153763. lajstromszámú szabadalom • Tampon

153763 10 5. táblázat A mártóeljárás szerinti értékek Szám Fajlagos tér­fogat (cm3 /g) Fajlagos szívóképesség (ml/g) Felszívott teljes mennyiség (ml) Súly (g) Tekercsátmérő (mm) Tekercselő tüske mm 1 10,0 10,40 29,0 2,78 27,2 13 2 11,6 12,30 46,20 3,75 34,0 17 3 12,38 13,57 50,6 3,73 35,0 20 4 16,0 16,50 28,3 1,7 27,0 13 5 16,25 17,80 32,2 1,8 28,0 13 6 16,6 18,70 43.0 2,3 31,8 15 7 17,0 18,45 48,7 2,64 34,5 17 8 17,25 18,78 48,8 2,6 34,5 17 9 17,88 18,80 47,2 2,51 34,5 20 10 18,25 19,00 48,0 2,53 35,0 17 11 19,9 21,40 39,0 1,82 31,0 13 12 24,5 23,33 40,18 1,72 35,5 20 Az egyes tekercsek teljes térfogatának a fel­használt anyag mennyiségéhez való viszonya adja meg a tekercs fajlagos térfogatát, vagyis azt a térfogatot, melyet a tekercsanyag 1 grammja képez. Ilyen módon nem csupán a szálak térfogatát vettük egyedül figyelembe, hanem az egyes szálak közötti teret is. Minél 25 S0 A táblázatban feltüntetett kísérletek alapját képező tamponokat mindenkor különböző mér­tékben kalanderezett gyapjú-műrost keverék­darabokból állítjuk elő, melyek összetétele 70% gyapjú és 30% műrost keverék. A bunda-szalag­darabok hossza kb. 250 mm, szélessége pedig kb. 50 mm, és ezen belül a műrost anyag 20— 40 mm hosszúságú szálakból áll. Ezeket a bunda-szalagdarabokat vágattal kiképzett vagy villaszerű tekercselő tüskén önmagukra teker­cseljük. Ezzel a művelettel lényegében kör­henger alakú tekercset nyerünk, melynek hosz­sza a köteg kb. 50 mm-es szélességével azonos. A táblázat 5. hasábján feltüntetett változó tekercs átmérők részben a mindenkor változó átmérőjű tekercselő tüske felhasználásából adó­dik, amint azt a táblázat 6. hasábján láthat­juk. A különböző átmérőjű tekercselő tüske használata mellett a tekercs átmérője a bunda különböző "mértékű kalanderezése útján is vál­toztatható. Emellett megállapítást nyert, hogy a tekercselő tüske kihúzása következtében ke­letkezett üreges teret kalanderezett kötegből kialakított tekercsnél a tekercs szálai saját ru­galmasságuk alapján nedves közegben kitöltik. 45 Emellett a vattaköteg részére változó meny­nyiségű anyagot lehet felhasználni. Ugyancsak elképzelhető a felsorolt módszerek kombiná­ciója is és ezeket a lehetőségeket a kísérleti példáknál már figyelembe vettük. A lényegileg körhenger alakú tekercs tér­fogatát a kísérleteknél állandónak tekintett 50 mm-es hossz és az 5. táblázat szerint a tekercs átmérőjére mindenkor megadott átmérőből le­het kiszámítani, és a térfogat megállapítása során a tekercselő tüske kihúzása után kelet­kezett üreges teret figyelmen kívül hagyjuk. 40 SO 55 60 65 nagyobb tehát az egyes szálak közötti távolság, annál nagyobb az a térfogat is, melyet 1 gramm tekercsanyag elfoglal. A táblázat 4. hasábjának figyelembevételével a fajlagos térfogat céljaira felhasznált anyag mennyiség értékeit az 1. ha­sábban lehet leolvasni. A táblázat 1. hasábja szerinti térfogatú tekercseket préseletlen álla­potban szívóképességüket illetően vizsgálatnak vetjük alá, melynek során a táblázat 2. és 3. hasábjában feltüntetett értékeket nyertük. A táblázat 2. hasábja a fajlagos szívóképességre vonatkozó értékeket tartalmazza, az itt meg­adott értékek tehát arra a vízmennyiségre vonatkoznak, amelyet 1 gramm tekercsanyag felszív. Az 5. táblázat 1. és 2. hasábjában a fajlagos térfogatra és a fajlagos szívóképességre vonat­kozó adatok összehasonlítása arra az eredmény­re vezet, hogy a fajlagos térfogat változtatásá­val messzemenően egyenesvonalú, vagy egyenes­irányú változás érhető el a tekercs fajlagos szívóképességében is. Azt állapítottuk meg to­vábbá, hogy ez a lényegében egyenes arány a fajlagos térfogat és a szívóképesség között olyan tekercseknél is elérhető, melyeket teker­cselés után a tampon végleges alakjára, hossz­tengelyükkel koncentrikusan már kipréseltünk, meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az eset­ben a szívóképesség 1,126 kitevővel, vagy is kb. 11%-kal csökkent. Egyrészt a fajlagos térfogatnak a fajlagos szívóképességgel való közvetlen összefüggéséből, másrészt pedig a fajlagos térfogatnak a tekercs­átmérőtől való függéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tekercsátmérő változásá­val a fajlagos térfogatot és ezzel együtt a tam­pon szívóképességét is meghatározhatjuk. így pl. az 5. táblázat 4. és 12. sz. kísérlet ér­tékeinek összehasonlítása során megállapíthat­juk, hogy a mindkét kísérletnél felhasznált azo­nos vastagságú köteg és a kiindulóanyag azo­nos súlya mellett 13 mm, illetve 20 mm-es tekercselő tüske felhasználásával a tekercsát­mérő jelentősen változik. A tekercs-átmérő je­lentős változásával a fajlagos térfogat lényeges 5

Next

/
Thumbnails
Contents