153809. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás színes televízióhoz, valamint kapcsolási elrendezés az üzemeljárás foganatosítására

153809 23 maz egy ellenőrző periódust. Ilyen kapcsolási elrendezés számos változatban ismeretes és áll rendelkezésre. A találmány értelmében a dekromatizálás következő előnyös megvalósítását javasoljuk. a) Hozzuk a dekromaiizáló áramkört mindegyik képkioltó intervallum folyamán egyik: előre meghatározott állapotába és azután a vizsgáló útvonalon előre kiemelt jel függvényében^ tartsuk fenn ezt az állapotot vagy pedig ellenkezőleg még a képkiottó intervallum befejezése előtt juttassuk a másik állapotába. b) Vezéreljük a vevőkommutátor fáziskésleltetését a dekromatizáló áriamkör segítségével. Ilyen módon igen egyszerű és mindkét művelet számára biztos . működésű kapcsoló elrendezéséhez jutunk. Példánkban feltesszük, hogy az adókommutátor elvileg {.azaz nem kívánatos zavartól eltekintve) szabályosan sorfrekvenciásan működtetjük beleértve a képkioltó intervallumokat is. A 13. ábrán megtaláljuk a 4. ábrabelil 400 vezérlő egység bárom bemenetét pedig a 43 bemenetet (vizsgáló jel), a 44 bemenetet {sorfrekvenciás impulzusok) és a 45 bemenetet (képfrekvenciás jel). A 43 bemenet most a 40 mátrix (4. ábra) S3 kimenő útvonalához van kötve, ezért a vizsgáló jel most negatív olyankor, amikor a 367 vevőkommutátor fázisa helyes. A 101 egység bistabil multivibrator, amelynek 112 kimenete olyan jelet szolgáltat, amelynek szintje a 101 bistabil multivibrator fázisának függvénye és amelyet változtatható pol.arizálásra használunk, hogy lezárjuk vagy nyissuk vele az egyetemlegesen 103-mal jelzett színútvonalakat. Ezt a változtatható polarizálást alkalmazhatjuk példaképpen a vevőkommutátor mindegyik kimenő' útvonalán, vagyis azon útvonalak mindegyike frekvencia modulátorának erősítőire vagy például tranzisztoros határolóira. A 101 bistabil multivibrator két állapotát, amelyek a színútvonalak lezárásának illetőleg nyitásának felelnek meg, sorjában ,,0" illetőleg „1" számmal jelöljük. A 101 bistabil multivibrator 112 kimenete vezérli, a 107 kapcsoló alegységet is, amely impulzust szolgáltat olyankor, amikor a 101 bistabil multivibrator az ,,1" állapotból a ,,Q" állapotába vált át, de nem ad impulzust olyankor, amikor a „0" fázisból az ,,1" állapotba billen át. A 108 összegző körnek két bemenete van és ezek közül a 44 bemenet kapja a sorfrekvenciás impulzusokat. A 108 összegező körnek másik, a 107 kapcsolóalegységhez kötött 182 bemenete lehetővé teszi, hogy közben beadjuk azokat az impulzusokat, amelyeket a 107 kapcsoló alegység ad a sorvisszafutás szabályos sorozata alatt, amely a 44 bemenetre jut. A 108 összegezőkör kimenete a 387 vevőkommutátort (4. ábra) vezérlő 65 bistabil multivibrator vezérlő bemenetére van kötve. Ezen áramköri elrendezésből következik, hogy amidőn a színútvonalak nyitott állapotukból lezárt állapotukba mennek át, akkor a. vevőkommutátor fázisa módosulni fog. A 101 bistabil multivi'brátort a 102 összegezőkör 113 kimenete útján vezérli, amely 102 öszszegezőkür a bemeneteire jutó valamennyi jelet összegezi. A 102 összegezőkör 141 bemenetére a. 104 körben előállított U4 jel jut, a 104 kört viszont 45 bemenetén át képfrekvenciásan tápláljuk a képfrekvencia jelével. Az U4 jel periódusos képfrekvenciás jel ás olyan alakja van — maximuma és minimuma — hogy ennek a jelnek hatáséira a 101 bistabil multivibrator az „1" fázisba jut (ha még' nem lett volna ebben az .állapotban), még pedig minden képkioltó intervallum előre meghatározott és az ellenőrző periódust megelőző TI pillanatában, azután pedig .az ellenőrző periódus T3 pillanatában „0" .állapotába tér vissza. A 14. ábra a) alatti diagramja ilyen U4 jelet szemléltet az idő függvényében a képkioltó intervallum folyamán. Mindenek előtt hivatkozunk arra, hogy valamely bistabil multivibrátort egyetlen bemenetére juttatott jelekkel vezérelhetünk. E bemeneti jelek 'ebben az esetben két jellemző A40 és A41 szintet mutatnak. (A41 kisebb mint A4-0) és a bistabil multivibrator ezen két szint közé eső bemenő jel következtében nem tudja változtatni állapotát. Ezt az intervallumot hiszterézis intervallumnak nevezzük. Az A41-nél alacsonyabb szintű jel esetén a multivibrator „1" állapotába jut, míg A40-nél nagyobb szintű jel esetén „0" állapotba jut vissza. (Itt a szinteket algebrailag értjük.) Ezek a szintek a 14. ábra szerint — legalább is közelítően— a To, T2 T5 és T6 időpontoknak felelnek meg. Ezen időpontok jelentősége a következő. To: a képkioltás visszafutó periódusának kezdete (tehát az lb. ábra A intervallumán belül).' T2: A D ellenőrző periódus (lb. ábra) kezdete. T5: a D ellenőrző periódus vége. T6: a képkioltó periódus (Lb. ábra) vége. A To időpontot megelőzőién az U4 periodikus részképfrekvenciás jel Ar nyugalmi szintjén van. Az U4 jel, amely feszültséget ábrázol, a To és T2 időpontok között kisebb szintű, mint Ar és A4 I-nél .algebrailag kisebb minimum esetén billenti át a multivibrátort. Ez az A'4,1 érték először a TI időpillanatban következik be. Az U4 jel T2 és T5 időpontok: között az Ar szintnél nagyobb és ha meghaladja az A40 szintet, a multivibrátort átbillenti. Az U4 jel görbéje a T3 és T4 időpontokban halad át ezen a szinten. A T5 időponton túl az U4 jel feszültsógamplitudója gyakorlatilag nulla, vagy elhanyagolható az alapul vett Ar nyugalmi szinthez képest. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13