153858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tiszta alumínium előállítására

153858 tük. E folyékony higany fölött nitrogén atmosz­féra helyezkedik el, amellyel a folyékony hi­gany 38 csővezetéken át közlekedik. 50 hivat­kozási számmal kazánt jelöltünk, amelyet 51 fűtőcsővel melegítünk. Az 50 kazánban forró higany van, amelyet a berendezés fűtésére hi­vatott higanygőz körfolyamba táplálunk. 52, 53 hivatkozási számokkal hűtőket vagy kondenzá­torokat jelöltünk, amelyek megakadályozzák, hogy a 6 és 14 körfolyamokban keringő higany­gőzök keveredjenek és a kívánt nyomású nit­rogénnel töltött 56 gazométerbe gőzök jussanak. A 6 és 14 körfolyamok az 55 hivatkozási szám­mal jelölt csatlakozási helyen találkoznak. A telített higanygőzt higannyal töltött 54 szifon a nyíl irányában áthajtja a 14 körfolyamon. Az 57 termoelem lehetővé teszi, hogy az 50 kazán fűtési teljesítményét csökkentsük, ha az 53 hű­tőből túl nagy mennyiségű kondenzátum távo­zik. A 4. ábrán eltolható 60 villamos kemencét tüntettünk föl, amelynek 61 hűtőellenállásai vannak. A villamos kemencében elhelyezett desztillációs edénynek 62 fedele van, amely 63 tömítéssel van ellátva. A fedélen át a 64 cső­vezetéken argont vezetünk be. 65 hivatkozási számmal grafitelektródát, 66 hivatkozási szám­mal pedig 46 grafittégelyben elhelyezkedő fo­lyékony alumíniumot jelöltünk. A 64 csőveze­téken át bevezetett argon 67 buborékok alak­jában száll föl a folyékony 66 alumíniumtöme­gen át. A higanygőzök 70 hűtőben hűlnek le. A higany 71 tálban gyülemlik össze és a hideg higanyoszlop 72 magasságig emelkedik, amikor a berendezés depresszió alatt van. 73 csővezeték vákuumszivattyúba vezet. Az argon 74 elága­zásom át távozik. A hőszigetelést a rajzion nem tüntettük föl. A villamos kemencét tömíthetjük és evakuál­hatjuk is. A találmány értelmében célszerű, ha a tisztí­tandó 25 alumíniumot a 2. ábrán látható módon lényegében függőleges oszlopban helyezzük el. Ennek az oszlopnak alsó részén az alumíniumot valamilyen önmagában ismert eszköz, célszerű­en 1 rostéi y tartja vissza. A csörgedező higany a nehézségi erő hatása alatt a 25 oszlop alatt elhelyezett 4 tartályba folyik, ahonnan 3 szi­vattyú a 25 oszlopba juttatja vissza. A csörge­dező higany Q áthaladási mennyiségét 23 áram­lásmérővel mérjük. Ez a higany gyakorlatilag többször átfolyik a 2. ábrán nyilakkal követ­hető irányban az 1 rostélyon, a 4 tálon, a 3 szivattyún és a 23 áramlásmérőn, mielőtt a fő körfolyamba kerül. Utóbbi a leírás bevezetésé­ben már említett egymásra következő fokoza­tokból áll. Ezek lényegében az oldás, a szennye­ződések elválasztása (1. ábra, 30 hivatkozási szám) és az elegykristályok elválasztása (1. áb­ra, 40 hivatkozási szám), amelyeket az így tisztított oldat hűtésével nyerünk (1. ábra, 47 hivatkozási szám). A találmány értelmében célszerű továbbá, ha az előzőleg bármilyen ismert eljárással oldott szennyeződéseitől megszabadított csörgedező hi­ganyt sugáralakban a 2. ábrán látható módon az oszlop falának 2 nyílásain át a 25 szeny­nyezett alumínium 25 alsó részébe vezetjük. Az alumíniumréteg 16 magassága legalább egyenlő 3 a csörgedeztetett zóna 15 magasságával. A 4 tartály 5 túlfolyóján át az alumínium nem tiszta higanyos oldata távozik. Ennek „q" hozama egyenlő a 24 hozammérővel mért friss higany mennyiségévei, amely a 8 hivatkozási 10 számmal jelölt helyen jut az oldótoronyba. A találmány értelmében a csörgedeztető sze­kunder kör és a primer kör vagy főkör' hoza­ma közötti Q/'q viszony általában 3 és 50 között választandó meg, aszerint hogy mekkora az ol-15 dás hőmérséklete, milyen az alumínium dara­bossága és mekkora a 2 nyílásokból kilövelő sugarak sebessége. Célszerű, ha ez a viszony 10 és 25 közé esik, ha 360 C° körül, szennye­zett alumínium forgáccsal dolgozunk. 20 A találmány értelmében a higanyos alumí­niumoldat titerét a Q/q viszony megválasztásá­val tetszés szerint változtathatjuk. Megfelelően nagy viszonyszám megválasztásával könnyen kaphatunk a telítettség közelébe eső titert. A 25 viszonyszám, csökkentésiével viszont ugyanilyen módon szabatosan és ismételhetően a telített­ségnél kisebb titert is kaphatunk. Ha figyelembe vesszük a leírásunk bevezeté­sében említett szabadalmi leírásokat és irodal­ü0 mat, akkor meglepőnek kell mondanunk, hogy szilárd halmazállapotú és semmiféle előkezelés­nek alá nem vetett alumíniumot a higanyban oldatba vittünk. Még inkább meglepő, hogy az ilyen oldás gyorsan eléri a telítettséget és en-35 nek következtében egyszerű, gazdaságos és gya­korlatilag veszélytelen módot nyújt arra, hogy gyakorlatilag alumíniummal telített higanyol­datbóí viszonylag nagy hozamokhoz jussunk, anélkül hogy az alumíniumhozamot bármi féle-40 képen szabályoznunk kellene. A találmány szerinti eljárás során az oldó berendezés kiömlésének helyén gyakorlatilag nincs oldatlan alumínium, még akkor sem, ha — előnyös módon — telített oldattal dolgozunk. 45 Az ismert eljárásokban meg kell elégednünk a kérdéses hőmérsékleten a telítettség alá eső százalékos mennyiségű alumínium oldásba vite­lével. A találmány értelmében másrészt az oldó-50 szerként alkalmazott higanyt az oldóberendezés és a szennyeződéseket eltávolító berendezés, va­lamint az utóbbi és a kristályosító berendezés között célszerűen gravitációsan csörgedeztetjük, amivel nyilván fölöslegessé válik az oldószer 55 higanyszintek bármilyen önműködő szabályozá­sa. Az alumínium higanyos tisztításához külö­nösen elengedhetetlen, hogy robusztos, de az üzemzavarokra kevésbé hajlamos berendezéssel rendelkezzünk. 60 A találmány szerinti eljárás célszerű további foganatosítási módja, hogy az oldás hőmérsék­letét lényegében atmoszférikus nyomás mellett körülbeiül 340 C° és 360 C° között állapítjuk meg. 65 Célszerű továbbá, ha a tisztítandó alumínium 3

Next

/
Thumbnails
Contents