153975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyépítési és építési szerkezetek, műtárgyak, különösen csatornák, csővezetékek, továbbá talajhézagok és üregek tömítésére, talajszilárdításra, talaj vízzáróvá tételére

3 153975 4 lánois hiányossága, hogy csak felületileg tömí­tenek s így a bevonat leválása, lekopása, vagy a beton csorbulása következtében a betonnal együtt megszakadó bevonat nemi ad megbíz­ható, időálló vízzárást. Ezenkívül az is hátrá­nyuk ezeknek a megoldásoknak, hogy a bevo­natok a szennyvízben és a talajvízben lévő mikroorganizmusok lebontó hatásának is ki vannak téve. Ismeretes, hogy a már megépült csővezeté­kek javítására több irányú próbálkozás volt. így pl. a bentonitos szuszpenzióval, valamint hidraulikus kötőanyagokkal végeztek kísérlete­ket, de ezek nem jártak kielégítő eredménnyel, mivel csak a pórusok tömítését eredményezik s a koncentrált hibahelyek, vagy a icsőilleszté­sek hiányosságainak tömítéstét nem érik el. A nagyobb méretű szivárgási járatokba, illesztési hézagokba; ezek az anyagok duzzadni, vagy megkötni nem tudnak s az áramló talajvíz, vagy a szennyvíz azokat kimossa. A helyszínen — nem előregyártott csövekből — épített be­ton, vagy vasbeton csatornák általában na­gyobb szelvénnyel készülnek és belülről mász­hatok, vagy járhatók. Az ilyen csatornák víz­záróságát belülről vállig felhordott rendszerint hároim rétegű vízzáró cement habarcs vakolat­tal fokozzák. A költséges vakolat nem eredmé^ nyez: azonban mindig megfelelő vízzáróságot. Ez a körülmény különösen teli, vagy közel teli szelvénnyel üzemelő, vagy átázásra igen érzé­keny (pl. lösz) talajban épített csatornáknál vált ki kedvezőtlen hatást. A helyszínen betonozott csatornák vízzáró­sági vizsgálata és javítása rendszerint belső szemrevételezéssel és kézi javításokkal, a repe­dések, vagy szivárgási helyek cement habarcs vakolásával történik. Ez többnyire nem meg­felelő és nem. vezet kellő eredményre. Ugyancsak megkísérelték a vízüvegnek al­kalmazását azon a tulajdonsága alapján, hogy savas jellegű hatóanyaggal, pl. COa-vel, vagy egyes fémsókkal pl. CaiCl2-vel összehozva •meg­bomlik és belőle kovasav gél csapódik ki. Ezt a tulajdonságát használják fel egyes építkezé­seknél pl. falfélületek sziilikátosítására. Ugyan­csak ezen a tulajdonságán alapul a talajszi­lárdítására javasolt az az eljárás is, amely sze­rint a talajba vízüveget injektálnak, majd CO2 hozzávezetésével a vízüvegből kovasav gélt csapnak ki. Mindezeknél az; eljárásoknál a ko­vasav gél kicsapódása, a vízüvegből gyakorla­tilag pillanatok alatt végbe megy. Hátrányuk azonban, hogy a kicsapódó kovasav gél mellett vízben igen jól oldódó, az alkalmazott ható­anyagtól függő melléktermékek is keletkeznek. így pl. C1O2 esetén natriumkarbonát (Na2 CÖ3), vagy sósav, vagy kalciumklorid használata ese­tem, nátriumklorid (íNiaCl) képződik, melyek idő­ben kioldódva a kicsapódott kovasav gél víz­záróságát és szilárdságát rendkívül hátrányo­san befolyásolják. Azt találtuk, hogy az ismert csatornatömítő eljárásoknál fokozottabb és tökéletesebb tömí­tést, vízzáróságot érünk el, ha a tömítésre szo­ruló csatornába, vagy csatornaszakaszba1 , cél­szerűen nyomás alatt pl. 0,1—1,2 att. alatt víz­üveget, vagy vízüveges; közeget juttatunk, ezál­tal a töimítetlenséget injektáljuk, majd a tömí­tetlenségekbe hatolt vízüeveget, vagy vízüve­ges közeget gáznemű fluorid, vagy ilyen fluori­dok keveréke ((fluorid gáz) hatásának tesszük ki. Gáznemű fluorid pl. a hidrogénfluoód (HF), a sziliciumtetrafluorid (S1F4), a hidrogénsziliko­fluorid i(H2 SiF 6 ). Ezekkel a, fluoridokkal a vízüvegben kettős hatást érünk el. Elsősorban a lúgos kémhatású, NaOH tartalmú víziüvegfaől fluorid dal érintke­zésbe juttatva kovasav gél csapódák ki, ami már önmagában is töimítő hatású, s amit fokoz a SiFs-ból és a H^SiFß-bol szintén kicsapódó kovasav gél. Másodsoriban a HF-ból és a H^SiFß-bol a víziüveg NaOH-jának hatására NaF, illetőleg NagSiFe képződik, ami mindkettő időben leifolyó katalitikus hatást fejt ki olyan értelemben, hogy a kovasav kicsapódását tel­jesebbé teszi. Fokozza a fluoiridok kedvező ha­tását az a körülmény is, hogy melléktermék­ként vízben rosszul oldódó NaF, illetőleg Na2SiFß képződik, .amelyek a kicsapódott kova­savba gyakorlatilag oldhatatlan szilikáttá épül­nek be. Ezért mindkét melléktermék hozzájá­rul a kicsapódott termiek jó vízzáróságához ós fokozza annak szilárdságát. A fluorid gáz ha­tásaként egyébként mint ismeretes előnyösen növekszik a beton és vasbeton csatornák és műtárgyak korrózióval szembeni ellenálló ké­pessége is. A találmány szerint eljárva mint azt üzemi kísérleteink is bebizonyították, a csatornának nemcsak a tömítetlenségei záróidnak el gyakor­latilag tökéletesen, hanem, a csatornát körül­vevő talaj is nagymértékben megszilárdul a csatorna tömítetlenségein keresztül a talajba injektálódott vízüvegből kicsapódó kovasav gél hatására. Ezzel olyan nagyfokú tömítést és víz­záróságot érünk el, ami az eddig ismert eljá­rásokkal nem volt megvalósítható. A környező talajnak összefüggő, szivárgási járatoktól men­tes megszilárdulása, ai csatorna tökéletes ágya­zását is biztosítja és kizárja a további mozgá­sok lehetőségét. A találmány szerint különösen előnyösen já­runk el, ha a gáznemű fluor-idők keverékét használjuk, aimikoris az adott koncentráció ós hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő egyen­súlyi állapot alakul ki és egymás hatását a vízüvegre kedvezően befolyásolják, Gáznemű fluoridok keverékeként célszerűen nátriumszi­likofluorid (NaaSiFe) és kénsav egymásra ha­tásával képződő gázt használunk. Az így kép­ződő, -gyakorlatilag száraz gázelegy, normális hőmérsékleten mintegy 40'—SO térfogatszázalék H2SiFe-ot tartalmaz HF és SiF 4 mellett. Vízüveges közegként szilárd ásványi és/vagy szerves kötőanyagot, vagy töltőanyag keveré­ket tartalmazó vízüveges szuszpenziót haszná­lunk. A töltőanyag mennyisége az adott körül­ményektől függően, változó, általában 40—60 súlyszázalék. Töltőanyagként előnyösen alkal-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents