153932. lajstromszámú szabadalom • Gyomirtószerek

5 153932 6 mum gyomféleségeket melegházban friss talajba vetjük, majd közvetlenül ezután a talaj felszínét 4,6,7-triizopropiM,l-dimetil-indán vizes-«alkoholos oldatával permetezzük. A talaj 1 5 hektárnyi felületére kb. 18 kg hatóanyagot alkalmazunk. A permetezés után körülbelül két hét elteltével a gyomnövekedés a nem kezelt talajhoz képest mintegy 80—100%-os gátlást szenvedett. 1° 2. példa: Bromus secalinus, Digitaris ischaemum és Chenopodium album gyomféleségeket melegház-15 ban friss talajba vetünk, majd közvetlenül ezután l,l,4,5-tetrametil47-izopropil-indán vizes szuszpenzió jávai permetezünk. A hatóanyagot a talaj 1 hektárnyi felületére számítva kb. 18 kg mennyiségben alkalmazzuk. A kezelés után 20 mintegy 2 héttel gyomnövekedés gátlása a nem kezelt talajhoz viszonyítva mintegy 70— 100%-os. tók. A reakciót azonban gyakran nemkívánatos mellékreakciók (oxidáció) kísérthetik, melyek a kitermelés csökkenését: és a termék elszíneződését okozhatják. A dinitro-vegyületek előnyösen oly módon állíthatók elő, hogy az indán-szénhidrogéneket erős keverés közben, lassan, savkeverékhez adjuk, mely 1 mól kiindulási anyagra számítva kb. • 5,5—6 mól 98.%-os salétromsavat és kb. 9,5—11 mól 93%-os kénsavat tartalmaz. Az adagolás alatt a reakció hőmérsékletét hűtéssel kb. - (—20) — (+2:5) C°-on, előnyösen 0—18 C°-on tartjuk. A savkeverék moláris összetétele széles határokon belül változtatható, a salétromsav mennyiségének nagymérvű csökkenése esetén azonban mononitro-vegyület is képződik, míg 6 mólnál több salétromsav alkalmazása már nem jár előnnyel. A kénsav mennyisége is változtatható; kevés kénsav jelenlétében azonban alacsony kitermelést kapunk, míg nagyobb kénsavfelesleg, alkalmazása semmilyen előnyt sem biztosít. A mononitro-vegyület előállításánál a fenti savkeverék salétromsav tartalmát előnyösen legalább a felére csökkentjük és 93%-os kénsav helyett hígabb, pl. 75—85%-osat alkalmazunk. A mononitro-származékok jó kitermeléssel állíthatók elő például 2,5 mól 98%-os salétromsavból, kb. 8 mól ecetsavból és kb. 4 mól ecetsavanihidridből álló savkeverékkel történő nitrálással. Eljárhatunk oly módon, hogy az indánszármazékot az ecetsav egy részében oldjuk, majd a másik komponenst célszerűen (—30) — (+30) C°-on, előnyösen (—10) — (+20) C°-os hőmérséklettartományban adjuk hozzá [J. Org. Chem. 16, 603, (1951)]. A nitrálás befejezése után a reakcióelegyet előnyösen jégre öntjük, a kapott terméket benzollal felvesszük, majd vízzel és 5%-os nátriumhidroxid oldattal addig mossuk, míg a mosóvíz színtelen lesz. Ezután a terméket vízzel semlegesre mossuk és az oldószert ledesztilláljuk. A visszamaradó nyers termék megfelelő oldószerből átkristályosítható. A megfelelő amino- vagy diarnino-vegyületté történő redukció Önmagukban ismert módszerekkel történhet, például vasforgáccsal és híg savakkal vagy katalitikus hidrogénezéssel, pl. Raney-nikkel vagy szénhordozóra lecsapott palladium jelenlétében. A katalitikus hidrogénezés különösen előnyösen végezhető el palládium katalizátor jelenlétében, mikoris kitűnő kitermelés érhető el és a melléktermékek képződése elhanyagolható. A dinitrovegyületekben az egyik nitro csoport szelektív redukcióját például nátriumszulfiddai vagy nátriumhidroszulfittal, vizes vagy vizes-alkoholos oldatban, visszafolyó hűtő mellett végrehajtott reakcióval foganatosíthatjuk. Találmányunk részleteit az alábbi példák illusztrálják, anélkül azonban, hogy azt a példákra korlátoznók. •1. példa: Az Avena fatua, Bromus secalinus. Setaria faberii, Eohinodhloa crusgalli és Digitaria ischae-3. példa: 25 Bromus secalinussal, Digitaria isohaemummal és Amaranthus retroflexussal bevetett talajt a vetés után l,l-dimetil-6-etil-5,7-dinitroindán vizes-olajos emulziójával kezelünk. c0 A talaj 1 hektárnyi felületére számítva kb. 18 kg hatóanyagot alkalmazunk. A kezelés után mintegy 2 héttel a gyomnövekedés gátlása a nem kezelt talajhoz viszonyítva kb. 60—70%-os. S. példa: 60 Digitaria ischaemummal bevetett talajt a vetés után l,l-d''metíí-4,6-diizopropil-5,7-dinitro-indánnal permetezünk, A talaj 1 hektárnyi felületére kb. 18 kg hatóanyagot alkalmazunk. 65 A permetezés után kb. 2 héttel a gyomnöveke-S5 4. példa: Digitaria ischaemummal bevetett talajt a vetés után l,l-dimetil-6-izopropil~5,7dmitro-indán alkali ol-metilezett n-aftalin elegyben készí-40 tett oldatával kezelünk. A talaj 1 hektárnyi felületére 18 kg hatóanyagot Számítunk. A kezelés után mintegy 2 héttel a gyomnövekedés gátlása a nem kezelt talajhoz viszonyítva 90%os. 45 5. példa: Friss talajba különböző gyomíéleségeket vetünk (Bromus secalinus, Setaria faberii, Echino-50 chloa crusgalli, Digitaria ischaemum, Sorghum halepense és Anaranthus retroflexus), majd közvetlenül ezután a talajt l,l,4,6-tetrametil-5,7--dinitro-indán vizes emulziójával permetezzük. A talaj 1 hektárnyi felületére 18 kg hatóanya-55 got alkalmazunk. A permetezés után 2 héttel a gyomnövekedés a nem kezelt talajhoz képest mintegy 85—100%-os gátlást szenvedett. 3