153765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenantrén-származékok előállítására

153765 Különösen előnyösen alkalmazhatók a ciklo­propánkarbonsav és ciklobutánkarbonsav halo­genidjei, elsősorban a kloridok és a bromidok. A ciklopropán-, ill. ciklobutánkarbonsavhalo­genidek és a (II) képletű vegyület reakcióját előnyösen hidroxilmentes oldószerben, mint di­metilformamidban, dioxánban, vagy acetonban és savmegkötőszer (pl. alkálifémkarbonát, alkáli­fémhidrogénkarbonát, piridin) jelenlétében hajt­hatjuk végre. A reakció hőmérséklete előnyösen kb. 20—120 C°. Előnyösen oly módon járunk el, hogy a (II) képletű kiindulási anyag 1 mól­jára számítva kb. 1 mól karbonsavhalogenidet alkalmazunk. Amennyiben ugyanis (II) képletű kiindulási anyagként a 3-hidroxi-vegyületet al­kalmazzuk és azt feles mennyiségű karbonsav­halogeniddel hozzuk reakcióba, úgy a 3-as helyzetben is acilezés következik be és a soron­következő redukciónál ez az acilcsoport ismét lehasad, ami redukálószer veszteséget okoz. A (II) képletű vegyület és a ciklopropilkar­bonil-, ül. ciklobutilkarbonil-gyököt leadó ve­gyület reakciójakor keletkező termékek a (III) általános képletnek felelnek meg (mely képlet­ben R3 jelentése ciklopropil- vagy ciklobutil­-gyök). A fenti termékek új vegyületeket és eljárá­sunk következő lépése során azokat redukció­nak vetjük alá, mikoris a karbonilcsoportot me­tiléncsoporttá redukáljuk. A redukciót előnyö­sen alkálifém.alumíniumhidriddel (pl. lítium­alumíniumhidriddel), valamely alkalmas oldó­szerben, mint például éterben, dioxánban, vagy tetrahidrofuránban hajtjuk végre. Amennyiben a (II) képletű kiindulási vegyü­letben Rx acilcsoportot jelent, úgy az a reduk­ció során lehasad és végtermékként a megfe­lelő 3-hidroxi-vegyületet kapjuk. A találmá­nyunk tárgyát képező eljárás másik foganato­sítási módja szerint a nitrogénhez kapcsolódó hidrogénatom lecserélését oly módon végezzük el, hogy a (II) általános képletű vegyületet cik­lopropilmetilhalogeniddel, ill. ciklobutilmetil­halogeniddel kondenzáljuk, mikoris közvetle­nül a kívánt (I) képletű vegyülethez jutunk. Alkilező halogenidként előnyösen a bromidokat alkalmazhatjuk. A (II) képletű vegyület és a ciklopropilmetil-, ill. ciklobutilmetilhalogenid reakcióját előnyö­sen ugyancsak hidroxilmentes oldószerben, pl. dimetilformamidban, dioxánban vagy aceton­ban és savmegkötőszer jelenlétében hajtjuk végre. Savmegkötőszerként pl. alkálifémkarbo­nátokat, alkálifémhidrogénkarbonátokat, vagy a (II) képletű bázis feleslegét alkalmazzuk, me­lyet ilyenkor a halogenid 1 móljára számítva mintegy 2 mól mennyiségben alkalmazunk. A reakciót célszerűen kb. 80—140 C°-os hőmér­séklet-tartományban végezzük el. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállított (I) képletű fenantrén-származékok, melyek a 3-as helyzetben szabad hidroxilcsopor­tot tartalmaznak (Rx = H) a továbbiakban éte­rekké (Rx = alkil, alkenil vagy alkinil) vagy észterekké (Rx = acil) alakíthatók. E reakciót önmagában ismert módszerekkel hajthatjuk végre, alkilező szerekkel (pl. fenil-trialkil-am­móniumhidroxidokkal) alkenilező szerekkel (pl. alkenil-fenil-dialkil-ammóniumhidroxidokkal), 5 alkinilezőszerekkel, ill. acilezőszerekkel (pl. sav­halogenidekkel vagy savanhiridekkel) való re­akció útján. Az alkiléterek pl. az alkenil- vagy alkiniléterek redukciójával is előállíthatók. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő-10 állított (I) általános képletű fenantrén-szárma­zékok bázikus vegyületek, melyek a szokásos ,szerves oldószerekben (pl. alkohol, éter, benzol vagy aceton) oldódnak, ezzel szemben vízben gyakorlatilag oldhatatlanok. A bázisok az e 15 célra felhasznált szervetlen savakkal (pl. sósav, kénsav, brómhidrogénsav, foszforsav) vagy szer­ves savakkal (mint pl. borkősav, fumársav, citromsav, almasav, maleinsav, benzoesav, sza­licilsav, toluolszulfonsav, metánszulfonsav, vagy 20 borostyánkősav) megfelelő sóikká alakíthatók, mely sók vízben és kis szénatomszámú alkoho­lokban oldódnak. A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állított bázisok és sóit, különösen a metanolos 25 oldatban balraforgató optikai antipódok, köz­ponti fájdalomcsillapító és egyidejűleg a morfin és morfinhez hasonló hatású analgctikumok mellékhatásaival antagonisztikus hatást fejte­nek ki. 20 A találmányunk tárgyát képező eljárással elő­állított vegyületek az enterális vagy parenterális alkalmazás céljainak megfelelő, szerves vagy szervetlen inert gyógyászati hordozó anyagok hozzáadása után gyógyászatilag alkalmas for­£5 mákban kikészíthetők. Hordozóanyagként pl. víz, zselatin, tejcukor, keményítő, magnézium­sztearát, talkum, növényi olajok, gumi, poli­alkilénglikolok, vazelin stb. alkalmazhatók. A készítmények szilárd (pl. tabletta, drazsé, kúp, 40 kapszula) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpen­zió, vagy emulzió) formában készíthetők ki. A gyógyászati készítmények kívánt esetben steri­lezhetők és/vagy gyógyászati segédanyagokat (pl. konzerváló, stabilizáló, töltő vagy emulgeáló 45 szerek, pufferek, az ozmózis nyomás változását előidéző sók), továbbá egyéb, gyógyászatilag hatásos anyagokat is tartalmazhatnak. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a 50 példákra korlátoznánk. 1. példa: 51,48 g (—)-3-hidroxi-2-metil-morfinánt 515 55 ml dimetilformamidban oldunk. A kapott olda­tot 33,2 g káliumkarbonát jelenlétében keverés közben, cseppenként, 25,1 g ciklopropánkarbon­sav-kloriddal elegyítjük. A reakcióelegyet 16 órán át 80 C°-on melegítjük, majd az oldha-60 tatlan részektől szűréssel megtisztítjuk. Az oldó­szer ledesztillálása után a maradékot kloro­formban oldjuk, híg sósavval és vízzel kiráz­zuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepárol­juk. Az ily módon nyert anyagot 400 ml éter-65 ben feliszapoljuk, kirázzuk, nuccsoljuk, végül 2

Next

/
Thumbnails
Contents