153888. lajstromszámú szabadalom • Légrugózó szerkezet

153888 nyomódnak. E testek alakváltozása tehát hőhatásra jön létre. A hagyományos légrugózó szerkezetek hátránya abban van, hogy a légtér és íolyadéktér elválasztására beiktatott membrán szerelése vé- 5 gett a házat osztottan kell kivitelezni és gondosan kell megmunkálni. A fedelet jól tömítetten kell a házra felszerelni, mert különben a gáz vagy levegő megszökik. A gáz- és folyadékteret elválasztó membrán anyagát élettartamra 10 kell méretezni, amely mechanikai igénybevétel folytán könnyen meghibásodó alkatrész. A membrán szakadása a gáz és folyadék elkeveredését, azaz a szerkezet működésképtelenségét vonja maga után. 15 Mind a hagyományos, mind a korábban említett további felfújható burkokkal ellátott esetében külön berendezés szükséges a gáznyomás létesítésére és időnkénti pótlására. Közismert, hogy bármennyire tökéletes is valamely szelep, 20 a tömítéseknél hosszabb-rövidebb idő alatt a gáz megszökik, a kívánt hatás elérése végett tehát a gázt, többnyire levegőt pótolni kell. E célra kompresszort szoktak alkalmazni. A kompreszszor alkalmazása külön költséggel jár és jellé- 25 généi fogva csak meghatározott helyeken létesíthető mozgó szerkezeteken elhelyezett légrugózásokhoz, pl. csak egyes töltő- vagy javítóállomásokon. E szerkezetek további hátránya, hogy ellenőrzésük igen nehézkes és így a levegő 30 utántöltés szükségességének és mértékének megállapítása bizonytalan. A találmány célja a fenti hiányosságokat megszüntető légrugózó szerkezet kialakítása. A találmány tárgya olyan légrugózó szerkezet, 35 nevezetesen hidropneumatiíkus akkumulátor', amelynek a nyomóerőt létesítő szerve, célszerűen folyadéktérrel érintkező dugattyúja van és lényege, hogy a folyadéktérben több teljesen zárt, előre meghatározott alakú és atmoszíe- 40 rikusnál nagyobb kiindulási nyomással bíró, a belső és külső tér nyomásviszonyai mellett rugalmas héjként viselkedő fallal ellátott gáz-, előnyösen légtartálya van. A találmány további jellemzője szerint a rugalmas héjként 45 viselkedő fallal ellátott tartályok vékony héjszerkezetű gömbök, mintegy gömbalakú zárt membránok, egyenlő vagy különböző nagyságúak és a bennük levő gáz minősége és nyomása is egyenlő vagy különböző lehet. Az egyes EO gömbök egymástól elhatároltak is lehetnek. A találmány tárgyát részletesebben néhány kiviteli példán ismertetjük. A találmány elvét bemutató 1. ábrán egy osztatlan a henger zárt terét a b folyadék, 55 példánkban olaj tölti ki, s ebben levegővel töltött rugalmas héjú c gömb van elhelyezve. A b folyadékra a nyomást a jelképesen ábrázolt d dugattyú fejti ki. A 2. ábrán a b olajban három e gömb helyezkedik el, míg a 3. ábrán feltün- 60 tetett vázlat szerint az olajtérben levő c gömböket a szitaszövetből készült e háló választja el egymástól. A találmány szerinti kialakítású c gömb belső nyomását úgy választjuk meg, hogy az egyen- f;

;-, súlyt tartson a rugózandó szerkezetnek az egy rugóra eső súlyából eredő és az olajban fellépő nyomásával. Egyébként a rugózandó szerkezet magassági helyzetét az olaj mennyiségével ugyanúgy szabályozzuk, mint a hagyományos légrugózásnál. Rugózáskor a gyakorlatilag összenyomhatatlan olaj a benne levő két vagy több gömb felszínének minden egyes pontjára azonos nyomást gyakorol. Ennek következtében az elmozduló d dugattyú hatására a c gömb vagy gömbök zsugorodni kénytelenek, s ezzel létesítik a szükséges rugózó hatást. A héj vastagság különbségéből adódó és emiatt helyenként a pontos gömbalaktól való eltérés elhanyagolható. A héj vastagságánál: meghatározásánál abból indulunk ki, hogy elme] etil eg végtelen kis vastagságú héj is elegendő lenne, mert a tér minden irányból jövő egyenlő nyomás következtében a gömbalaktól való eltérés nem áll be. Minthogy a gömböt vagy gömböket az olajtérbe ' L 'L iku^ nyomás mellett célszerű elhelyez^''•vasí'g agukat ennek megfelelően választjük m~3

. A gömbök térfogata a belső túlnyomás miatt elhelyezéskor nagyobb, mint üzem közben, amikor a külső folyadéktérből a nyomás azokra nehezedik. Minthogy a gömbök által elfoglalt nagy térfogat miatt csak kevés gömb helyezhető el a folyadéktérben, adott üzemi nyomás mellett a rendelkezésre álló összes légtér a kellő rugózó hatáshoz nem lenne elegendő. E hiányosság megszüntetésére adott túlnyomású gáztestek esetében vagy vastagabb héjat veszünk, vagy a héjat betéttel merevítjük. Ilyen lehet például a vászonbetétes gumi, vagy a vékony héjat még egy vastagabb rugalmas vagy vékony rugalmatlan perforált lemezzel vagy valamilyen hálóval vesszük körül. Több gömb elhelyezése esetén előfordulhat, hogy a nyomás növekedésekor a gömbök a felhajtóerő hatására a folyadéktér felső részén helyezkednek el és pedig úgy, hogy nagyobb nyomásnál több, kisebb nyomásnál kevesebb gömb helyezkedik el egymáson. Minthogy nyomáscsökkenéskor ilyen esetben a gömbök esetleg összeszorulnak, ami az érintkező felületek kopását vonja maga után, a rugalmas héjak élettartama csökken. Ennek megelőzésére alkalmazzuk a 3. ábrán bemutatott w má- emlüelt c

zi+aszövetből készült lebegő t ni1

] 1 il 1 I'aicban az olajteret három 1, nuk i +

1 i s/c ikerét előnyei a kö-1 'c -1 ' 1 •> i_ í r

1 1 ahv rlmazásával el-i 1 J

7 >

{

\

P v szigetelése, nincs 1 if

J] 1

<-t '> If t< 1 riM máscsökkenésé-1 i

\r u is z i\ 'ete. A gömbök v k r

" 1-> meghatározható és ii ecs t'^'ta ti« ) -foit^nhet. Az alkalma/ "»ovnbb1

ee sz ucn csertlhetőek, azokat, "> 1 7

( ^cM

1

Mi t lehet a légrugózás-T bi h(

11 li o g imb alkalmazása 1 'i o ia 1 célszerűen így 1 <- \aamel\)k gömb megíubá-