153663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tioszemikarbazonok előállítására

11 153663 12 reakcióelegyet leszűrjük és a maradókot tetra­hidrofuránriial mossuk. A szüredéket és a mosó­folyadékot egyesítjük és szárazra pároljuk be. A bepárlási maradékot etilacetátban oldjuk: és az oldatban száraz sósavgázt vezetünk. Ilymó­don 20 g higroszkópos csapadék alakjában kapjuk az l-(3-dimetüamino-propil)-izatin:-hid­rokloridot, tamely további tisztítás nélkül hasz­nálható fel a következő reakciólépésben. 20 g nyers l-(3^climetilaminoj propil)-izatin­-hidrokloridot 60 ml etanolban hozzácsepegte­tünk 6 g tiaszemikaribazid 100 ml 20%-os ecet­savval készített meleg oldatához. A reaklció­elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűlni . hagyjuk, amikoris kristályos csapadék képződik. Ezt leszűrjük és metanolból átkristályosítjuk, Ilymódon a (XXII) képletű l-(3-dimetilamino-propil)-izatin­-3-tioszemi:karbazon-4monohidrokloridot kapjuk, amely szeszkvihidrát alakjában 252°-on bomlás közben olvad. 17. példa: 8,5 ig izatin-nátriumsót 100 ml dioxánban 10 g l-igamma-klórpropil-piperidin-hidroiklorid­dal és 5,05 g trietilaminnal kezelünk. A reak­cióelegyet acélból készült bombacsőben. 8 óra hosszat hevítjük 1200 hőmérsékleten. Lehűlés után a reakcióelegyet 150 ml tetrahidrofurán­nal hígítjuk és leszűrjük. A maradékot tetra­hidrofuránnal mossuk, a szüredéket és a mosó­folyadékot egyesítjük és szárazra bepároljuk. A bepárlási maradékot etilacetátiban oldjuk és az oldatba száraz sósavgázt vezetünk. A higroszkópos csapadék alakjában levált l-(3--pipterid:inO'-:propil)-izatin^hidrokloridot további tisztítás nélkül használjuk fel az: eljárás követ­kező lépésében. 18 g nyers l-ÍS-piperidino-propilHzatin-hid­roklorid 60 ml etanollal készített oldatát csep­penkint hozzáadjuk 6,2 g tioszemikarbazid 100 ml 10%-os ecetsavval készített meleg oldatá­hoz, A reakcióelegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűlni hagyjuk, amikoris kristályos csapadék képződik. Ezt metanol, etilacetát és éter elegyéből átkristá­lyosítva kapjuk a (XXIII) képletű l-H(3-piperi­dmo-propilJ-iziatin-S-tioszemifcarbazon-monohid­rokloridot, amely monohidrát alakjában 270°-on bomlás közben olvad. 18. példa: 1 g l-[p-toluolszulfoniloxi-imetil]-izatin-3-tiO'­szemikarlbazron-ihemiihidrát és i5 ml morfolin elegyét 6 óra hosszat hevítjük: 130° hőmér­sékleten. Lehűlés után a morfolin feleslegét le­desztilláljuk, a maradékot vízzel eldörzsöljük és a vizes elegyet etilacetáttal extraháljuk, A szerves: oldószeres kivonatot vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk, majd szárazra párol­juk be. A maradékot metanolból átkristályo­sítva, l-[morfblino-metil]-izatin-S-tioszemikar­bazont kapunk, amely 215—316°-on olvad. Ez a termék azonos a 4. példa szerinti eljárással kapott vegyülettel. A fenti eljárás kiindulóanyagát az alábbi módon állíthatjuk elő: 4 g l-thi:droxi-metil]-izatin-3-tioszemi:ka:rba­zon 50 ml piridinnel készített oldatát 0° hő­mérsékletre hűtjük le és kis adagokban hozzá­adunk összesen 3,5 g p-toluolszulfonsavklori­dot, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét 5°-on tartjuk. Ezután a reakcióelegyet szoba­hőmérsékleten 24 óra hosszat keverjük, majd jégre öntjük és etilacetáttal extraháljuk. A szerves oldószeres oldatot 2 n sósavoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd szárazra bepároljuk. A maradékot izopro­panolbót átkristályosítva kapjuk a 240°-on ol­vadó l-[p-toIuoIszulfoniloxi-metil]-izatin-'3-tio­szemikarbazon4iemihidrátot. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (l) általános képletű 1-amino­alkil-izatinok — e képletben Phi 1,2-feniién­gyököt, halogénnel helyettesített 1,2-fenilén­csoportot vagy trifluormetil-csopoirttal helyette­sített 1,2-fenilén-csoportot, Alk 1—5 szánato­mos alkiléncsoportot, Z pedig di-)(rövidszén­láneú alkil)-amino, N-t(rövidszénláncú alkil)-N­-cikloalkil-amino-, dibenzilamino-, 4—7 szén­atomos alkilénimino-, morfolino-, tiamorfolino­vagy piperazino-csoportot -képvisel •— béta- tio­szemikiarbazonjainak, valamint e vegyületek sóinak előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet vagy ennek valamely sóját vagy oxo-csoport­ban funkcionálisan módosított reakcióképes származékát tioszemikarbaziddal vagy ennek valamely sójával reagáltatjuk, vagy b) valamely (III) általános képletű vegyület­ben — ahol X egy tiokaribamilicsoporttá átala­kítható gyököt képvisel — vagy ennek vala­mely sójában az X csoportot tioikarbamil-cso^ porttá alakítjuk át, vagy c) valamely (IV) általános képletű vegyü­letben — ahol Ro egy reakcióképesen észtere­zett hiroxilgyököt képvisel, vagy ennek vala­mely sójában a reakcióképesen észterezett hid­roxilcsoportot aminocsoportra cseréljük ki, vagy d) valamely '(V) általános képletű vegyület tioszemikarhazionját formaldehiddel és egy HZ általános képletű aminnal, ill. ennek valamely sójával reagáltatjuk és kívánt esetiben a fenti eljárásmódok bármelyike szerint kapott sót szabad vegyületté, vagy a szabad vegyületet sóvá alakítjuk. (Elsőbbség: 1065. április 26.) 2. Eljárás az (I) általános képletű 1-amino­alkil-izatinok — e képletben Ph l,2^fenilén­gyököt, halogénnel helyettesített 1,2-feniléncso­portot vagy trifluormetil^csoporttal helyettesí­tett 1,2-feniléncsoportot, Alik 1—5 szénatomos alkiléncsoportot, Z pedig di-(rövidszénláncú alku)-amino-, N-i(:rövidszénláncú alkil)-N-ciklo­alkilsamino, dibenzilamino-, 4,7 szénatomos al­io 15 20 25 SO S5 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents