153941. lajstromszámú szabadalom • Pörgettyűs teodolit
15394] (ér aíul egyaránt számózottak, a felső számozás tü-körkép kialakítású. (Nem oldalhelyes) A szállemezen a főindextől jobbra eső osztások negatív, a főindextől balra levő osztások pozitív előjelű számozással vannak ellátva, oly módon, hogy á számok tnindkét irányban a főindextől eltávolodva emelkednek és az alsó osztásvonalak számozása, a felső számozás utolsó értékét követő számmal kezdődik. A 3. ábrán bemutatott példánál a felső számozás mindkét irányban 1—4-ig tart és ennek megfelelően az alsó számozás 5-től kezdődik. A 20. és 21. prizmarendszer a szállemez felső felének képét megfordítja és így a látómezőben a felső számozás is oldalhelyesnek látszik. A képfordítás következtében a látómezőben a felső skálának a főindextől jobbra eső osztásai pozitív, a balra eső osztások pedig negatív előjelűek. A 2. pörgettyűház lengésekor vele együtt a 9. tükör is elfordul és ennek következtében a megfigyelőrendszer látómezejében az osztások egymással ellentétes irányú elmozdulást végeznek. A 4. ábra az osztásokat ilyen egymástól eltolt helyzetükben ábrázolja. A felfüggesztett 2 pörgettyűház null-helyzetének meghatározásakor a várható lengések olyan nagyságúak, hogy a két fő index-vonal a látómezőben marad. A null-pont meghatározásnál a lengések szélső helyzetében kell leolvasást végezni. Addig, amíg az osztott skálán a főindexek mellett lehet leolvasni, a leolvasást a felső skálán kell végezni. Ha azonban a főindexek elhagyják az osztott skálát, leolvasás már nem volna végezhető. Ekkor a leolvasást a felső skála valamely szélső osztásának inedxként való felhasználásával lehet végezni. Ilyen helyzetet mutat a 4. ábra is. Itt a leolvasást a felső skála szélső osztásvonalával, azaz a —4-nek megfelelő osztásvonallal lehet elvégezni az alsó skálán. Ezért szükséges az alsó skálát a felső skála utolsó osztáséi-tekétől folytatólagosan számozni. A megoldás előnye az, hogy a null-pont meghatározásakor nem kell a lengéseket követni, mivel azok a látómezőben közvetlenül szögértékben leolvashatók. Az északi irány meghatározásakor már viszont szükség van a követésre. Ekkor a követő rendszer segítségével úgy kell a pörgettyűház elfordulását követni, hogy a két főindex egybeeső legyen. A műszerrel való mérés a következőképpen hajtható végre: Először célszerű a pörgettyűháznak a műszerhez viszonyított null-helyzetét ellenőrizni. A műszer felállítása után a 14 arretáló gomb oldásával a 15 emelőkar a 13 arretáló emeltyűt leengedi, így a 2 pörgettyűház elválik a 17 korong kúpos fészkétől, egyidejűleg magával húzva a 4 hidat, mely az 5 helyező csapok segítségével a 3 torziós szál felfüggesztési helyének központosságát biztosítja. A szabaddá vált 2 pörgettyűház lengéseket kezd végezni. A lengések szélső értékei az autokollimátor megfigyelő rendszerével olvashatók le, a fentebb leírt módon. A szélső értékek meghatározása után a nuíl-helyzet számítással eflenőfiziiető. Ennek elvégzése után következhet a pörgettyű felpörgetése. Hogy a pörgettyű indításkor ne érje a rendszert erős lökés, pörgetés előtt a 2 pörgettyűházat 'ismét arretáljuk. A 13 arretáló emeltyű fentiekben ismertetett kialakítása lehetővé teszi, hogy a pörgetés időtartama alatt az árambevezetés a rajta kialakított 16 érintkező segítségével történjék. Így a felpörgetésnél a motorral nagyobb teljesítményt közölhetünk. Ha a pörgettyű elérte a szükséges fordulatszámot, az arretálást ismét oldjuk. Mivel a pörgettyű perdületvektora csak megközelítőleg mutat az északi irányba, a pörgettyű a fellépő nyomaték hatására precesszióba kezd és forgó lengéseket végez az északi irányhoz viszonyítva. A lengések tartama alatt a 19 állítógomb forgatásával a pörgettyűház lengéseit a műszerrel követni kell, a szélső helyzetek elérésekor pedig azok számszerű szögértékét a 18 üvegkörön kell leolvasni. A szélső értékek közepeléséből állapítható meg a pontos északi irány. Ezután ismét arretálni kell a műszert és a pörgettyűt le kell fékezni. A pörgettyű megállása után a nuil-helyzetet a korábbiakban leírt módon meg kell állapítani és az így megállapított értéket az északi irány számításánál figyelembe kell venni. Szabadalmi igénypontok: 1. Pörgettyűs teodolit, melynek pörgettyűje torziós szálra asztatikus ingaként felfüggesztett házbari foglal helyet, azzal jellemezve, hogy a pörgettyűház arretálására szolgáló emeltyűje van és torziós szála helyező elemekkel, pl. prizmás végződésű helyező csapokkal ellátott, elmozdítható hídra van felfüggesztve, mely híd a pörgettyűház súlyával ellentétes irányban terhelő rugalmas elemekkel és elfordulást gátló szervekkel van kapcsolatban. 2. Az 1. igénypontban meghatározott pörgettyűs teodolit kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a pörgettyűházhoz függőleges síkú tükör van mereven rögzítve, mely szállemezzel ellátott autokollimátor előtt foglal hefyet, jellemezve továbbá azzal, hogy az autokollimátor félig áteresztő felülete és megfigyelő rendszere között valamely önmagában ismert képválasztó és mozgásirányváltó prizmarendszer van elhelyezve és szállemeze főindexei, valamint a főindexvonalak elmozdulása leolvasására szolgáló skálával van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypontban meghatározott pörgettyűs teodolit, melyre jellemző, hogy autokollimátorának szállemezén az osztott skálák a főindex-vonalak két oldalán vannak elhelyezve és olymódon vannak számozva, hogy az egyik skálán az indexvonaltól jobbra és balra negatív, ill. pozitív emelkedő számozása van, a felső skála utolsó értékétől folytatólagosan emelkedő értékekkel. 4. Az 1, igénypontban meghatározott pörgettyűs teodolit kiviteli alakja, melyre jellemző, 10 15 20 25 20 S5 40 45 50 55 60
