153939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metakrilsav előállítására alfa-oxiizovajsavból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. III. 11. Svájci elsőbbsége: 1965. III. 12. Közzététel napja: 1967. III. 22. Megjelent: 1968. I. 15. (LO-293) 153939 Szabadalmi' osztály: 12 o 19—22 Nemzetközi osztály: C 07 c3 Decimal osztályozás: Feltalálok: Dr. Völker Theodor, vegyész, Dr. Pichler Erika, vegyész, Freiburg, Svájc Tulajdonos: LONZA A. G. cég, Gampel (Kanton Wallis), Svájc Eljárás metakrilsav előállítására alfa-oxiizovajsávből í A találmány tárgya eljárás a metakrilsav alfa-oxiizovajsavból történő előállítására. Ismeretes, hogy az alfa-oxiizovajsavból vízlehasítás útján metakrilsav állítható elő. Ez a vízlehasítás azonban a gyakorlatban nem vihető jól keresztül, minthogy a szabad alfa-oxiizovajsav a hőhatással szemben instabil vegyület, amely melegítéskor messzemenően bomlik és a desztillálás során csak kb. 13 súly%-os hányaddal alakul át a kívánt termékké. Az anyag többi része különböző termékekké alakul, így részben tetrametilglikolidot ad, ill. acetonra, szénmonoxidra és vízre bomlik. A vízlehasítószerek, pl. kénsav, foszforsav alkalmazásával folytatott kísérletek sem vezettek a kívánt eredményre, ilyen körülmények között a vegyület acetonra, szénmonoxidra, vízre, acetaldehidre és ecetsavra bomlik. Azt találtuk, hogy az alfa-oxiizovajsav lényegesen nagyobb termelési hányaddal, sőt bizonyos körülmények között gyakorlatilag mennyiségi hozammal is átalakítható metakrilsavvá. A találmány tárgya eljárás a metakrilsav alfa-oxiizovajsavból történő előállítására, amelyet lényegileg az jellemez, hogy az alfa-oxiizovajsavat bázisosan reagáló vegyületek jelenlétében 160 C° és 340 C° közötti, előnyösen 260 C° és 320 C° közötti hőmérsékletre hevítjük és a reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös, poláros, 200 C° feletti forrpontú folyadék reakcióközegként való alkalmazásával folytatjuk le. Ez az új eljárás azon az eddig ismeretlen 5 tényen alapul, hogy az alfa-oxiizobutirát-ion nagyobb stabilitása folytán alkalmas a metakrilát-ionná történő termikus dehidratálásra. Ez a dehidratálás oly módon hajtható végre, hogy a szabad alfa-oxiizovajsavat oly anyagok jelű lenlétében, amelyek az alfa-oxiizobutirát-ion disszociáció révén történő képződését lehetővé teszik, 160 C° feletti, előnyösen 2S0 és 320 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. A disszociációt előidéző adalékként általában bázisosan reagáló 15 vegyületek, mint az alkáli- vagy földalkáliférnek oxidjai, hidroxidjai, karbonátjai, karboxilátjai és alkoholátjai, továbbá aminők és foszfinok, különösen a tercier nitrogén-, ill. foszforatomot tartalmazó ilyen vegyületek, pl. 20 kinolin, izokinolin, trioktilamin vagy trifenilfoszfin alkalmazhatók. Előnyösen az alkálikusan reagáló nátriumvegyületek kerülhetnek e célra alkalmazásra. A reakció lefolyása valószínűleg az alábbi módon megy végbe: a reak-25 ció első lépésében igen gyorsan következik be a szabad alfa-oxiizovajsav stabilizálódása a csatolt rajz szerinti (A) reakcióegyenlet szerinti módon, az (I) ionná való disszociálás útján. A második lépésben azután az (I) ion a (II) met;0 akrilát-ionná dehidratizálódik a csatolt rajz 153939