153761. lajstromszámú szabadalom • Gépi erővel előremozgatott biztosítószerkezeti-egységhez vezető és irányító készülék föld alatti fejtéseknél

/ 153761 3 5a. ábra: az 5. ábra oldalnézete X—X vonal mentén. 5b. ábra: az 5. ábra hátoldali nézete Y nyíl irányából. 5c. és 5d. ábra: felülnézet és oldalnézet a felső vezető- és irányítókészülék teherviselő készülékének további kiviteli alakjáról. 6. ábra: felülnézet a két részszerkezetből álló biztosítószerkezet új vezető- és irányítókészülékének kiviteli alakjáról. 7. ábra: felülnézet nem a biztosítóberendezésen, hanem csak a szállítószerkezeten elrendezett vezető- és irányitókészülékről, két részből álló biztosítószerkezet alkalmazásánál. Az ábrákon a többrészből álló biztosítószerkezet valamennyi biztosító-egységét, valamint részegységét római számokkal, míg a biztosítószerkezet előretoló hengerét nagy betűkkel jelöltük. Az előretoló hengereknek 101 ütközőpontja a szállítószerkezet vagy az alsó támasztókötél 100 élén, illetőleg vagy peremén; továbbá a vezető-, illetőleg biztosító- és irányítósínek 102 ütközőpontja a 100 ütköző peremen van. A felülről lefelé mutató nyilak a fekü dőlésirányát jelzik. Az 1. ábrán a szálíítószerkczettel összekötött I, II, III, IV biztosítóegységek láthatók, melyek közül az I és IV csak jelképesen ábrázolják az egységeket. Az alsó III és IV egységek a 100 perem közelében előretolt állásban vannak, viszont a felső I és II egységet még nem toltuk előre. A gyakorlati példában a behelyezett és a találmányt jellemző irányítókészülékek lényegében egymással azonos kiképzesűek és a 100 peremen levő 102 ütközőpontok körül elfordíthatőan ütköző 10 sínekből állnak, melyek ez esetben éppen vezető- és irányítókészüléket képeznek, további tartozékuk a dugattyús hengeregységként kiképzett 30 támasztó-, ill. elfordító- vagy szétfeszítőszervek. Valamennyi elfordítószerv csuklósan a 31 csuklópontban a saját 10 sínjével és 32 pontban a 2 csuklós csúszópapuccsal vagy hasonlóval van összekötve, miáltal az elfordítószerv mindenkor az alsó biztosítóegységre támaszkodik. Egy ugyancsak a 32 csuklópontra felfekvő és a 33 pontban a 10 sínnel összekötött 50 rúd a kiviteli példa szerint a 30 elfordító szervet munkaállásában biztosítja. Mint az ábrán pontvonallal jelöltük az 50 rúd helyett az azonos rendeltetésű 50a rúd egyrészt a 2 ^papucson, másrészt a 33a pontban a 100 peremen lehet erősítve. Az 1. ábrában a három irányítókészüléket különböző üzemi állapotban láthatjuk. A teljes vonallal ábrázolt fázisban a még előre nem tolt I és II egységek közé behelyezett készülék még az általa vezetendő, illetőleg irányítandó I egységen fel van oldva; míg a II és III egységek közé behelyezett, az la. ábra szerint már a nyomás alól felszabadított II egységen felfekvő készülék munkaállásában van; és a már előretolt III és IV egységek közé behelyezett készülék a III egységen ismét fel van oldva, miután az utóbbi biztosítóegység vezetését — illetőleg biztosítását vagy ismét-beállítását elvégezte. A szétfeszítőszerv két oldalán a 30 lökethatároló szervet a kiviteli példában (1. ábra középen) a 68 láncok alkotják. Az la. ábrában 85 pontvonallal azt érzékeltettük, hogy az ismertetett irányítókészülék a fekütől milyen távolságra helyezendő el, hogy adott dőlésben, de nagyobb telepvastagságnál, illetőleg a biztostíószerkezet szükségszerűen nagyobb magasságánál fogva a biztosítószerkezet súlypontját a talphoz közelebbre hozhassuk, vagyis hogy súlypontját a lehető legmélyebbre süllyesszük. A 2. ábrában bemutatott kiviteli példa olyan kombináció, melynél a biztosítóegység menetirányban elrendezett, a 10 vezetősín 36 konzolján csuklósan csatlakoztatott elfordítószervet képező 34 dugattyús hengeregységet a szétfeszítőszervvel, jelen esetben az egyszeres működésű 35 könyökös emelő köti össze, mely könyökös emelőt a 10 vezetősín és a 2 csuklós csúszópapucs között munkaállásában az 51 rudazat biztosítja. A készüléket oldott állapotában pontvonallal, míg munkaállásában teljes vonallal jelöltük. A 34 nyomóhenger működtetése következtében a 35 könyökös emelő kinyúlik — az éppen előretolt és ismét előfeszített VI egységen felfekvő 2 csúszópapucs kismértékű eltolódása folytán — a 10 vezetősín a 102 ütközőpontja körül a nyomás alól mentesített V biztosítóegység elforgatásával elfordul. Ezen kiigazítókészülék olyan kivitelt kíván — mint ahogy az a rajzon is látható — hogy a betét a biztosítóegységek között aránylag kis térközt foglaljon el. Az új vezetősín- és irányítókészülék 3. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál a betét egymástól viszonylag kis távolságra elhelyezett biztosítóegységek működtetését teszi lehetővé. E kiviteli alaknál a 37 elfordítószerv nincs összekötve a 102 ütközőpontig kinyúló 10 vezetősínnel, hanem mindkét szerv egymástól különválasztott elrendezésben fejti ki együttműködő hatását. Mint látható a 37 elfordító (henger, mely a nyomás alól felszabadított előretolandó ismét beállított VIII biztosítóegységen van elrendezve. Ennek következtében a 37 elfordítószerv 2 csuklós csúszópapucsa nem hat a VII egységre, hanem az előretolandó VII egység vezető- és irányítósínével együttműködik. Az előfeszített VIII egység 53 kiugrására támaszkodó 52 rúd a 37 elfordítószervet munkaállásában biztosítja. Az egymástól különválasztott vezetősínből és elí'ordítószervből álló elrendezésnél tehát a szállítószerkezettel összekötött 10 vezetősín előre helyezését a szállítóeszköz ritmusában, míg a 37 elfordítószerv előre helyezését a VIII egység ritmusában végezzük. A 3. ábrában 11 pontvonallal a 10 sínnek, (mely esetben a 12 rész elmarad) a VIII biztosítóegység 53 üközőelemével történő összekötését jelöltük, mely a nevezett biztosítóegység segítségével lehetővé teszi az egész elfordítókészüléknek a szállítóeszköz felé történő vezetését. Az 52 rudat a VII egységgel összekötő, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4