153708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a közepes és kisnyomású szintézis-üzemekben termelt ammónia elválasztására

153708 5 6 böző, 1—10 súly% ammóniatartalmú elnyelető oldatot. A 130—200 atm vagy ennél is nagyobb nyo­más alatt, 0 C° közötti hőmérsékleten dolgozó (tehát a szintézis-üzemmel egyező nyomású) (5) abszorbeálórendszerből kapott gázt, amely hid­rogénből és nitrogénből áll és összes víz- és ammóniatartalma 0,2 és 1,0 súly% között van, a (10) csővezetéken keresztül vezetjük el. Ezt .a gázt a (11) hőkicserélő és a {12) hűtő­rendszer segítségével —20 C° és —30 C° kö­zötti hőmérsékletre hűtjük le. Az: ammónia­oldatot képező kondenzált gőzöket a {13) elvá­lasztóban választjuk el a lehűtött gáztól; a ka­pott oldatot azután a (14) csővezetéken keresz­tül egyesítjük a többi ammóniaoldattaí. Az így tisztított gázt azután a. (3) csővezetéken keresz­tül keringtetjük vissza az; {1) reaktor ha. Az; (5) abszorbeáló rendszerből kapott dúsí­tott ammóniaoldatot a (15) csővezetéken keresz­tül vezetjük a {16) visszanyerő-rendszerbe, ahol az oldat energiatartalmát a (17) csővezetéken keresztül ide bevezetett „híg" elnyelő-oldatnak adjuk át és így ez utóbbi oldatot visszük az (5) abszorbeáló rendszerben uralkodó nyomásra. A 40—75 sú]y% ammóniatartalmú dúsított ammóniaoldatot a (16) energia-visszanyerő rendszerből a (18) csővezetéken át a {19) hőki­cserélőbe, majd innen a (20) belépőnyíláson ke­resztül a {21) desztilláló és rektifikáló oszlopba vezetjük. Ez: a (21) oszlop kb. 15—30 atm nyomás alatt dolgozik és biztosítja az; (5) abszorbeáló rendszerből jövő ammónia nagyobb részének elválasztását; a desztillációt oly 'módon végzi, hogy 15—40 súly% visszamaradó ammóniatar­talmat kapunk, amely a (22) vezetéken keresz­tül távozik. A (21) oszlopba a (2.3) csőkígyón keresztül táplálunk be hőt kisnyomású vízgőz, segítségével. A (21) oszlop felső részéből kapott gőzfázis lényegileg ammóniából áll, ezt a {24) konden­zátorban kondenzáltatjuk és. részben rektifi­káló folyadékként hasznosítjuk, részben pedig a (25) csővezetéken keresztül vezetjük el. A (21) oszlopból távozó, 15'—40 súly% ammó­niatartalmú oldatból álló folyékony termiek egy részét a (26) nyíláson keresztül a (27) osz­lopba, vezetjük, ahol ezt addig desztilláljuk, míg 1—10 súly% végső ammóniatartalmat nem érünk el; az; ennek során kapott gázfázis az oszlopon végighaladva! a (26) nyíláson, keresztül a {21) oszlopba jut. A (27) oszlop hőszükségletét a (28) hőcseré­lőn keresztül biztosítjuk, kisnyomású vízgőz­zel. A (29) elvezetőnyíláson keresztül az. emlí­tett híg ammóniaoldat a (30) hűtőrendszeren és (31) szivattyún át az (5) elnyelető rendszerbe jut vissza, a (9) csővezetéken keresztül a (7) második abszorbeáló szakaszba lépve be. A (21) oszlopból kapott 15—40 súly% ammó­niatartalmú ammóniaoldatot a, (22) csővezeté­ken, (19) hőcserélőn és (17) csővezetéken ke­resztül a (32) hőcserélőbe vezetjük, majd itt le­hűtve, a (16) energia-visszanyerő rendszerben újból komprimáljuk és a. (8) csővezetéken ke­resztül az abszorbeáló rendszer (6) első szaka­szába vezetjük: be. A találmány szerinti, eljárás mind műszaki, mind gazdasági szempontból számos lényeges előnyt biztosít. így elsősorban lehetővé teszi az ammónia tökéletes elválasztását a szintézis-ter­mékből. Ezáltal a visszakeringtetendő gázok időegységenkénti átáramoltatási .aránya ugyan­olyan termelt ammóniamennyiség melett szá­mottevően csökkenthető és így a berendezés fő részeinek .mérete is megfelelően csökkent­hető. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a hő az eljárás során alacsony hőmérsék­leten hasznosítható és így olcsó energiával dol­gozhatunk, ellentétben az ismert eljárásokban szükséges és elsősorban a hűtőrendszerek üze­meltetésére' felhasznált nagy energiamennyisé­gekkel. Egyszerű és könnyen üzemeltethető berende­zéssel dolgozik a találmány szerinti eljárás, aminek következtében költségei is alacsonyak; így a nagyterjedelmű és költséges hűtőrend­szerek helyett alkalmazott abszorbeáló és desz­tilláló oszlopok mind a beruházási, mind az üzemi költségek számottevő csökkentését te­szik lehetővé. A találmány szerinti eljárásban alkalmazásra kerülő hűtőrendszer energiaszükséglete csupán 10— 15%-a annak az energiaszükségletnek, amely az eddig ismert eljárások esetében fenn­áll. Az így elérhető előnyök elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy az eddig alkalmazott hű­téssel történő kondenzáltatást a találmány sze­rinti eljárásban abszorpció útján történő kon­denzáltatással helyettesítjük és így magasabb hőmérsékleten tudjuk a kondenzációs hőt el­vonni. Emellett az abszorpciós módszer lehe­tővé teszi a véggázok ammóniatartalmának oly kis értékekre való csökkentésiét, ami az eddigi hűtéses eljárásokkal egyáltalán nem. volt elér­hető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az ammónia elválasztására a hid­rogénből és nitrogénből 100—250 atm, előnyö­sen 130—200 atm nyomás alatti szintézis, út­ján termelt reakciótermékből, amelynek során a szintetizáló reaktorból távozó reakciótermé­keket szelektív abszorpciónak vetjük alá az am­mónia kinyerésiére, azzal jelemezve, hogy ezt az abszorpciót két, egymás után elrendezett fo­kozatban, végezzük, két különböző abszorbeáló­képességű, az abszorpció első fokozatában 15—40 súly%, illetőleg az abszorpció második fokozatában. 1—10 súly% ammóniatartalmú vi­zes abszorbeáló-oldat alkalmazásával és az. ab­szorbeáló rendszer által elkülönített gázokból a még jelenlevő vizet és ammóniát kondenzál­tatás útján távolítjuk el. 2. Az, 1. igénypont szerinti eljárás, kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az abszorpciót 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents