153887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bisz-kromonil-vegyületek előállítására
153887 21 12. példa: l,4-bisz-(2-karboxikromon-5-iloxi)-2-hidroxibután 2,6-dihidroxiacetofenont forrponton tartott aeetonban és káliumkarbonát jelenlétében 1--bróm-3,4-epoxibutánnal kondenzálunk. A kapott 1,4-bisz-(2-acetil-3-hidroxif enoxi)-2-hidroxibután olvadáspontja metanolból való átkristályosítás után 207,5—208,5 C°. Analízis (C20 H 22 O 7 ). Talált: C: 63,4%, H: 5,8%. Számított: C: 64,2%, H: 5,9%. A fent kapott terméket az 1 (b) példa szerint dietiloxaláttal kondenzáljuk, amikoris az l,4-bisz-(2-karboxikromon-5-iloxi)-2-hidroxibután dietilészterét nyerjük, amelynek olvadáspontja kloroform-etilacetát-petroléter elegyéből való átkristályosítás után 216—217 C°. Analízis (C2S K 2fí O u ). Talált: C: 62,7%, H: 5,2%. Számított: C: 62,4%, H: 4,9%. Az előbbi terméket az 5 (c) példa szerint hidrolizáljuk, amikoris a szabad sav monohidrátját nyerjük, amelynek olvadáspontja 226— 227 C°. Analízis ^éK^OnE^O). Talált: C: 57,1%, H: 3,9%. Számított: C: 57,6%, H: 4,0%. A savmonohidrátot ezután az 5 (c) példa szerint a dinátriumsóvá alakítjuk át. 13. példa: 10 15 20 25 30 35 40 14. példa: l,10-bisz-(2-karboxikromon-5-iloxi)-3,8-dioxa-4,7-dioxodekán 1,4-rész 5-(2-hidroxietoxi)-kromon-2-karbonsavas etilésztert és 0,4 rész szukcinilkloridot kloroformban oldunk és az oldathoz 0,5 rész piridint adunk. A reakcióelegyet visszafolyató hűtő alatt 16 óra hosszat forraljuk. A kloroformos oldatot híg sósavval, nátriumkarbonát oldattal és vízzel mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. A kloroformot ledesztilláljuk, a visszamaradt olaj pedig petroléterrel való triturálásra megszilárdul. A megszilárdult nyers terméket etanolból átkristályosítjuk, amikoris 0,2 rész l,10-bisz-(2-karboxikromon-5-iloxi)-3,8--dioxa-4,7-dioxo-dekán dietilészterét nyerjük, amelynek olvadáspontja 144—146 C°. Analízis (C32 H3o0 14 ). Talált: C: 60,5%, H: 4,97%. Számított: C: 60,2%,, H: 4,69%. 15. példa: l,5-bisz-(2-karboxi-8-klórkromon-5-iloxi)-pentán A 6. példa szerint nyert l,5-bisz-(2-acetil-3--hidroxifenoxi)-pentánból 4,62 részt 2,7 rész szulfurilkloriddal 300 rész vízmentes éterben keverés közben 7 óra hosszat szobahőmérsékleten reagáltatunk. Az oldatot szűrjük és szárazra pároljuk, a visszamaradt sárgaszínű szilárd nyersterméket éterből átkristályosítjuk. 2,36 rész l,5-bisz-(2-acetil-4-klór-3-hidroxifenoxi)-pentánt nyerünk, halványsárga prizmás kristályok formájában, amelynek olvadáspontja 96 C". l,5-bisz-(2-karboxikromon-7-iloxi)-pentán 7-hidroxikromon-2-karbonsavas etilésztert 0,5 ekvivalens 1,5-dibrómpentánnal aeetonban való melegítés közben és káliumkarbonát jelenlétében melegítünk. A kapott l,5-bisz-(2-karboxikromon-7-iloxi)-pentán olvadáspontja etanolból való átkristályosítás után 148—150 C°. Analízis (C29 H 28 Oio). Talált: C: 64,6%, H: 5,3%. Számított: C: 64,8%, H: 5,3%. A fenti észtert az 5 (c) példa szerinti módon. a savvá hidrolizáljuk, amelynek olvadáspontja 283—284 C°. Analízis (C25 H 2oOlo)Talált: C: 61,8%, H: 4,2%. Számított : C: 62,40/Q, H: 4,2%. A fenti terméket az 1 (b) példa szerint dietiloxaláttal kondenzáljuk. A kondenzáció ered-45 menyeképpen l,5-bisz-(2-karboxi-8-klórkromon-5-iloxi)-pentán dietilészterét nyerjük, amelynek olvadáspontja etanolból való átkristályosítás után 162—164 C°. 50 Analízis (C29 H 2 6Cl 2 O 10 ). Talált: C: 57,7%, H: 4,3%. Számított: C: 57,5%, H: 4,3%. 55 Az így kapott észtert az 5 (c) példa szerint hidrolizáljuk. A kapott sav olvadáspontja etanolból való átkristályosítás után 244 C°. Analízis (C25 H 13 Cl 2 O 10 ). 60 Talált: C: 54,2%, H: 4,6 '%, Cl: 12,9%. Számított: C: 54,7%, H: 3,28%, Cl: 12,9%. A sav származékot ezután az 5 (c) példa szerinti módon a dinátriumsóvá alakítjuk át. A savat az 5 (c) példa szerinti módon ezután 65 dinátriumsóvá alakítjuk. 11
