153826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kondenzált heterociklusos vegyületek előállítására
153826 5 6 zoil)-benzoesav, o-(3,4-diklór-benzoil)-benzoesav, o-(2,4-dimetil-benzoil)-benzoesav, o-(2,5-dimetil-benzoil)-benzoesav, o-(3,4-dimetil-benzoil)-benzoesav, o-(5-klór-szaliciloil)-benzoesav, o-(3-nitro-4-hidroxi-benzoil)-benzoesav, o-(2-hidroxi-5--metil-benzoil)-benzoesav, o-(2-hidroxi-5-metoxi-benzoil)-benzoesav, o-(3-nitro-4-metiltio-benzoil)-benzoesav, o-(3-amino-4-klór-benzoil)-benzoesav, o-(3~nitro-4-amino-benzoil)-benzoesav, o-(3-acetamido-4-klór-benzoil)-benzoesav, o-(3--szulfamoil-4-klór-benzoil)~benzoesav, o-(2,4,8--trimetil-benzoil)-benzoesav, 2-(p-fenil-benzoil)-benzoesav. o-(2-naftoil)-benzoesav, o-fenilacetil-benzoesav, o-fenacil-benzoesav, 3-benzoil-propionsav-etilészter, o-benzoil-benzoesav-metilészter, 3-klór-3-fenil-ftalid, 3-metoxi-3-fenil-ftalid, 3-acetoxi-3-fenil-ftalid. A (IV) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagok példáiként az alábbiak említhetők: etiléndiamin, N-metil-etiléndiamin, N-etil-etiléndiamin, N-propil-etiléndiamin, N-izopropil-etiléndiamin, N-butil-etiléndiamin, N-(2-hidroxí-etil)-etiléndiamin, dietilén-triamin, 1,1-dimetil-dietiléntriamin, (N,N-dimetil-dietiléntriamin), o-feniléndiamin, N-etil-o-feniléndiamin, N-(2--dimetilam.ino-etil)-o-feniléndiamin, N-(2-dietil•amino-etii)-o-íeniléndiamin, toluol-3,4-diamin (4--metü-o-feniléndiamin), 1,3-propándiamin, N-metil-1.3-propándiamin, N-etil-l,3-propándiamin, N-propil-l,3-propándiamin, N-izopropil-1,3-propándiamin, N-butil-l,3-propándiamin, 1,4-biitándiamin, N-metil-l,4-butándiamin, N-etil-l,4-butándiamin. A találmány szerinti új vegyületek előállítása oly módon történhet, hogy egy (IV) általános képietű amint oldószer, mint toluol, klórbenzol, xilol, o-klórtoluol, o-diklórbenzol, nitrobenzol vagy amilaikohol jelenlétében vagy oldószer nélkül, kb. 100—250 C° hőmérsékleten valamely (II) és vagy (III) általános képietű ketokarbonsavval vagy ennek valamely származékával reagáltatunk. A találmány szerinti kondenzáció egy H—X általános képietű vegyület és víz ekvimolekuláris mennyiségeinek lehasadásával megy végbe; a reakció lefolyása adott esetben vízlebasítószerek. pl. cinkklorid hozzáadásával vagy pedig a reakció során felszabaduló víz vagy a felszabaduló alkanol, ill. ecetsav ledesztillálásával segíthető elő. A találmány szerinti eljárás lefolyása során sok esetben két reakciólépést lehet megkülönböztetni. Először egy X—H képietű vegyület, vagyis víz, halogénhidrogén, rövidszénláncú alkanol vagy rövidszénláncú alkánsav lehasadása közben egy (V) általános képietű közbenső termék keletkezik, amely egyes esetekben részben vagy egészben a (VI) általános képletnek megfelelő tautomér alakban lehet (e képletekben Rí, R2, m, n, X 1; X 2 , X 3 , X 4 , Y 1; Y 2 , Y 3 és Y 4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel). A fent említett reakciókörülmények között végbemenő vízlehasadás során jön létre azután a találmány szerinti eljárás (I) általános képietű végterméke, az (V) és/vagy (VI) általános képietű közbenső termékből. A találmány ennek megfelelően kiterjed az (I) általános képietű végtermékeknek az (V) és/vagy (VI) általános képietű közbenső termékekből való előállítására is. Ezt az eljárást az jellemzi, hogy az említett általános képietű közbenső termékeket vízlehasadást előidéző reakciókörülmények hatásának tesszük ki. Ez a legegyszerűbben oly módon történhet, hogy a vegyületet valamely, a vízzel azeotrop módon ledesztillálódó oldószerrel, pl. klórbenzollal vagy o-diklórbenzollal forraljuk vagy valamely vízlehasítószer, pl. cinkklorid, magnéziumperklorát vagy foszforpentoxid jelenlétében hevítjük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius fokokban értendők. A „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek úgy aránylanak a térfogatrészekhez, mint g : cm3 . 1. példa: 22,6 rész o-benzoil-benzoesavat beadagolunk 7,2 rész etiléndiaminba. Ennek során sűrű pépet kapunk, miközben az elegy hőmérséklete kb. 80°-ra emelkedik. A hőmérsékletet azután fokozatosan 140°-ig emeljük és eközben az eüléndiamin feleslegét, valamint a reakció során felszabadult vizet ledesztilláljuk. További két óra hosszat hevítjük az elegyet 140° hőmérsékleten, majd a közben kitisztult olvadékot egy csészébe öntjük és lehűlés után némi benzollal eldörzsöljük. A nyers termék színtelen kristályok alakiában kikristályosodik. Benzolból átkristályosítva kapjuk a (VII) képietű tiszta 9b-fenil-1,2,3,9b-tetrahidro-5H-imidazo[2,l-a]izoindol-5--ont, amely 150—151°-on olvad. A fenti vegyület hidrokloridjának előállítása céljából a fenti reakció terméket kb. 20%-os sósavba visszük és a levált hidrokloridot szűréssel elkülönítjük. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a reakcióterméket etanolban oldjuk és a hidrokloridot hidrogénklorid bevezetése útján csapjuk le. A hidroklorid pl. etanolból átkristályosítva tisztítható; a só vízben könnyen oldódik, hevítés során 240—260°-on bomlik. A fent leírthoz hasonló eljárással állíthatók elő megfelelően megválasztott kiindulóanyagokból az alább felsorolt további hasonló vegyületek is; a) 9b-(p-klór-fenil)-l,2,3,9b-tetrahidro-5H-imiclazo[2,l-a]izoindol~5-on, op. 166—168°; b) 4b-(p-klór-fenil)-4b,5-dihidro-llH-izoindolo'[2,l-a]benzimidazol-ll-on, op. 158—160°; c) 9b-(p~metiltio-fenil)-l,2,3,9b-tetrahidro-5H-imidazo[2,l-a]izoindol-5-on, op. 147°; d) 1 -metil-9b-(p-klór-f enil) -1,2,3, 9b-tetr ahidr o-5H-imidazo[2,l-a]izoindol-5-on, op. 135— 137°; e) l-butil-9b-(p-kIóríenil)-l,2.3,9b-tetrahidro-5H-imidazo[2,l-a]izoindol-5-on, op. 121—123°; X0 15 20 25 SO 15 40 L5 50 55 60 3
