153978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fentiazinok N-alkilezésére

153978 10 A . toluolos oldatot elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. 110 g nyers maradékot kapunk, ezt 1 mm Hg­oszlop nyomás alatt desztilláljuk. Az ilyen nyo­más alatt 197—210 C°-on átdesztilláló főfrakciot felfogjuk. E- főfrakció mennyisége 84 g, ami az elméleti hozam 76%-ának felel meg. Izopropanolból történő átkristályosítás után kb. 55—60 g mennyiségben kapjuk a színtelen kristályos 10-(3'-klórpropil-l')-fentiazint; ennek az első kristálygenerációnak az olvadáspontja megegyezik az irodalmi értékkel. Az anyalúg­ból még további termékek is nyerhetők ki. 9. példa: 9,9-dioxo-10-i(n-butil)-fentiazm. 23 g 9,9-dioxo-fentiazin, 30 g n-butilbromid, 8 g 10-<2'-dietilmetilammónium-2'-metil-etil)­-fentiazin-jodid, 50 ml toluol hidegen össze­kevert elegyéhez 20 ml 50%-os vizes nátrium­hidroxidot keverünk. Az elegyet azután forrás­ban levő vízfürdőn 3 óra hosszat hevítjük, eközben a szilárd részek fokozatosan oldódnak és egyidejűleg egy só válik ki a reakcióelegy­ből. A reakcióelegyet zsugorított üvegszűrőn keresztül leszívatva tisztára szűrjük, a szüredé­ket vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és be­pároljuk. A maradékként kapott olajszerű ter­méket absz. etanollal felforraljuk, majd lehűlés után a kapott krémszínű kristályokat leszíva­tással elkülönítjük. 25 g 9,9-dioxo-10-(n-butil)­-fentiazint (az elméleti hozam 87%-a) kapunk, amely 148—149 C°-on olvad. 10. példa: 9,9-dioxo-10-(n-butil)-fentiazin. 23 g 9,9-dioxo-fentiazin, 30 g butilbromid és 8 g 10-(2'-dietilmetilammóniurn-2'-metil-etil)­-fentiazin-jodid elegyéből, a 9. példában leírt­hoz hasonló eljárással, 20 ml toluol és 30 ml vízben oldott 20 g nátriumhidroxid hozzáadásá­val, a reakcióelegy szokásos módon történő fel­dolgozása után 27 g kristályos 9,9-dioxo-10-(n­-butil)-fentiazint (az elméleti hozam 94%-a) kapunk, amely 147—149 C°-on olvad. 11. példa: 9,9-dioxo-10-i(3'-klórpropil-r)-fentiazin. 23 g 9,9-dioxo-fentiazin, 32 g 1,3-brómklór­propán, 12 g nátriumhidroxid és 8 g 10-(2'-di­etilmetilammónium-2'-metil-etil)^fentiazin-jodid elegyét 100 ml dioxánban 8 óra hosszat kever­jük 50—55 C° (hőmérsékletű fürdőben. A reak­ció befejeződése után a reakcióelegyet 4 liter vízbe öntjük és leszűrjük. 30 g csaknem szín­telen szilárd termék marad a szűrőn; ez a ter­mék 165—180 C°-on olvad. A nyers termék hozama kb. 100%-os termelési hányadnak felel meg. A fenti módon kapott nyers terméket 250 ml dimetilformamidban oldjuk és a kapott tiszta 5 oldathoz a kezdődő kristályosodásig metanolt adunk bőséges mennyiségben (1 rész dimetil­formamidra 3 rész metanolt) 1 órai állás után a levált terméket leszűrjük. Ily módon 24—25 g 9,9-díoxo-10^(3'-klórpropil-l')-fentiazint kapunk, 1° 179—182 C°-on olvadó krémszínű kristályok alakjában. A nyers terméket dimetilformamid és meta­nol elegyéből a fenti módon még egyszer át­!5 kristályosítva csaknem színtelen kristályos ter­mékhez jutunk, amelynek olvadáspontja 183— 185 C°. 12. példa: 20 9,9-dioxo-10-(3'-klórpropil-r)-fentiazin. A 11. példában leírthoz hasonló módon dol­gozunk, de 20 g nátriumhidroxidot és 60 ml 25 vizet, továbbá 10 ml toluolt (a dioxán helyett) alkalmazunk. Ily módon 30 g nyers terméket kapunk. A dimetilformamid és metanol elegyé­ből történő tisztítás után a végső hozam kb. 23 g. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő 35 fentiazinok — e képletben Y helyén S, SO vagy S02 állhat, X pedig hidrogén- vagy halogén­atomot, rövidszénláncú alkil-, alkoxi-, alkiltio­-csoportot vagy pedig acil- vagy trifluormetil­-gyököt képvisel — N-alkilezésére a (II) álta-40 lános képletű alkilhalogenidekkel — ahol „Al­kuén" egy elágazó vagy egyenes szénláncú, 1— 5 szénatomos és esetleg egy kettőskötést is tartalmazó alkiléncsoportot, R hidrogén- vagy halogénatomot, Z pedig alkilszulfát-maradékot 45 vagy az R helyén esetleg álló halogénatomtól különböző halogénatomot képvisel — a (III) általános képletnek megfelelő fentiazinszárma­zékokká (ez utóbbi képletben X, Y, Alkuén és R jelentése megegyezik a fenti meghatározás 50 szerintivel), azzal jellemezve, hogy az (I) álta­lános képletű fentiazint valamely (IV) általá­nos képletű kvaternér ammóniumsó — e képlet­ben Rx, R 2 , R 3 és R 4 egyforma vagy különböző alkil-, aralkil- vagy heterociklusos csoportot 55 képviselnek, az anion pedig klór-, bróm-, jód-, alkilszulfát- vagy toluolszulfonil-maradék vagy OH- csoport lehet — és valamely maróalkáli jelenlétében, oldószerben, mint dioxánban, ace­tonban, tetrahidrofuránban, metiletilketonban, 60 anizolban, benzolban, toluolban, 40 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk a (II) álta­lános képletű alkilszármazékkal. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli 65 módja, azzal jellemezve, hogy 1 mól (I) általá­!>

Next

/
Thumbnails
Contents