153658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furnér készítésére

153658 5 6 alkohol a rönk felületi rétegében a víztartalommal keveredik és az aceton idézi elő a párolgást. E tájékoztatás alapján a szakértő más kémiai anyagokat és keverékeket is alkalmazhat e célra. Az eljárás oly módon is megvalósítható, mint az első esetben, azzal a különbséggel, hogy a felületszárítást hevített gáz segítségével hajtják végre. A rönköt egy szárítási zónában lehet mozgatni, ahol nagy sebességgel meleg levegőt juttatnak fúvókák segítségével a felületre. Adott esetben a légszárítást a II. példa szerinti vegyi szárítással lehet kombinálni oly módon, hogy a folyadékot a felületre a szárítási zónába való belépés előtt fecskendezik rá. További változat szerint az eljárást az előzőek valamelyike szerinti felületszárítási módszerrel hajtják végre. A „NEOPRENE-ragasztó" helyett, azaz oldószerben feloldott szintetikus, vagy természetes gumitartalmú gumiragasztó helyett itt kazeinenyvet használnak, melynek kálciumtartalmát úgy állapítják meg, hogy a megfelelő ragasztási képesség elérhető legyen. Kazeinenyv alkalmazása esetén a szükséges nyomási idő valamivel hosszabb, mint a „NEOPREN-ragasztó" esetében; kb. 15 perc. Más változat szerint a feldolgozandó rönk a főzéssel vagy gőzöléssel való lágyítás előtt az egyik előbb említett módon felületi szárítás alá kerül és az alátétlapot ráragasztják. Ez esetben víz- és főzésálló ragasztót kell alkalmazni, melyet a ragasztási hézag ellenállóképességére való tekintettel szakértőnek kell megadnia, s mely a kereskedelemben kapható ragasztóanyagok közül választható ki. E célra egy „NEOPRENE-ragasztó"-t lehet alkalmazni, amihez olyan katalizátort kell hozzáadni, ami a ragasztófőzéssel szembeni ellenállását eredményezi. Másféle szintetikus ragasztóanyagok is, mint például karbamid-gyantaragasztók, katalizátor hozzáadásával alkalmazhatók. A keményedési idő függvényében szükséges lehet a munkadarabok hosszabb ideig történő összenyomva tartása, vagypedig a keményedés idejét melegítéssel lehet csökkenteni, mely esetben különösen a nagyfrekvenciás hevítés alkalmazható. A ragasztó megkeményedése után az alátétlappal ellátott rönköt főzéssel vagy gőzöléssel meglágyítják, majd a rönköt a gépasztalon rögzítik és a hasítást az előbbiekben leírtak szerint végrehajtják. Bizonyos fafajtákat, mint a juhart vagy bükköt, hidegen lehet vágni és ez esetben az alábbiak szerint kell eljárni: Ebben az esetben is célszerű a rönk természetes nedvességtartalma miatt a felület kiszárítása. A szárítás bármely leírt módon végrehajtható. Ez esetben hidegen keményedő ragasztóanyagot alkalmaznak, melyet ugyancsak szakértő a kereskedelmi forgalomban szokásos ragasztótípusok közül választhat ki. így is alkalmazható az I. .példa szerinti „NEOPRENE-ragasztó", vagy az V. példában megadott kazein-enyv. A karbamid-gyantaragasztók különböző típusai ugyancsak alkalmazhatók itt, valamint ureaformaldehidragasztó is, katalizátorral. A ragasztó megkeményedése után a hasítást az előbbiekben leírtak szerint hajtják végre. Rétegelt furnérlemez helyett alátétlapként összeragasztott lemezeket is lehet használni, mint az az 1. ábra mutatja, előnyösen deszkákat, melyek hornyokkal és eresztékekkel vannak összeerősítve. Amennyiben a vágási folyamatot a ragasztórétegig hajtják végre, ugyanaz az alátétlap ismételten felhasználható. Ha a vágási folyamat végén az alátétlap vagy ragasztási hézak megrongálódása következnék be, a következő felhasználás előtt az alátétlapra egy új furnérlemezt lehet felragasztani. Rétegelt furnérlemez alátétlap céljára különösen alkalmas, mert stabil, s emellett megvan az a képessége, hogy a vágási folyamat alatt a felragasztott rönköt deformálódások ellen biztosítsa, amelyek egyébként a belső feszültségek miatt fellépnének. Az ilyen deformálódások a furnérlemezek eltérő vastagságát eredményezhetik. Sok esetben találnak belső (rejtett) hibákat a rönkben, például csomókat, zárt üregéket. Az előkészítés során, például a rönk egyszerű félbevágásakor észreveszik ezeket a hibákat, amenynyiben azok a rönk végén láthatók. Egy zárt üreg gyakran csak a felezés után válik teljesen láthatóvá, s ez ideig a hasítást csak az üregig tudták végrehajtani. A találmány szerint azonban belső üreg esetén is lehetséges az enyvrétegig a vágás, mint ezt a 2. ábra szemlélteti, mely egy rönköt 11 belső üreggel ábrázol. A rönk részben elvágva van ábrázolva oly módon, hogy egy 13 hasíték létesítése után a megmaradó rész a két 10a és 10b részből áll, melyek azonban mindketten a 16 alátétlapra ragasztva maradnak, úgyhogy minden hasítás után két, 40 és 42 furnérlap keletkezik. Egyébként a 13 hasítéknál a vágási folyamatot félbe kellett volna szakítani. A 3. ábra a találmány szerinti eljárás alkalmazását szemlélteti egy függőlegesen vágó vágógép esetén, 58 függőleges asztallal, egymással szemben fekvő 50 és 52 hasítékokkal, amelyekben a 64 befogóhorgok a rönköt mindkét oldalról rögzítik. Ennél a gépnél az 58 asztal az 54 késhez viszonyítva függőlegesen mozog, mely kést minden vágás után egy furnérlemez-vastagságnyit az asztal irányába előretolják. Függőlegesen vágó hasítógép esetében a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál ajánlatos, hogy a vágási folyamatnál csak viszonylag későn fogják be az alátétlapot és olyan enyvfajtát válasszanak, melynek ragasztóképessége IC 15 20 25 20 £5 40 45 50 55 60 3