153581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a háziállatokra veszélytelen rágcsálóirtószer előállítására

3 1535S1 4 szűk be az irtószer tartalmú csalétekbe, éles, szúrós jellegénél fogva oly mértékben sérti a háziállatok szájnyálkahártáyáit, hogy ezek az állatok az ilyen készítményéket nemcsak lenyelni, de megrágni sem hajlandók, hanem — ha szájba is veszik — azonnal kiköpik. A patkányt és egyéb rágcsálót viszont a rizshéjnak a csalétekben való jelenléte meglepő módon egyáltalán nem zavarja a készítmény elfogyasztásában. Így tehát a rizshéj, ill. rizshéj-törmelék, amely egy nagy mennyiségekben rendelkezésre álló hulladékanyag, melynek számára eddig nem sikerült megfelelő ipari hasznosítási lehetőséget találni, kiválóan felhasználható a találmány szerinti irtószer-készítményben a háziállatok megvédésére. Emellett azonban a rizshéj-törmelék ilyen alkalmazásának egy további, igen meglepő előnyét is tapasztaltuk: rizshéj jelenlétében a csalétek romlásának gátlása céljából hozzáadott higanyvegyület hatása oly mértékben emelhető, hogy glicerin jelenlétében is hónapokig tárolható készítményeket állíthatunk elő az egyébként szokásos, gyorsan romló csalétkek felhasználásával is. A rizshéj nek ez az eddig ismeretlen hatása azonban nem érhető el egyszerűen a rizshéjtörmelék és az említett másik két anyag, a higanysó és a glicerin elegyítése és a csalétekhez való adása útján, hanem csak abban az esetben mutatkozik ez a hatás, ha a rizshéjtörmeléket vizes közegben a higanysóval és a glicerinnel 50—60 C° körüli hőmérsékleten kb. fél óra hosszat keverjük és az így kezelt elegyet keverjük azután hozzá a szokásos összetételű csalétekhez. Az ennek során végbemenő és a fent említett kedvező hatást biztosító kémiai vagy fizikai folyamat mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, feltehetően azonban a nagyfelületű rizshéjtörmelék felületén végbemenő adszorpciós jelenségek okozzák ezt a váratlan és eddig ismeretlen hatást. Hasonló módon kell nyilván magyarázni azt az ugyancsak igen meglepő további tapasztalatot is, hogy a fenti módon előállított keverékben maga a mérgező hatóanyag is sokkal erősebben fejti ki hatását. Ha ui. a fenti módon, a rizshéjtörmeléknek a glicerin és kismennyiségű vízben oldódó higanysó, pl. higany(II)-klorid vizes oldatával való félórai melegítése, majd az így kapott elegynek a szokásos, (pl. lókolbászból, tengeridarából és cukorból álló) csalétekbe való bekeverése útján elkészített csalétekhez az általában szokásos 2,5% helyett csak 1,25% cinkfoszfidot keverünk, úgy az így kapott méreg-készítmény mérgező hatása a fele menynyiségű hatóanyag ellenére is megegyezik a szokásos összetételű készítményével; ami azt bizonyítja, hogy a találmány szerinti készítmény esetében, a rizshéjtörmelék és a csekély menynyiségű, lényegében csak a készítmény tartósítását célzó oldható higanysó jelenlétében, a mérgező anyagok hatása szinergetikus módon felfokozódik. A találmány értelmében a fent leírt, előzetesen vizes közegben melegítéssel kezelt rizshéjtörmelékből, glicerinből és oldható higanysóból álló adalékot tartalmazó mérgezett csalétek-készítményt előnyösen, annak érdekében, hogy 5 a rizshéjnek a háziállatokra kifejtett repellens hatása teljes mértékben érvényesüljön, nem a szokásos gyurma alakjában helyezzük ki a rágcsálóknak, hanem lapokra, célszerűen papírlapokra, papírlemezekre vagy textildarabokra 10 felkent állapotban. Az ilyen, célszerűen 0,5 dm2

nél kisebb felületű lapokra, 5 mm-nél vékonyabb rétegben kenjük fel a fenti módon elkészített és a szükséges mennyiségű mérget, (pl. 1,20—2,0% cinkfoszfidot) tartalmazó keveréket. 15 Az így elkészített, impregnált készítményt a tapasztalatok szerint a rágcsálók igen szívesen rágják; és a készítmény a hatását a rágcsálókra teljes mértékben kifejti; háziállatok, mint kutya, macska, sőt a sertés is, ha szájba is 20 veszi ezt a készítményt, azonnal kiköpi, de rendszerint érintetlenül hagyják. A készítmény ebben az alakban hónapokig tárolható mindennemű romlás nélkül és a szabadba történő kihelyezése után is hosszú ideig megtartja eredeti 25 külsejét, ízét és szagát; de a mérgező és a vonzó hatása semmivel nem csökken. Kísérletek sorain az is bebizonyosodott, hogy a kísérletek céljára felhasznált patkányok előnyben részesítették a fenti módon impregnált 30 lapokat az esetben, ha azok celofán-burkolatban (tasakban) állottak rendelkezésükre. Ennek a jelenségnek új műszaki hatása abban jelentkezik, hogy a celofánban burkolt irtószer emberre és háziállatra veszélytelenebbé vált. 35 A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi kiviteli példa szemlélteti: 10 súlyrész glicerint és 0,005 sr. higany(II)-kloridot feloldunk 40 sr. vízben és az 50 C° 40 hőmérsékletre melegített oldathoz 10 sr. rizshéjtörmeléket adunk. Az elegyet fél óra hosszat 50—60 C° hőmérsékleten, lassan kevergetjük, majd ugyancsak lassú keverés közben hozzáadunk 2,5 g cinkfoszfidot és a keveréket 100 sr. 45 szokásos összetételű (pl. lókolbászból, tengeridarából és cukorból álló) csalétekkel elegyítjük. Az így kapott pépszerű elegyet azután 3 mm vastag rétegben felkenjük pl. 5X10 cm méretű papírlapokra. Az így elkészített impregnált la-50 pok légszáraz állapotra történő szárítás után hónapokig tárolhatók mindennemű romlás veszélye nélkül. 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a háziállatokra gyakorlatilag veszélytelen rágcsáló-irtószer-készítmény előállítására, amelyre jellemző, hogy rizshéjt vagy 60 rizshéjtörmeléket vizes közegben glicerinnel és a rizshéj súlyának 0,1%-át meg nem haladó mennyiségű, vízben oldódó higanysóval —- célszerűen 50—60 C°-on fél óra hosszat — melegítünk, majd ezt az elegyet valamely szokásos 65 méreg hozzákeverése után, valamely szokásos 2