153904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-A-nor-B-homo-szteroidok előállítására

153904 naftalinsziulfonsavak, szulfanilsav, metionin, 'trip­tofán, lizin és arginin említhetők. Az. új vegyületeik fent említett és más sói, pl. a pikrátok, a szabad bázis alakjában kapott vegyületek tisztítására is felhasználhatók köz- f; benső termákként, olymódon, hogy a bázist ilyen sóvá alakítjuk, a sót elkülönítjük és abból a bázist ismét felszabadítjuk. Az új vegyületek mint szabad bázisok és ezek sói szoros rokon­ságban állnak egymással és így mindaz amit e 10 leírásban a szabad •bázisokra vonatkozólag mon­dunk, értelemszerűen és célszerűen adott eset­ben a megfelelő sókra is vonatkoztatható'. A találmány kiterjed az eljárás oly kiviteli módjára is, amelyek során valamely, az eljárás 15 egyik szakaszában közbenső termékként nyer­hető vegyületből indulunk ki és csak a végter­mékig még hátralevő eljárási lépéseiket folytat­juk le, vagy pedig az eljárást annak valamely lépésében megszalkítjulk, vagy a kiíndulóanyago- 20 kat ill. azok egyikét az adott reakciókörülmé­nyeik között hozzuk, létre vagy só alakjában al­, kaimazzuk őkett. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagai­ként elsősorban oly vegyületeket alkalmazunk, ?.s amelyekből a fentebb különösen előnyösnek mondott végteririáklek nyerhetők. A kiindulóainyagkénit felhasználásra kerülő, a 174ielyzetben 8—10 szénatomos alifás szénhid­rogéngyökkel helyettesített A-nor-B-homo-szte- so roidok maguk is új vegyületek és így ezek elő­állítása! is a találmány egy részét képezi. Ezek a vegyületek is önmagukban ismert eljárási mű­veletekkel állíthatók elő, pl. olymódon, hogy a megfelelő 3-oxo-4,:5-o>xido-«zteroadokat ibolyán- 35 túli fénnyel besugározzuk, a képződött 3,6-di­oxo-A-nor-B-hdmo^szteroidofcait, amelyek túl­nyomó részbein enol-alakban képződnek, acilez­zük és az: így kapott #-3-oxo-6-aeiloxi-A-nor­-B-feamo-szteroidokat katalitikusan, pl. palládi- 40 um vagy palládiumos aktívszén katalizátor je­lenlétében 'hidrogénezzük. Az így kapott, a 6-helyzetben helyettesítetlen 3-oxo-A-nor-B-ho­mo-szteiroi dókat szükség esetén a szokásos mó­don, pl. liti'umalumíniumhidriddel redukálhatjuk 45 a megfelelő 3-hidroxi-vegyülötekfcé. Ezekből az iminovegyületek olymódon nyerhetők, hogy a megfelelő ketovegyületet hidroxilaminnal vagy valamely amínnal reagáltatjuk. A 34iidroxi-ve­gyültetekből kiindulva, önmagukban ismert mód- 50 szerekkel nyerhetjülk a reakcióképes észtereket. A találmány szörinti eljárással előállítható új vegyületek a gyógyászatban pl. önmagukban ismert alakú gyógyszerkészítményekké kiszie­relve alkíalmazbatófc; ezek a gyógyszerkészítmé- 55 nyak a hatóanyagot szabad bázis vagy só alak­jában tartalmazhatják, valamely ©niterális vagy parenterális beadás céljára alkalmas, szilárd vagy folyékony, szerves vagy szervetlen gyógy­szerészeti vivőanyag kíséretébén. Vivőanyagok- 60 ként elsősorban olyan anyagok jöhetnek tekin­tetbe, amelyek az új vegyületekkel nem lépnek reakcióiba, mint pl. a víz, zselatin, tejcukor, ke­ményítő, sztearilalkohol, imagnéziumsztearát, <> talkurn, növényi olajok, benziilalikoiholok, gumi, 65 propilénglikolok, vazelin és más ismert gyógy­szervivő anyag. A gyógyszerkészítmányek pil. tab­letta, drazsé, kapszula alakjában, vagy folyé­kony alakban pl. oldat, szuszpenzió vagy emul­zió alakjában készíthetők el. E készítmények adott esetben sterilizálhatok és/vagy segédanya­gokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő-, emulgáló- vagy oldásközvetítőszereket, az ozmó­zisos nyomás megváltoztatására alkalmas sókat vagy tompítószereket is tartalmazhatnak. Adha­tunk a gyógyszerkészítményekíhez: további, gyó­gyászati szempontból értékes adalékokat is. Mindezek a gyógyszerkészítmények a szokásos módszerekkel állíthatók elő. A találmány szerint nyerhető új vegyületek az állatgyógyászatban is felhasználhatók, akár a fentebb említett gyógyszerkészítmények alak­jában, akár takarmány-anyagokká vagy takar­mány-adalékokká kiszerelt alakiban. Ez utóbbi készítményekhez a szokásos hígítószsrek ill. ta­karmány-anyagok alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik. A példákban megadott hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. ] - példa 6,72 g 3^oziminoHA-nor-B-homo-kol'esztiánt 340 ml jégecetben, 3,4 g platinaoxid jelenlétében, szdbábőfokon Widrogénnel redukálunk. 2 mól hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük és a reákcióelegyet vízsugáir-vákuum alatt be­pároljuk. A maradélkot metanol, benzol és etil­acetát elegyéből jégecet nyomainak jelenlétében átkristtályosítjúk; az így kapott 6,4 g tiszta 3-aminoMA-nor^B-iho!mo-kollesiz:t!án-aoetáiti 173— 174°-on bomlás közben olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagíként fel­használásra kerülő 3-oxlmino-A-nor-B-honio-ko­lesztan az alábbi módon állítható elő: 30,0 g 3,6-dioxo^A-nor-B-homo-koilesztánt 150 ml piridin és 150 ml ecetsavanhidrid elegyében oldunk, az oldatot 40' hőmérsékleten 14 óra hosszat keverjük, majd 20o -on 2 napig állni hagyjuk. Ezután a reákcióelegyet 2,5 liter jeges vízbe öntjük, 30 percig keverjük, majd leszűr­jük, az amorf szilárd részt éterrel felvesszük és vízzel utánamossuk. A mosóvizeket éterrel extraiháljuk, az egyesített éteres kivonatot vtz­mentes nátriumszulfáton szárítjuk és vízsugár­-vákuum alatt bepároljuk. Az: így kapott kb. 35 . g nyers, sárgás színű /l5 -3~oxo-6-acetoxi-A-nor­-B-homo-ikolesztént 2,5 liter etilaeetátban old­juk. Az oldathoz 12 g 10%-os palládiumos ak­tívszén-katalizátort adunk és hidrogénnel mind­addig kezeljük, míg a hidrogénfelvétel (kb. az . elméleti mennyiség 30%-ának felvétele után) megszűnik. A katalizátort ezután kiszűrjük és a szűredé­ket vízsugár-vákuum alatt bepároljuk. A mara­dékot metilénklorid és éter elegyéből kétszer áit­kristályosítva, 4,0 g tiszta 3-oxo-A-nor-B-lhomű­-kolesztánt kapunk, amely 123°-on olvad; [«]20 D = — 80° ±5° (0,2%, dioxánban). 3

Next

/
Thumbnails
Contents