153766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propiniléterek előállítására
153766 Organizmus Cnrin (10 T. mentagrophytes 0,1 M. audouini 0,1 C. albicans 1,0 III. táblázat l-(2',3'-diklórfenoxi)-3-jódpropin-(2)-tartalmú krémek gátló hatása 6 g/mi) A krémet továbbá az agar-lyuktechnikával vizsgáltuk. A baktériumokkal vagy gombákkal beoltott agarlemez közepén 12 mm átmérőjű lyukat vágtunk ki, amelyet a krémmel töltöttünk meg. A lemezt baktériumos oltás esetén 17 C°-on 24 órán át, C. albicans-szal végzett oltás esetén 25 C°-on 48 órán át és Dermatofitákkal történt oltás esetén 25 C°^on 7 napon át állni hagytuk. Az eredményeket a IV. táblázat mutatja a gátlási zóna (rg) sugarának feltüntetésével. IV. táblázat l-(2',3'-diklórfenoxi)-3-jódpropin-(2)-tartalmú krémek gátló hatása az agarlyuk-próbában Organizmus S. pyogenes 4 D. pneumoniae 6301 S. aureus 209 E. coli J C. albicans T l{ (mm) 3,0 3,0 14,0 3,5 24,0 A (IV) képletű vegyületeket az alábbi módon állíthatjuk elő. A (IIa) általános képletű vegyületet, ahol X és Y jelentése a fentiek szerinti, 3-halopropin(l)-gyel, különösen 3-brómpropin-(l)-gyeI) propargilbromid), célszerűen savkötőszer, pl. szervetlen bázis (pl. alkalihidroxid, alkalikarbonát, mint káliumkarbonát vagy alkalihidrogénkarbonát) jelenlétében ismert módon reagáltatjuk. A kapott (IVa) általános képletű vegyület halogénezését (ahol X és Y jelentése a fentiek szerinti) a (IV) képletű vegyület előállítása végett ismert módszerekkel végezhetjük el, pl. úgy, hogy a (IVa) képletű vegyületeket erős bázis (pl. nátriumhidroxid) jelenlétében, halogénezőszerrel kezeljük. Jódozás esetén először a rézsőt állíthatjuk elő pl. akként, hogy a vegyületet rézaminkomplex oldatával kezeljük, majd a kapott rézsót káliumjodid és jód elegyével hozzuk össze. A reakciót célszerűen szerves oldószerben, mint alkoholban vagy acetonban, kb. 0 és 30 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott (IV) képletű propinüétert a szokásos módon, pl. szűréssel, az oldószer elpárologtatásával stb. izolálhatjuk. A {ÍV) képletű vegyületekhez azonban a (Ha) képletű vegyületekből közvetlenül is eljuthatunk, ha ezeket l,3-dihalopropin-(l)-gyel, célszerűen szerves oldószerben és savkötőszer, mint az említett bázisok egyikének jelenlétében rea-10 15 20 25 S0 35 40 45 SO 55 60 65 gáltatjuk. Bár a reakcióhőmérsékletnek jelentősége nincs, a reakciót célszerűen visszafolyatás közben játszatjuk le. A találmány szerinti vegyületek másik csoportját az (V) általános képletű vegyületek képezik, ahol Y, R és p jelentése a fentiek szerinti. E vegyületcsoporton belül azok a vegyületek . előnyösek, melyekben p 1 vagy 2, Y oxigénatom és R halogénatom (különösen bróm vagy jód). A 2,4-dinitro-származék különösen kifejezett fungicid hatásossággal tűnik ki, ami elsősorban a T. mentagrophytes és az M. audouinivel szemben érvényesül. Az (V) képlet szerinti vegyületeket az alábbi módon állíthatjuk elő. A (IIb) képletű vegyületet, ahol Y és p jelentése a fentiek szerinti, a már leírt módon, 3-halopropin-(l)-gyel (propargilhalogenid), előnyösen 3-brómpropin-(l)-gyel (propargilbromid) savkötőszer jelenlétében reakcióba hozzuk. Savkötőszerként pl. az alábbi bázisok jönnek tekintetbe: nátriumhidroxid, nátriummetilát, alkálifémsók mint nátriumkarbonát, káliumkarbonát, nátriumhidrogénkarbonát stb. A reakciót előnyösen oldószerben, célszerűen poláris oldószerben hajtjuk végre, mint amilyenek pl. víz, ketonok (pl. aceton), alkanolok (pl. kis szénatomszámú alkanolok, mint metanol, etanol), kis szénatomszámú alkilnitrilek (mint acetonitril) stb. A dinitro-vegyületek előállítása szempontjából előnyös, ha savkötőszerként hidrogénkarbonátot alkalmazunk erős poláros oldószerben mint acetonitrilben vagy kis szénatomszámú alkanolban. A reakcióhőmérsékletnek nincs jelentősége, ajánlatos azonban a reakciót magasabb hőmérsékleten, pl. a visszafolyatás hőmérsékletén végrehajtani. A reakció azonban alacsonyabb, pl. közönséges vagy közönséges alatti hőmérsékleten is sikerrel jár. A reakciót a reaktánsok összekeverésével indíthatjuk meg. Az átalakulás rendszerint 5—15 óra alatt befejeződik. Ezután a reakcióelegyet a szervetlen sók kicsapása végett lehűtjük. E sókat leszűrjük, majd a szüredék ledesztillálása után az (Va) képletű termékhez jutunk, ahol X és p jelentése a fentiek szerinti. Az (Va) képletű vegyület halogénezését avégből, hogy az (Vb) képletű vegyületet kapjuk meg az acetilénkötést tartalmazó vegyületek halogénezésére alkalmazott szokásos módszerekkel, pl. hipohalogenites, (mint hipojoditos kezeléssel hajtjuk végre. A reakciót előnyösen oldószerben, pl. vízben vagy valamely éterben, mint dioxánban vagy tetrahidrofuránban) játszatjuk le. A hipohalogenitet pl. a propiniléter oldatához adhatjuk, de a hipohalogenitet in situ is képezhetjük, pl. úgy, hogy a rendszerhez halogént és bázist, mint nátronlúgot adunk. A jódozás a rézsón keresztül foganatosítható, miként azt már leírtuk. Az (Vb) képletű vegyületeket a (IIb) képletű vegyületekből közvetlenül is előállíthatjuk, ha ezeket a már leírt módon l,3-dihalopropin-(l)-gyel reagáltatjuk. 3
