153588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok, főleg sertések táplálására

153588 11 12 test akkor érjük el, ha átlagban 15—16% fehérje van a takarmányban. Amennyiben az eddig ismert takarmányozási eljárások során több fehérjét használunk fel, a felesleges fehérje zsírrá dolgozódik fel. Az alábbiakban ismertetett takarmányozási kísérletek eredményei, azt mutatják, hogy a találmány szerinti takarmányozási eljárás alkalmazásával biztosítottuk annak a feltételét, hogy az állat a takarmányban több fehérjét tud értékesíteni, és mégis kevesebb zsírt és több húst állít elő.. Az említett adatok a következők: D-csoport 100 állat, kezdeti súly 25,3 kg, végsúly 120,5 kg, hízlalási idő 115 nap, takarmány-szükséglet: 287,2 kg, átlagos napi gyarapodás 827 g. E-csoport 100 állat, kezdeti súly 25,2 kg, végsúly 120,8 kg, hízlalási idő 111 nap, takarmány-szükséglet: 267,0 kg, átlagos napi gyarapodás 861 g. Mindkét D és E csoportot találmány szerint naponta 'kilencszer, takarmányelvonással, adagonként 90 mp-es etetési idővel etettünk. A D csoport ugyanazt a takarmányt kapta, mint a korábban leírt kísérletek során az A, B és C csoport. Az E csoport állatait 40 kg eléréséig a D csoportéval azonos takarmánnyal etettünk; 40—110 kg élősúly között az E csoport átmenetileg ugyanazt a takarmányt kapta, mint az A, B és C csoport a 40—75 kg élősúly közötti szakaszban. Ilyen módon a hizlalás utolsó időszakában a teljes tápanyag-tartalomnak a fehérje-startalomhoz viszonyított arányát a takarmányban a D csoportéhoz viszonyítva csökkentettük. Ezenkívül az E csoportnak a 75 és 1210 kg közötti hízlalási szakaszban lényegesen nagyobb értékű fehérjét juttattunk, vagyis több állati fehérjét, főleg hallisztet, mint az a protein-mennyiség, amelyet a D csoportnak ugyanebben a hízlalási időszakban 'biztosítottunk. Az E csoportban elért jobb takarmány értékesítésből arra a következtetésre juthatunk, hogy a fehérjét nagyobb termelési értékével hús képzésére fordítottuk. Ha, amint az adagol háromszori etetésnél az utolsó hízlalási időszakban magasabb fehérje tartalom esetén történt, az ismert kívánt értékeket meghaladó fehérje-mennyiséget nem hús, (hanem zsír képzéséhez használtuk volna fel, nem értünk volna el kedvező takarmány-értékesítést, és ezzel kapcsolatban nagyobb súlygyarapodást. Az ismertetett eredményeket alátámasztják a vágási adatok is. A kísérteti vágásoknál a D csoport állatainál, a negyedik ágyékcsigolyán mérve, 4,4 cm-es szalonnát találtunk. Az E csoport állatainál a hátszalonna vastagsága ugyanezen a helyen csak 3,8 cm volt. Mint ismert és ajánlott értékeket, a német mezőgazdasági szövetség takarmány és zöldmező szakosztálya által kiadott szabványokat fogadhatjuk el érvényesnek. Ennek megfelelően 5 egy 'malacnak 50 kg élősúlyig olyan takarmányt kell adunk, melynek nyers protein tartalma legkevesebb .18%, legnagyobb nyers rost tartalma pedig 6%. 50—75 kg élősúly közötti sertéseknek olyan takarmányt kell biztosítani, 10 melynek minimális nyers protein tartalma 12% és maximális nyers rost tartalma 6%. 76 kg élősúly feletti sertéseknek adagolt takarmány esetében a nyers protein tartalom minimálisan 10% és a maximális nyers rost tartatom 8%. 15 A National Academy of Scienses, National Research Council adatai szerint sertések részére 12,5 kg élősúlyig 18% nyers protein tartalmú takarmányt, 25 kg élősúlyig sertések részére 16% nyers 20 protein tartalmú takarmányt és 45 kg élősúly feletti sertések részére 14%, nyers protein tartalmú takarmányt, 78 kg élősúlyig sertések részére 14% nyers protein tartalmú takarmányt, 25 90 kg élősúlyig sertések részére 12% nyers protein tartalmú takarmányt és 112 kg élősúlyig sertések részére 12% nyers protein tartalmú takarmányt kell biztosítani. Ha a két intézet által megadott értékek nem 30 is egyeznek egymással, de mindkét esetben abból indulnak ki, hogy növekvő korral és súlylyal a takarmányban a protein tartalmat csökkenteni kell. Mindkét intézet esetében a javaslat alapját az a tapasztalat alkotja, hogy több 35 protein adagolása esetén, az zsírrá dolgozódik fel. A találmány szerinti eljárással, amint azt a kísérleti eredmények bizonyítják, megteremtjük 40 a testben annak a lehetőségét, hogy több protein legyen felhasználható és az állati teljesítménnyé, vagyis hússá alakuljon át. Egy gramm fehérje bár két és félszer olyan drága, mintegy graimm keményítő, ezzel szemben majdnem 45 hétszer .annyi testanyagot termel, így a találmány segítségével biztosított lehetőséggel, vagyis hogy több fehérjét tegyünk hasznossá, nem csupán a vágóállat értékének a növelését, hanem a ráfordított takarmány költségeinek csök-50 kenését is elérjük. Szabadalmi igénypontok: 55 1. Eljárás haszonállatok, főleg sertések etetésére, azzal jellemezve, hogy az állatok teljes etetési ideje naponként legfeljebb 75%^át teszi ki annak az időnek, amely ezeknek az állatfajtáknak a szokásos adagolt istállótakarmányo-60 zásálhoz szükséges — előnyösen pl. sertésnél 39 perc helyett 13,15 percet — és ez a teljes etetési idő — tehát pl. a 13,5 perc — legalább hat, — előnyösen pl. sertésnél 9 — reggel és este között felosztott — tehát pl. 90 mp-es — 65 egyes etetési időkre van beosztva, és az egyes 6