153842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viasszerű kismolekulájú etilén-polimerek és etilén-elegypolimerek előállítására

153842 5 6 A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik. Ezekben a példákban az olvadási in­dexek a D-l238-52 T amerikai ASTM-szabvány szerinti módszerrel, a viszkozitások Röpokr módszere szerint kerültek meghatározásra. 1. példa: Egy 1 m3 űrtartalmú, elektromosan fűthető keverőüstbe 500 kg oly polietilén-viaszt vi­szünk be, amelynek olvadáspontja 92—102 C°, keménysége 310 kp/cm2 , viszkozitása 140 C°-on 100 cP, molekulasúlya pedig 22C0: ezt az anya­got azután 385 C° hőmérsékletre hevítjük, nit­rogén védőgázlégkör alkalmazásával. A keverő­üst alsó részében, a megolvasztott viasz fel­színe alatt egy 5 m hosszú, 50 mm belső át­mérőjű csőkígyó helyezkedik el, amelyen ke­resztül a terméket egy zárószerv közbeiktatásá­val elvezetjük az üstből a letöltő- ill. szem­csézőberendezésbe. Adagolócsiga segítségével óránként 150 kg 2,5 g/10 perc olvadási indexű (ASTM-módszer­rel meghatározva) polietilén-granulátumot ada­golunk folytonos módon a keverőüstbe. A cső­kígyón keresztül óránként 150 g polietilén­-viaszt vezetünk el, ugyancsak folytonos mó­don. A terméknek a csőkígyóban való tartóz­kodási ideje 2 perc. A lebontás során képződő illékony termékeket elszivatással távolítjuk el a keverőüstből. A termékként kapott polietilénviasz színtelen és szagtalan és az alábbi fizikai jellemzőket mutatja: olvadáspont-tartomány 95—103 C° keménység 315 kp/cm2 viszkozitás 140 C°-on 108 cP Az így kapott polietilénviasz nagy kemény­sége, kitűnő fénye és egységes minősége foly­tán igen jól felhasználható fényezőmass.zák, valamint nyomdafestékek készítésére és textil­ipari célokra. 2. példa: Az 1. példában leírt keverőüstbe 500 kg po­lietilénvinilacetát viaszt viszünk be, amelynek lágyulási pontja 110 C°, viszkozitása 140 C°-on 160 cP, molekulasúlya pedig 3000; ezt azután nitrogén-légkörben megolvasztjuk és 380 C° hőmérsékletre hevítjük. Az olvadékhoz azután keverés közben óránként 175 kg polietilén-vi­nilacetát elegypolimért adunk, amelynek olva­dási indexe 3 g/10 perc (ASTM-módszerrel meghatározva), virail acetát tartalma pedig 2:8 súly%. A csőkígyón keresztül óránként; 175 kg polietilén-vinilaicietátot vezetünk el, 115 mp tartózkodási idővel, folytonos ütemben; ezt a terméket lehűtés után szemcsésítjük. Az így kapott termék nagy tisztaságot, —30 C° hő­mérsékletig nagyfokú hajlíthatóságot és vízgőz­átnemeresztő tulajdonságot mutat. A termék kiválóan alkalmazható papíripari töltőanyag­ként, kartonok és papírok átitatására. 3. példa: Az 1. példában leírt keverő tar tányba 500 kg polietilénviaszt viszünk be, amelynek olvadás­pont-tartománya 109—117 C°, keménysége 465 kp/cm2 , viszkozitása 140 C°-on 145 cP, moleku­lasúlya pedig 2500. Ezt a viaszt megolvasztjuk és 350 C° hőmérsékletre hevítjük. Keverés közben óránként 100 kg 8,3 g/10 perc olvadási indexű (ASTM-módszerrel meg­határozva) polietilént viszünk be folyamatosan; ebbe a polietilénbe iniciátorként előzőleg 0,5% dikumilperoxidot keverünk be 150 C° hőmér­sékleten. A keverőüstből, ugyancsak folytono­san, óránként 100 kg polietilénviaszt vezetünk el a kígyócsövön keresztül, 5 perc tartózkodási idővel; ezt a terméket lehűlés után szemcsé­sítjük. Színtelen, szagtalan, ridegen kemény, 97% kristályossági fokú polietilénviaszt kapunk, amelynek olvadáspont-tartománya 113—117 C", viszkozitása 140 C°-on 140 cP. E polietilén­viasz keménysége 455 kp/cm2 ; a termék ki­válóan alkalmas nagyértékű fényezőemulziók előállítására, amelyekkel tartós fényt és nagy kopás- és törlésállóságot érhetünk el. 4. példa: Az 1. példában leírt keverőüstbe 500 kg oly polietilénviaszt viszünk be, amelynek olvadás­pont-tartománya 65—73 C°, viszkozitása 140 C°-on 84 cP. E viaszt nitrogén-légkörben meg­olvasztjuk és 410 C° hőmérsékletre hevítjük. Ebbe az olvadékba folytonos ütemben óránként 150 kg szemcsézett polietilént adagolunk be, amelynek olvadási indexe (ASTM-módszerrel meghatározva) 3 g/10 perc. A csőkígyón keresz­tül ugyanilyen mennyiségű terméket vezetünk el folytonosan, 2 perc tartózkodási idővel; a terméket azután lehűtjük és hordókba töltjük. Az így kapott termék színtelen vagy gyen­gén sárgás színű és gyengén ragadós állagú. Csaknem ugyanolyan fizikai állandókat mutat, mint a keverőüstbe beadagolt, fentebb ismerte­tett viasz; ez a termiek; kiválóan alkaiimias; fény­elleni védőviaszként, valamint a gumigyártás­ban és fóliagyártásban símítószerként való al­kalmazásra. 5. példa: Az 1. példában leírt keverőüstbe 500 kg eti­lén-szénmonoxid-elegypolimerizátumból álló viaszt viszünk be, amelynek olvadáspont-tarto­mánya 95—105 C°, keménysége 290 kp/cm2 , viszkozitása 140 C°-on 100 cP, molekulasúlya 2100, a polimerbe bevitt szénmonoxid tartalma pedig 5%. E viaszt nitrogén-légkörben megol­vasztjuk és 380 C° hőmérsékletre hevítjük. Ez­után keverés közben óránként 80 kg etilén­-szénmonoxid-polimerizátumot viszünk be, amelynek átlagos molekulasúlya 20 000, amely­hez előzőleg 0,7% di-terc.butil-p-krezolt adtunk stabilizátorként. A csőkígyón keresztül folyto-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents