153706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés reszelőlapok és szalagok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. IV. 26. Közzététel napja: 1966. XII. 27. Megjelent: 1967. IX. 20. SchO—24) 153706 Szabadalmi osztály: 49 f Nemzetközi osztály: Decimái osztályozás: Feltaláló: Schön Endre főmérnök, Budapest Tulajdonos: Kéziszerszámgyár, Budapest Eljárás és berendezés reszelőlapok és szalagok előállítására A találmány tárgya reszelőlapok és/vagy — szalagok folyamatos előállítására vonatkozó el­járás és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés. Ezzel az eljárással, illetve beren­dezéssel olyan reszelőlapok készíthetők, ame- 5 lyeket a reszelő-szárrészre önmagában véve is­mert módon cserélhetően lehet felerősíteni. A találmány szerint készített reszelőlapokat és/vagy -szalagokat fényes acélszalagból állít­juk elő, úgy, hogy e szalagokat egyengetés 10 után alsó- és felső-vágással, továbbá a felerősí­tésükre szolgáló lyukkal látjuk el, majd mé­retre vágjuk és hőkezeljük. A reszelők gyártására vonatkozó hagyomá­nyos és ma is használatos technológia szerint 15 úgy járnak el, hogy az előállításukra szolgáló száltechnológia szerint úgy járnak el, hogy az előállításukra szolgáló szálanyagot az előállítani kívánt reszelők hosszúsági méretének megfele­lően darabolják úgy, hogy az ezt követő nyél- 20 és hegy-kovácsolással kialakított reszelőnyél, illetve munkadarab-hegy a kívánt hosszt szol­gáltassa. A kovácsolás során keletkezett felü­leti keménységet lágyítással megszüntetik és a munkadarab felületét egyengetés után köszörű- 25 lik. Ezután következik a vágás művelete, amit több lépcsőben végeznek. Először az alsó-, majd a sarok-, végül a felső-vágást végzik el. A vá­gások közben keletkezett sorjákat sorjázással eltávolítják. Az ezt követő előkészítő műveié- 20 tek után a reszelőket hőkezelik, majd kikészí­tik. A reszelőgyártás hagyományos technológiája tehát tipikusan darabgyártást tesz szükségessé, ahol nemcsak az egyes munkamenetek egye­diek, hanem az anyagmozgatás is. E hagyo­mányos technológia alkalmazásával előállított reszelők gyártása tehát nehezen gépesíthető és ha egyes műveleti szakaszok gépesíthetők len­nének is, a gyártási folyamat zöme változatla­nul hagyományos módszerrel történne. A min­den egyes reszelő többszöri kézbevétele és meg­munkálása nemcsak rendkívül munkaigényes, hanem azzal a hátránnyal is jár, hogy az így előállított termékek — főleg a nagyobb méretű reszelőknél — anyagigénye nagy, ami elsősor­ban a minőségi acélok költségkihatása folytán kedvezőtlen. A reszelők használatuk során sokélű forgá­csoló-szerszámokként dolgoznak, kopásuk a munkafelületen történik. Ismert technológia szerint az elkopott reszelőket újra-vágják. Az újravágás azonban még költségesebb munkafo­lyamat mint a gyártás, mert a fent felsorolt műveleteken kívül még a régi fogazást lesi­mító, igen kedvezőtlen munkakörülményeket jelentő köszörülés alkalmazását is szükségessé teszi. A fenti nehézségek áthidalására különböző javaslatok történtek. Ezek közös gondo-153706

Next

/
Thumbnails
Contents