153694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lökésszerűen ingadozó elektromos mennyiségek mérésére, különösen uniformizált impulzus sorozat átlagértékének mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^j£ S, ~<.r ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI ma Wm m $&%>. Jp& ^P SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. V. 27. —1401) Közzététel napja: 1966. XII. 27. Megjelent: 1967. IX. 20. 153694 Szabadalmi osztály: 21 e 29—36; 42 d 1; 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: G 01-d; G 01-r; G 21 Decimal osztályozás: Feltalálók: Sátrán Lajos mérnök, Leipniker Artúr mérnök, Gaál Lajos mérnök, Budapest Tulajdonos: Gamma Optikai Művek, Budapest Eljárás és berendezés lökésszerűen ingadozó elektromos mennyiségek mérésére, különösen uniformizált impulzus sorozat átlagértékének mérésére 1 Az ismert töltődiódás ratemétereknél (a to­vábbiakban: RM) a tároló kondenzátoron meg­jelenő feszültség az exponenciális függvényt követi. A pontosság érdekében impulzusfrek­venciában általában egy dekádot fognak át egy méréshatárban. Utána átkapcsolás szükséges, amely az integrálékor időállandóját és egyben a kijelző műszer méréshatárát is váltja. Ily mó­don minden méréstartományban az integráló­kör exponenciális karakterisztikájának kezdeti „lineáris" szakaszán dolgoznak. Ezért ezeket a raíemétereket lineáris RM-nak is nevezik. Ez­zel a megoldással impulzusfrekvenciában 5—6 nagyságrend is átfogható természetesen 5—S át­kapcsolással (méréshatárváltás). Ezen RM-ek minden méréshatárban az expo­nenciális karakterisztika ugyanazon szakaszán dolgoznak, így a kijelző műszer — ideális eset­ben — az exponenciális karakterisztikához ka­librálható, így ezek a műszerek karakterisztika megközelítés szempontjából viszonylag ponto­sak. Fő hátrányuk azonban, hogy kézi átkap­csolást, illetve felügyeletet igényelnek, ezért minden olyan területen, ahol az átlagimpulzus­szám széles határok közt változik, automatikus berendezésekben (regisztrálás) nem használha­tók. A fenti hátrányok kiküszöbölésére fejlesztet­ték ki a nagy méréstartományt átfogó logarit­mikus RM-eket. Ezek az RM-ek az átlag inipul­zusfrekvenciából 5—6 dekádot tudnak átfogni átkapcsolás nélkül. Ezeknél a kijelző műszeren megjelenő feszültség (U) az U = logl alakú, ahol I az impulzus átlagfrekvencia. A logarit-5 mikus átalakítást vagy nemlineáris elemmel (diódával) vagy egymással párhuzamosan dol­gozó különböző időállandójú töltődiódás integ­rálókörökkeí végzik. A pontosabb logaritmikus konverziót diódás 10 áramkörökkel lehet megvalósítani, de a fel­lépő drift problémák (vákuumdiódánál a fűtő­feszültség ingadozás, kristálydiódánál a hőfok­függés) olyan jelentősek, hogy ezek nehezen küszöbölhetők ki. 15 Stabilabb, de pontatlanabb logaritmikus ka­rakterisztika valósítható meg több egymással párhuzamosan dolgozó töltődiódás integráló áramkörökkel oly módon, hogy az egyes integ­ráló áramkörök időállandóját úgy választjuk 20 meg, hogy az'egyik akkor lépjen működésbe, ha a másik már telítésben van. Mindegyik kört azonos uniformizált impulzusokkal hajtják meg. Az egyes körök RC tagián megjelenő feszült­ség megközelítően csak egy frekvenciadekád-25 ban változik. A működési tartománynál kisebb frekvenciákon a feszültség nulla, míg a na­gyobb frekvenciáknál — mivel az RC tag telí­tésbe jut — közel azonos a tápláló impulzu­sok feszültségévé:. ;;(i A log RM-ek nagy előnye, hogy nem szük-153894

Next

/
Thumbnails
Contents