153911. lajstromszámú szabadalom • Hűtőrendszer kondenzátoros gőzturbinához

153911 4 több, lejtősen elrendezett, felső végeiknél zárt, alsó végeiknél egymással közlekedő hengerből áll és az edény beömlő és kiömlő nyílása a hengerek alsó végénél van elrendezve. Célszerű megoldás továbbá, ha az edény több, lejtősen elrendezett, középső részből sugárirányban felfelé és lefelé irányuló tagból áll és az edény beömlő és kiömlő nyílása a középső részen van elrendezve, vagy pedig ha az edény, széleiknél vízszintes síkban csatlakozó gömbsüvegpárból áll, és az edény beömlő és kiömlő nyílása a két gömbsüveg középpontjában van elrendezve. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti hűtőrendszer példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a hűtőrendszer főrészeit szemléltető vázlatos rajz: A 2., 3., 4. és 5. ábrák távlati képek, amelyek a találmány tárgya szerinti víztároló tartály különböző kiviteli alakjait szemléltetik, az 1. ábrában bemutatott tároló rendszerben való használat céljára. Legelőbb az 1. ábrát nézve a 10 gőzturbina fáradt gőzének hűtőrendszerét látjuk, amely gőzt a 11 gőzkondenzátor kondenzálja és amelyben számos 12 vízhűtő van (ezek közül kettő látható). Ezek az olyan (nem ábrázolt) száraz hűtőtoronnyal működnek együtt, amely a 11 kondenzátorból származó kondenzvizet a levegővel való közvetett hőkicserélés révén hűti. A forró kondenzvizet az elosztó 13 fővezetéken és a beömlő 14 leágazócsöveken keresztül a 15 szivattyúk táplálják be a 12 hűtőkbe, ahonnan (a 12 hűtőkben való lehűlés után) a kiömlő 17 leágazócsöveken a visszavezető 18 fővezetéken és a 19 vízturbinákon keresztül a 11 kondenzátor 16 permetezőnyílásaihoz jut, amely turbinák a vízben levő maradék energia felhasználását szolgálják. A beömlő és kiömlő 14, 17 leágazócsövekben vannak a 20 szelepek, ezenfelül pedig az egyes 12 hűtőkkel együttműködő 20 szelepek valamint a hűtők közötti 14 és 17 csövek, amelyek a 21 szelepen keresztül kapcsolódnak egymással. Minden egyes kiömlő 17 leágazó cső kapcsolódik a 22 leeresztőcsőhöz is, amelyben a 23 leeresztőszelep található. A vázlatosan ábrázolt zárt 25 tároló tartályt magában foglaló víztárolórendszer 24 vízbeömlő nyílásával kapcsolódnak az összes 12 hűtők 22 leeresztőcsövei. A 25 tartálynak a 18 beömlőfővezetékkel szelepen és a 27 szivattyún keresztül kapcsolódó vízkiömlő 26 nyílása van, amelyeken keresztül a 25 tartályból a 27 szivattyú által kivett víz felhasználható az üres 12 hűtők, vagy szükség szerint az egész rendszer általános feltöltésére. A tárolótartály 26 vízkiömlő nyílása mélyebben van, mint a hűtőrendszer többi része. Abból a célból, hogy ez könnyen keresztülvihető legyen, a 25 tárolótartály előnyösen a talaj megfelelő mélyedésében fekszik, vagy (nem ábrázolt) tartószerkezeten áll. A 25 tároló tartály, azért, hogy megakadályozza a víznek és a tartályon kívüli légkörnek az érintkezését, zárt kivitelű. Továbbmenve a 2—5. ábrákra, látjuk, hogy a 25 tároló tartályban hajlékony, vízálló és megfelelő szilárdságú anyagból készített zárt összecsukható edény van. A megfelelő anyagként példaképpen megmelítjük a (pl. betéttel) megerősített gumit, vagy a hasonlóképpen megerősített pl. „Neoprene" néven ismeretes szintetikus gumit. A 2. ábrában látható kiviteli alakban az edény hengeres, egyik végén a 24 beömlő és 26 kiömlő nyílással, amely vég egyúttal a talajon, vagy a tartószerkezeten van rögzítve. A 3. ábra szerinti kiviteli alakban az edényt az egymással végeiken kapcsolódó 33 hengeres karokkal látjuk, amelyeknek a másik 30 vége zárt, miközben a 24 beömlő és a 26 kiömlőnyílás a 33 karok közötti 31 csatlakozó részen van elrendezve, a karok pedig a 31 csatlakozó résztől felfelé haladnak. A 4. ábra szerinti kiviteli alakban az edény az egymással ellenkező elhelyezésű és a 40 kerületükön kapcsolódó két gömbsüvegből áll, ahol a kapcsolódási sík a talajjal párhuzamos, a 24 beömlőnyílás pedig az edény legfelső, a 26 kiömlő nyílás viszont a legmélyebb ponton van. Az 5. ábra szerinti kiviteli alakban az edénynek gömbszerű 50 középső része van, amelyből kiindulólag sugárirányban kinyúlik az 50 középső részből felfelé emelkedő számos hengeres 51 kar. A 24 beömlő és 26 kiömlő nyílás az 50 rész két „pólusán" helyezkedikel. Bármelyik esetben a 26 kiömlő nyílás felett előnyösen fémszűrő van az edényben elhelyezve, hogy megakadályozza idegen testnek a kiömlő nyílásba jutását. A 2. ábrában látható edény részben fel van vágva, hogy ezt a 29 szűrőt szemléltesse. A hűtőrendszer normális működése közben a 21 és 23 szelepek zártak és így nem jut víz a 25 tartályba, amely ennek folytán üres lehet. A 25 tartályt a külső részére gyakorolt légköri nyomás arra kényszeríti, hogy összecsukódjék, aminek folytán térfogata mindig azonos a tartályban levő víz térfogatával, ezért tehát az üres tartály teljesen összecsukódik. Annak érdekében, hogy a 2. és 3. ábrán látható tartályok 26 kiömlőnyílásai mindig a tartályok legmélyebb pontján legyenek (amelynek magasságát a 32 pont-vonással kihúzott egyenes jelzi), az edény alakja olyan, hogy teli állapotban a 30 külső végük, vagyis az a vég, amely a 26 kiömlőnyüástól távolabb esik, magasabban van, mint a 26 kiömlőnyílás, miközben, szükség esetén, mindegyik 30 külső vég részére a „nem ábrázolt" tartószerkezetet lehet alkalmazni. Az edényeknek más alakúk is lehet, mint az ábrázoltak, pl. gömb, vagy egyenesen álló henger. Az alakok változatai mindenesetre a 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2