban képezett oldatát nyerjük. A viszkózus oldatot metanolba, aiaetonba, sth.-be öntve kicsaipást alkalmazunk, a csapadékot a hozzátapadó amintói mosással teljesen megszabadítjuk, majd izoláljuk. A kapott termék színtelen,, szálasszerkezetű massza, mely hideg víziben nagyon klönnyen oldódik. A poliihidroxMjretán vizes oldatából önmagában ismert :módon filmeket, fóliákat, bevonatokat, vagy rostdkat készíthetünk, és e képződmények végül lúgos hatású anyagokkal, alakjuk megtartása mellett, a megfelelő polihidroximetilén-képziődmé'rjyakké szappanosíthatók. Lúgos hatású, .anyagként alkáli- vagy alkáli-földfém-hidroxidokat ós alkoholátokat, ammóniát, vagy szerves bázisokat, pl. etanolaimint, alifás aminokat, stlb. alkalmazhatunk, melyek előnyösen alkoholos oldatban kerülnek felhasználására. Az elszappanosítást klb. 10—50 C-on, végrehajtva a polimerben semmilyen, lebomlás nem észlelhető. A találmányunk, tárgyát képező eljárással előállított; polimdroxi-metilén-idoimtiestek szintelenek, és az: ismert módszerek szerint készített termékeknél lényegesen, kevésbé ridegek. A pohhidroxiuretánokon keresztül lejátszódó kétlépéses, polmidroximetilénekké történő elszappanosításhoz; különböző viszkozitású polivinilénkarbonátoik alkalmazhatók,. Találmányunk értelmében túlnyomórészt viniiénkarbonát-csopoirtdtóböl álló ko-polimieirék is hidroximetilión-egységefcet tartalmazó polimereikké szappanos! thatók. Vinilénkarbonát kio-poilimerek előállításához; az lalábbi ko-moraomerek nyerhetnék alkalmaiZást: ákriktitril, akriiáimid, akrillátofc, metakrilátoik, olefinek, mint pl. etilén, propilén, butadién, sztirol, helyettesített sztiroiloik, pl. dimetil-sztitrol, továbbá vinilé'terék, vimilidén-kl'oriid, vinilészterek, imint pl. viniláoötét vagy vinilpropionát, vinilklorid. Vízöldható és ezáltal, könnyen feldolgozható közbenső termékek előállításához nem mindig szükséges a poliviníiléinkíarbonát vagy pdlivinilénkarlboniát-koipolimer valamennyi karbonát-csoportjának amiinnal történő reagáltatása. így pl. jó vízoldhsatósággal nendelkező tarmák nyerhető oly módon, hogy a vinilén-karbüinát homa-polimerben levő karbonlátHCSioipoirtok kb. 50 %-át hozzuk reakcióba etanolaminnal. A fenti, részleges reakíció pl. oly módon végezhető el, hogy a megfelelő amin oldatát (pl. metanolos etamolos, stb. oldat) a túlnyomó részt vinilénkairbonát csoportokból álló poliviniléhkarbonát. homo-vaigy ko-polimerrel reakcióba hozzuk, mimellatit a szerves fázásban oldhatatlan, színtelen voluminózus massza keletkezik, mely vizes oldatból a már leírt imódon pohhidroxi-metilén — képződményekké alakítható. 5 A reakcióhoz felhasznált, amin a, kicsapó- ós elszaippanosító fürdőkből történő frakcienálássial közel kvantitaitive visszanyerhető. TiaMlmlányurik további rósizleteit a példákban ismertetjük: anélkül, hogy azt a példákra^ kor-10 látoznánk. 1. példa: 30 g 2,8 relatív viszkozitású po'liviniilénkar-15 bonáthoz, kb. 10—30 C°-on, nagy feleslegben, frissen desztillált eiatnolamint (kb. 500—600 g) adunk éis az: elegyet intenzíven összekeverjük. A poiMvihüénkiarbonát mintegy 5 percen belül lereagál és színtielen, viszkózus oldat kte-20 letkezik. Az oldatot keverés közben, metanolba vagy acetonba öntjük, mikoris, a képződött poolihidroxiuretán színtelen, szálasszerkezetű massza; formájában kiválik. A kicsapódott anyagot Í2x2150 ml aoetonnal mossuk, míg a, rá-25 tapadó eitaniolamintól teljesen, meg nérri: szabadítjuk, Az ily módon nyárit; :polihidroxiuretán hideig víziben előzetes szárítás nélkül is jól oldódik, úgy, hogy belőle — a felhasználási célmak megfelelően, — különböző töménységű oli; ü datok készíthetők. A termékből fóliák pl. oly módon, állíthatók elő, hogy kb. 10—20 súlyszázaílékosi vizes oldatot készítünk, melyet szilikonizált üveglemezre vagy polietilénlemezekrie1 öntünk. A fólia kb. E5 12 óra eltelte után leemelhet6 és elszappanositbató. Az eiszapipanosítás sorián a fóliát 1—2 súlyszázalékois mstanolois. nátrt'Ummetilát oldatban kb. 40 C°-na melegítjük. A reakció 10—12 óira, alatt befejeződik ós ily módón világos, 40 polihidroximetilém fóliát kapunk, melynek szerkezetét 'és tisztaságát analízissel és infravörös spektrummal igazoltuk. A reakcióhoz felhasznált etanoltamin a, kicsapó- és elsziappanosítö-fürdő szokásos módsze-45 nekkiel történő feldolgozásával visszanyerhető. 2. példa: 3i0 g 2,0 relatív viszkozitású polivinilánikair-50 bonáitot az elméletileg szükséges mennyiség 15—i20-iszoir'0'sámak megfelelő', frissen desztillált morf óimmal kb. 10—30 C°-on összekeverünk. Mintegy 20—30 perc múlva színtelen, viszkózus oldatot kapunk. Az oldatot laoetoinba. öntjük, a 55 kiváló színtielen,, szállasszierkiezietű masszát 2x250 ml acetonnial mossuk. Az ily módon nyert polihidrtoxiuirietánt előzetes szárítás nélkül hideg vízben oldjuk és a keletkező oldatot megfelelő alátétre öntjük. A képződő (fóliát kb. 12 60 óra múlva leemeljük ós 1—i2 súlyszázalékos metanolos nátriummetiMt oldatban kb. 40 C°-on po!lihidtro'XÍm'at;ilén-.fóliává szappanosltjuk. Az; ily módon nyert fólia .anyagiának infna-65 vörös spektruma, és analízise a polihidroxi-2
