153833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prothrombin kinyerésére vérplazmából
MAGYAR .NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1965. XII. 17. Közzététel napja: 1967. I. 23. Megjelent: 1967. XI. 15. (GO—974) 153833 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A 61 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Bagdy Dániel, orvos, B. Barabás Éva, oki. vegyész, F. Kazi Erzsébet, művezető, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás prothrombin kinyerésére vérplazmából 1 A lokális vérzéscsillapító gyógyszerek sorában a thrombin, a véralvadásban döntő szerepet játszó enzim, megkülönböztetett helyet foglal el. Tüdő- és gyomorvérzések megszüntetésére éppen úgy használják, mint általában valamennyi ún. parenchymas szerv (máj, vese, agy stb.) hajszáleres vérzéseinek csillapítására. Specifikus hatásánál fogva azokban az esetekben is eredménynyel jár alkalmazása, amikor minden más készítményé sikertelen. A thrombinnak, mint életmentő gyógyszernek az előállítása ezért fontos gyógyászati érdek. Minthogy a thrombin a vérplazmában inaktív előenzime, prothrombin formájában fordul elő, az előállítására vonatkozó eljárások két csoportra oszlanak: 1. olyanokra, amelyek az előenzim tiszta állapotban való kinyerésére vonatkoznak, és 2. olyanokra, amelyek a vérplazmából kicsapott prothrombin közvetlen átalakításával kapott nyers enzim tisztítását tűzik ki célul. A prothrombin előállítására számos eljárás ismert. Ezekre általánosságban az jellemző, hogy az előenzim kinyerését különböző, a vérplazmához, illetve a vérplazmából kicsapással nyert nyers prothrombin oldathoz kevert adszorbenssekkel érik el. így Mellanby fProc. Roy. Soc. London (B) 107 (1930) 271] kalciumhidroxidot, Seegers és munkatársai korábbi [J. Biol. Chemistry 123 (1938) 751 és 136 (1940) 103] és későbbi eljárásaikban [Arch. Biochem. Biophys. 6 (1945) 85 és J. Biol. Chemistry 174 (1948) 565] egyaránt magnéziumhidroxid szuszpenziót használnak a prothrombin adszorpciójára és ez az adszorbens szerepel Owren monográfiájában. 5 (The soagulation of blood. Oslo. 1947), továbbá a 2 408 536 sz. USA szabadalomban, valamint más szabadalmi leírásokban is. Ezeknek az adszorbenseknek számos előnyük mellett közös hátrányuk az, hogy nem alkalmasak a proth-10 rombinnak közvetlenül a vérplazmából történő adszorpciójára, ezenkívül pedig —• hasonlóan a kolloidális alumínium-hidroxid-gélhez [Munro és munkatársai Arch. Biochem. Biophys. 15 (1947) 295] ós a trikalcium-foszfát gélhez [R. Honorato, C. Bol. soc. biol. Santiago Chile 9 (1951) 8] kevéssé specifikusak, a prothrombinon kívül más plazmafehérjéket is jelentős mennyiségben megkötnek, következésképpen ipari méretekben való alkalmazásuk számos nehézségbe ütközik. 20 Bizonyos cellulóz-alapú adszorbenseken, elsősorban anion-cserélő tulajdonságokkal rendelkező dietilaminoetil- és trietilaminoetil — cellulóz oszlopon történő kromatográfia [Seegers Canad. J. Biochem. and Physiol. 38 (1960) 1405, és 25 Toshio Asada J. Biochem. Tokyo 49 (1961) 721] laboratóriumi méretben alkalmasnak bizonyult ugyan a prothrombin tisztítására, ipari méretekben való megvalósítása azonban hasonlóan a poliszacharid-vázú molekula-szűrőkkel történő j0 izoláláshoz körülményes és nem gazdaságos. 15 153833
