153840. lajstromszámú szabadalom • Műbőrök, és eljárás azok előállítására

0 együttes jelenléte igen lényeges a napjainkban használt termékek nyersanyagainál, valamint az erősen párás éghajlati viszonyok . mellett. 6. A bőr hőmérséklet-megtartó és hőszigetelő 5 tulajdonságokkal rendelkezik. Szerkezetéből következik, hogy fenti tulajdonságai folytán kitűnő hőszigetelő anyag, amely télen is felhasználható. 7. A bőr alkalmas arra, hogy bármilyen gör- 10 bületű felülethez hozzásimuljon. Ez arra utal, hogy kitűnően megmunkálható, és ismeretes, hogy a rugalmasság és hajlékonyság közötti összhang a bőrre jellemző tulajdonság. 8. A bőr könnyen vágható. Bár szövete tömör, 15 és a különböző sűrűségű rétegek egymásra vannak rétegeződve, az a tény, hogy a bőr ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, különböző tényezők eredőjének tulajdonítható. 9. A bőr könnyen színezhető. Ez arra utal, hogy 20 a szemcseszerkezet tömör és egyenletes, és a bőr megfelelően alkalmazható díszítési és öltözködési célokra. Hátrányos tulajdonságaiként az alábbiak említhetők meg: 25 1. A bőr tulajdonságai eltérők attól függően, hogy milyen állat bőréről van szó, továbbá ez az állat milyen területen él, és ugyanazon állatfajta esetében is változnak a bőr tulajdonságai az állat nemétől, korától és 30 táplálkozási módjától, továbbá az évszaktól és egyéb tényezőktől függően, sőt egyetlen bőrdarab különböző részeinek is eltérőek a tulajdonságai. 2. A bőr mérete és vastagsága darabról darabra 35 változik, úgyhogy mostanáig főleg kézzel kezelték, és nehéz nagyobb mértékben automatizált gépekkel kezelni. 3. Miként fentebb említettük, a bőr korlátozott méretű, és kicsik az azonos tulajdonságú ré- 40 szei, aminek következtében nehéz olyan darabot kivágni belőle, amely a kívánt alak mellett azonos tulajdonságokkal rendelkezik; mindez erősen befolyásolja a bőr árát. 4. Fenti okból kifolyólag a bőr nem olcsó, és 45 emellett mint ipari anyagot nem főtermékként gyártják a legfőbb alkalmazási célokra, hanem a hús melléktermékeként, aminek következtében a felhasználásra kerülő bőrök mennyiségét az időjárás és a húsfogyasztás 50 i.s befolyásolja, ami az árakra is hatást gyakorol. 5. A nyersbőröknek bőrökké való átalakítása hosszú időt és bonyolult cserzési technikát igényel. A gyártás, valamint a minőség ellen- 55 őrzése a bőriparban nehézségekbe ütközik, mert a nyersbőr proteinjeivel, valamint a cserzési eljárás közben lejátszódó folyamatokkal kapcsolatos alapkutatások még nem fejeződtek be. 60 6. A bőr természetes termék, és lényegileg proteinekből áll; ezért nehéz féregkárok és egyéb károsodások ellen stabilizálni erősen nedves körülmények között, amilyenek Japánban is uralkodnak. §5 (! Ezek a hibák jellemzőek a természetes bőrre. Ennek megfelelően annak, aki szintetikus bőröket kíván előállítani, ki kell küszöbölnie a természetes bőrben található ilyen hibákat, tovább kell javítania a természetes bőr előnyeit anélkül, hogy egyéb tulajdonságokat hátrányosan befolyásolna, és ilyen módon a bőr összetett tulajdonságait is meg kell javítania. A találmány célja olyan műbőr biztosítása, amely a természetes bőr előnyös tulajdonságainak megtartása mellett nagymértékben kiküszöböli annak hibáit. A találmány célja továbbá az ilyen műbőr előállítására szolgáló eljárás biztosítása. A találmány szerinti műbőr lényegileg 1. legalább két nagy molekulasúlyú anyagból készített keverékszál legalább egyik nagy molekulasúlyú komponensének legalább 20%-os mértékben való extrahálása útján előállított szálak rendezetlen szövedékéből, 2. legalább egy, az említett rendezetlen szövedék szálaival összefüggő térhálót képező nagy molekulasúlyú anyagból áll. A találmány szerinti műbőrt célszerűen úgy állíthatjuk elő, hogy legalább két nagy molekulasúlyú anyagból álló keverékszállal rendezetlen szövedéket vagy szálszőnyeget alakítunk ki, ezt a szövedéket egy vagy több nagy molekulasúlyú anyag oldatával impregnáljuk, az impregnáló anyagot nedves és/vagy száraz eljárással kicsapjuk, majd a keverékszálat képező nagy, molekulasúlyú anyagok közül legalább egyet legalább 20%-os mértékben extrahálunk és eltávolítunk olyan módon, hogy a szövedéket olyan oldószerrel kezeljük, amely a rostot képező nagy molekulasúlyú anyagok közül legalább egyet old. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagát képező keverékszálat két vagy több nagy molekulasúlyú anyag keverékéből állíthatjuk elő nedves vagy száraz eljárással, vagy olvadékból végzett szálhúzással; az utóbbi módszer bizonyult legelőnyösebbnek. A szálat szálhúzás után célszerű nyújtani. A felhasználható nagy molekulasúlyú anyagok példáiként megemlítjük a poliolefineket, így a polietilént és a polipropilént; az ataktikus és az izotaktikus polisztirolokat, az alkil-gyökkel vagy halogénnel szubsztituált polisztirolokat; a poliamidokat, így a nylon-6-ot és a nylon-66-ot; a poliésztereket, így a polietilén-tereftalátot; a polimetakrilátokat, így a polimetil-metakrilátot; a polivinil-észtereket, így a polivinil-acetátot és a polivinil-butilátot; a polivinil-alkoholt és annak származékait; a polivinil-halogenideket, így a polivinil-kloridot; a poliakril-nitrilt; a polivinilidén-Jhalogenideket, így a polivinilidén-kloridot; kokondenzátumokat vagy kopolimereket, ezek között különböző kis molekulasúlyú kondenzált vagy polimerizált anyagokat, és ojtással polimerizált nagy molekulasúlyú anyagokat, amelyek különböző polimerizálható, kis molekulasúlyú anyagoknak ezen anyagok különböző homopolimerjeivel vagy kokondenzátumaival vagy kopolimerjeivel való ojtásos polimerizá-3.