153722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kenőolajok előállítására

153722 6 gént a 14 csővezetéken keresztül a 13 csőve­zetéken érkező tisztított cirkulációs gázba ve­zetve juttatjuk a CK kompresszor szívó olda­lára. A hidrogén mennyiségének adagolása a hidrogénező' eljárásokban szokásos szabiályozási módok valamelyikével történik. A példánkban alkalmazott gázhfolyadé'k arány 500 Nm3 /m 3 volt, A kiindulási alapanyag és az eljárásunkkal nyert kenőolaj-termák elemzési adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Elemzési adatok Alapanyag Termék Szín NPA szerint Viszkozítási index Viszkozitás 50 C°, cSt Conradson szám s% Oxidációs stabilitás V,/Vi C2 —Ci Kéntartalom s% Dermedéspont C° Hozam (nyersanyagra számítva) s% 7 + 2 34 80' 96,0 46,0 0,45 0,05 2,50 1,40 5,20 0,80 2,13 0,05 •18 —4 67 10 15 20 25 2. példa: Ebben az esetben az 1. példa szerinti alap­anyagot hasonló módon mint ott, tehát az 1' JO csővezetékből a 2' tápszivattyúval a 3' csőve­zetéken át tápláljuk a HK—1' és HK—2' hő­cserélőkön keresztül a K—1' csőkemencébe és ott ugyancsak 365 C° hőmérsékletre hevítjük. A CK—1 cirkulációs .gázkompresszor által 4' 35 csővezetéken szállított hidrogén dús gázt az 1. P'élda szerinti módon táplálhatjuk a rendszer­be. A K—1' csőkemeníCéből 5' csővezetéken át az R—1' reaktorba juttatott folyadék-gázele­gyet a 6' csővezetéken át HK—2' hőcserélőn 40 keresztül lehűtve a T—3 gáz-folyadék elválasz­tóba vezetjük. E gáz-folyadék elválasztóból a folyékony terméket 20 vezetéken át a befejező finomítást végző R—2' reaktorra visszük. A fo­lyékony terméket az R—2' reaktorba való be- 45 lépése előtt összekeverjük az üzembe 14' cső­vezetéken át táplált, friss hidrogén tartalmú gázzal. A T—3 gáz-folyadék elválasztóból a gáz 16 csővezetéken és 17 vízhűtőn keresztül 40 C°-ra 50 lehűtve a T—4 gáz-folyadék elválasztóba kerül. A gáz kisebb részét lefújt gázként 18a csőve­zetéken át az üzemi gázhálózatba, nagyobb mennyiségét pedig 18b csővezetéken át az M' mosóegységen keresztül a CK—2 kompresszor 55 nyomóoldaláról származó és a 15 csővezetéken át vezetett gázzal együtt 13' csővezetéken ke­resztül a CK—1 cirkulációs kompresszor szívó oldalára juttatjuk. A gázt a CK—1 kompresz­szorral az említett 4' csővezeték útján táplál- ßa juk vissza az alapanyagba való bekeverésre. Az; R—2' reaktorból a termék és gázkeverék a 7' csővezetéken át a HIK—1' hőcserélőn ke­resztül 200 C° hőmérsékleten a T—1' gáz-fo­lyadék elválasztóba kerül. Ez elválasztóból a 35 finomítvány 8' csővezetéken át közvetlen vagy közvetett úton a desztillációs üzemrészbe, a gázok pedig 9' csővezetéken és 10' vízhűtőn keresztül 40 C°-ra hűtve a T—2' gáz-folyadék elválasztóba kerülnek. Ebből az elválasztóból a folyadék 11' csővezetéken, célszerűen a T—4 gáz-folyadék elválasztó folyadék részét to­vábbító 19 csővezetékébe csatlakoztatva az üzemből elvezetjük, a gázt pedig 12' csőveze­téken a CK—2 kompresszor szívó oldalára jut­tatjuk. E kompresszor nyomóoldaláról a már említett 15 csővezeték ágazik ki. E csővezeték­ből a recirkuláció megvalósíthatósága végett szükség szerint a szaggatott vonallal rajzolt 15a összekötővezeték ágaztatható le. A 2. példában közölt kiviteli mód a követ­kezőkben tér el az 1. példában leírtaktól: Azáltal, hogy a HK—2:' hőcserélő és az R—2' reaktor közé a T—3, T-—4 gáznfolyadék elválasztőkat tartalmazó rendszert iktattuk, lehetőséget; biztosítottunk arra, hogy az; R—1' reaktorból kilépő gázfolyadék elegyben lévő, a végtermék szempontjából nemkívánatos kom­ponens eket különválaszthassuk. Az üzem fenntartásához; szükséges hidrogén­tartalmú gázt keringtetés nélkül, egyszeri átve­zetéssel vezetjük az R—2' reaktorba a készter­mék szempontjából kedvezőtlen komponensek­től mentesített közbenső termék hidrogénező kezelésére. Ez a megoldás az R—2' reaktorban kis, 40—150 Nm3 /m 3 gázarány fenntartásával végzett hidrogénező finomítás alkalmazását te­szi lehetővé. Azáltal, hogy gázcirkulációt csak; az R—1' reaktorkörében tartunk fenn, beruházási és; üze­meltetési költségmegtakarítást érhetünk ei. Az R—2' reaktorban alkalmazott gáz,-folyadék arány kivételével, amely itt 80 Nm3 /m 3 volt, az R—1' reaktor gáz-folyadék arányát, a nyomás és térsebesség értékeket az 1. példában közöl­tekkel azonosaknak tartottuk. A kiindulási alapanyag és a késztermék elemzési adatai az 1. példában közöltekkel megegyezők. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás stabil kenőolajok előállítására pa­raffinos vagy paraffin-mentesített desztillált félkésztermék- vagy ugyanilyen maradék kenő­olaj félkésztermék-alapanyagból, az oldószeres vagy oldószeres és valamely befejező finomítás együttes helyettesítésére szolgáló katalitikus hidrogénező kezeléssel, azzal jellemezve, hogy a bevezetett alapanyagot egyszeri felmelegítés után két egymást követő lépcsőben 200—400 C° közötti hőmérsékleten, 30—100 att közötti nyo­máson, 40—1000 Nm3 /m 3 gáz-folyadékarany mellett hidrogénezzük. 2. Az: 1. igénypont: szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a mindkét lépcsőben .alkalmazott reaktorokban azonos vagy eltérő hőmérsékletet tartunk és utóbbi esetben az első reaktor hőmérsékletét 250—400 C°, a másodikét pedig 200—360 C° között tart­juk. 3

Next

/
Thumbnails
Contents