153777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kígyóvonal alakjára hajlított bordáscsősorok előállítására haránthengerelt bordáscsövekből

153777 3 Az ismert szerkezetű berendezéseknek az a hátránya, hogy utántolóberendezésük és ennek beállító szerkezete igen költséges és ezenkívül a lágy anyagok nagy érzékenységiét figyelmen kívül hagyják. Az ismert berendezések csak egyszerű hajlításokat feltüntető sima, borda­zatján csövek megmunkálásához alkalmasak, esősorok (regiszterek) előállításiáihoz azonban nem. Az ismert 'berendezéseknél továbbá azok a szervek, amelyek az utántolást végzik és a húzásra igénybevett hajlítási keresztmetszetet a cső hajlítási helyén tehermentesítik, a cső végére hatnak, úgyhogy igen hosszú csöveknél kihajlás könnyen felléphet, főképen lágy anya­gok, pl. könnyűfémek, esetén. Az ismert beren­dezéseknél ezenkívül az utántoló erő nagyságát csak egy emelőáttétel egyéni beállításával lehet módosítani, amikoris az emelők hosszát kézzel szabályozzák be az éppen megmunkálandó cső­nek megfelelően. Ezzel szemben a találmány szerinti hajlítóberendezés a .szükséges utántoió­erőt önműködően, egy surlódókapcsoló révén szabályozza be a esőhez és ilymődon az. anyag szilárdságában esetleg mutatkozó különbségeket könnyen ki lehet egyenlíteni. A találmány célja hőcserélők részére végtelen bo'rdáscső'30'POík előállítása oly módon, hogy azokat a tömörségi hibákat, .amelyek az ismert gyártási eljárásoknál a nagyszámú kötési hely folytán fellépnek, valamint az ismert hajlító­borendezések előbb 'említett hátrányait kikü­szöböljük. Pontosabban kifejezve a találmány célja az, hogy alkalmas eljárással 'haránthengerelt külső­bordás csöveket oly kis sugarakkal hajlítsunk, hogy hőcserélő neszére való' csősorok párhuza­mos szakaszai kis külső térfogat elérése végett kígyóvonal alakban igen sűrűn egymásmellé kerüljenek, és hogy ezek a esősorok a csőívek közötti összekötőhelyek nélkül egy csőhosszból előállíthatók legyenek, és. berendezés készítése ennek az eljárásnak megvalósítására. A találmány lényege az, hogy sima esőhosz­szakat a hajlítóihelyek előre meghatározott tá­volságaiban forgácsoló vagy forgácsolás nélküli megmunkálással alaposőkülsőátmérőr-e csökkent­jük. Ezután, a csöveket egy önmagában már ismert bordásesőíhengerlőgéppel csavarvonal alakban haladó, a csőátmérőnek megfelelően változó magasságú bordával látjuk el. A hen­gerlés! művelet után a csövet a hajlítófaelye­ken lágyra izzítjuk és végül egy találmány sze­rinti berendezésbe helyezzük és váltakozva kí­gyóvonalalakúra hajlítjuk. Eszerint az eljárás szerint az alapcső' falvas­tagsága a csökkentett alapcsőátmérős csősza­kaszban azzal a falvas tagságkülönbség gel meg­növekszik, amely a nagy külső bordaátmérős csőszakaszban van, mivel az előbbi csőszakasz­ban falvastagság hullámok nem keletkeznek. Egy további találmány szerinti eljárás szerint sima csövet a hajlítóhelyek osztási távolságai­ban a haránthengerlés művelete alatt bordás­csőhengerlőgép hengerpárjainak megemelésével különböző magasságú csavaralak'ban futó bor­dával látjuk el, ami a különböző mértékű anyagkisziorításna.'k a következménye'. Ezután a csökkentett bordamagasságú csőszakaszokban váltakozva a bordát forgácsolással eltávolítjuk, és ezzel egyidejűleg az alapcső külső átmérő­jét kis mértékben meglaposítjuk. Ezt a munka­műveletet követően a csökkentett bordamagas­ságú csőszakaszokat lágyra izzítjuk és ezt kö­vetően egy találmány szerinti berendezésben kígyóvonalra hajlí t j uk. A találmány szerint az utóbb említett eljá­rásnál az alapcső falvastagságát a csökkentett bordamagasságú csőszakaszban a bordásesőhen­geriő gép hengerpárjainak megenielési mérté­kével és a hullámmély seggel megnöveljük, minthogy a cső' belső átmérőjén ezen a szaka­szon csak csekély hullámosodás mutatkozik. A találmány további jellegzetessége, hogy a csőtávolságok és a .kígyóvonal alakjára hajlított bordáscsősor kétszeres hajlítósugara közelítően megfelelnek vagy egyenlők az egymás mellett párhuzamosan elrendezett egyenes csőszakaszok külső bordaátmérőjével. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a lehető legkisebb cső­távolságok' módot nyújtanak jóval kisebb mé­retű hőcserélők előállítására, melyek minimális helyet foglalnak el és így főleg helyhez nem kötött berendezéseknél igen. előnyösek. Az eljárás foganatosítására való találmány szerinti berendezésnél a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a hajlitóhely közvetlen közelében utántoióberendezést rendezünk el, amely a haj­lító tengelyre' erősített fogaskerékből és két i'o­gasrúdból, valamint egy-egy a hajiítópoíákkal szilárdan összekötött kiegyenlítő súrlódókapcso­lóból áll. A kiegyenlítő súrlódókap'csoló T-alakú lécből, tömbből, szorítórészből ás fékbélésből ál], és az elfordítható tárcsa központjában lévő áttörésben váltakozva süllyesztbetően van el­rendezve. A találmány további jellegzetessége szerint a hajlítótengely homlok oldalán osztott hajlító­görgő, valamint a befogópoifaalsárésznek felvé1 ­telére felifiekvőrész van, és előnyösen hidrauli­kusan mozgatott vezető'ékkel az elfordítható tárcsa alá visszahúzható és íogasrúdból s fogas­kerékből álló hajtóművel a nullahelyzetbe visz­szaí ordítható., A találmány egy további jellegzetessége sze­rint az elfordítható tárcsa tengelye a vízszintes­hez kicsiny szögben dől, és a hajlítótengellyel együtt ezzel megegyező forgásiránnyal és se­bességgel mindkét forgásirányban 180—130°-kai elfordítható. A találmány szerint a befogópoíaalsórész a hajlítótengely homlokoldalán felerősített felfek­vőrészen a hajlítósugárhoz érintőlegesen, a cső­tengelyhez viszonyítva pedig 90°-ban eltolha­tóan rögzítve van. A találmány szerint a hajlítópofák kétoldalt a befogott bordáscsőről felesappanthatóan van­nak elrendezve. Még egy további találmányi jellegzetesség szerint mind a befogópofaalsórészen, mind pe­dig a hajlítópiofákon menetalaku csészék van-10 15 20 25 to 35 40 45 £0 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents