153578. lajstromszámú szabadalom • Új keverőkondenzátor szerkezet

3 153578 * felületén zajlik le. Bár a filmesítéssel létrehozható fajlagos felület kisebb, mint a porlasztással - előállított csepphalmaz felülete, a film (belsejében fennálló turbulencia miatt a hőátadási tényező igen jó és ezért az így elérhető fajlagos kF érték is magas. A filimképzésnél a felületi feszültség ellen végzendő munka jelentéktelen, ezért a fúvókák ellenállása és a befecskendezés szivattyúteljesítmény-igénye kicsiny. Az ismert filmfúvökás kondenzatorHSzerklezeteknek egy fontos hátrányuk van. A hűtőfolyadék^film fajlagos felülete fordítottan arányos a vastagságával, ezért kívánatos, hogy a film minél vékonyabb legyen. Ugyanakkor, azonban a felületi feszültség megköt egy alsó határértéket, mely alá csökkentve a szabad film vastagságát, a felületi feszültség az összefüggő filmet cseppekre szaggatja és ezzel a hőátadást lerontja. Különösen kedvezőtlen itt az a körülmány, hogy eadk a keletkezett cseppek jóval nagyobb méretűek a ppriasztófúvokával előállítottaknál és ezért hőátadási tulajdonságaik nagyon rosszak. A filmfúvókából kilépő szabad film — vastagságától függően — a kondenzátorban megtett hosszabb-rövidebb út után mindenképpen cseppekre szakad. A nem kondenzálódó (inert) gázok a kondenzátortériben a befecskendezés helye körül konoentrálódnak (a hűtőfolyadék ugyanis itt a leghidegebb), így a gőztér hőfoka itt kisebb, mint az összenyoimáshoz tartozó telítési hőfok. A rövid, jó hőátadású film ezért legfeljebb ezen, a kondenzátor nyomásnak megfelelőnél alacsonyabb hőmérsékletig melegedhet fel: a kondenzátor kis inertgáz-konoentrációjú, melegebb részein viszont a cseppekre szakadt film viszonylag hidegen (aláhűtve) zuhan át és itt a cseppek rossz hőátadása miatt már nem tud a telítési hőfokig felmelegedni. A porlasztáfúvókás és filmfúvökás keverőkondenzátor-szerkezetek közös hibája, hogy a rendezetlen, statisztikus jelenségéken alapuló gőz-folyadék elegyítés számításilag igen nehezen követhető hő- és anyagátadási jelenségekre vezet.. Nem lehet pontosan követni a gőzrészeeskék útját, a keverőkondenzátorban kialakuló hőfok- és nyoimásképet. Mindez lehetetlenné teszi a kondenzátor pontos méretezését. Különösen nehéz követni a gőzzel belépő nem kondenzálódó (inert) gázok útját, azok parciális nyomásának alakulását. így a szerkesztő a gáztalanítási helyek kijelölésénél és az elszívások méretezésénél találgatásokra van utalva. A rendezetlen áramlási kép miatt a kondenzátorban előrehaladó növekvő inertgáz-tartalmú gőz _ állandóan visszakeveredik kisebb inertgáz koncentrációjú helyekre és így a kondenzátorban nem tud kialakulni az az inert gázfeldúsulás, amelyet a kondenzátor termodinamikai viszonyai egyébként megengednének. Ez a tökéletlen bedúsulás még jól méretezett elszívásnál is azzal a hátránnyal jár, hogy a nem koncentrálódó gázokkal együtt sok gőzt is el kell szívni a kondenzátorból. A szabad folyadékfilm elvén működő keverőkondenzátor fentebb leírt hibái jól kiküszöbölhetők, ha szabad film helyett kiképzett szilárd felületen csorgatott filmet alkalmazunk. Ilyen konstrukciók a szakirodalomban ismeretesek. 5 Azonban, míg a szabad filmeknél a fúvókák által előállított film teljes felülete természetszerűleg aktív felület, addig a csörgedeztetett filmeknél csak a kialakított felület megfelelően nedvesített része tekinthető annak, így a csör-10 gedieztetett filmes keverőlkondtehzátor jósága nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudójuk biztosítani a kialakított felület egyenletes és üzembiztos nedvesítését. Az aktív felületek nedvesítésének a gyakor-15 latban lényegében két módja van. A hűtőfolyadékot vagy fúvókákon (esetleg keskeny réseken) át, vagy túlfolyó élen való átbuk ássál juttatják az aktív felületre. Ámde a korábban leírt okoknál fogva lehetőleg vékony film kialakítására 20 törekednek és így a fúvókák vagy rések mérete, ill. az átbukás magassága kicsiny. Az elkerülhetetlen lerakódások ezért állandóan eltömik a fúvókákat és réseket, ill. egyenetlenné teszik a túlfolyó vályú élét. Az eredmény niind-25 két esetben a folyadékelosztás és ezzel a film egyenlőtlensége, összeszaikadása. Egyenletes vékony folyadékfilmek előállításához továbbá túlfolyó vályú esetében nagyszámú átbukó él egyidejű pontos vízszintes beállítása szükséges, 30 ami a berendezés szerelését nagyon megnehezíti, és olyan hátrányt jelent, ami ezt a rendszert még teljesen tiszta hűtővíz esetében is terheli. A fúvókás folyadékelosztás viszont cseppesedéssel jár, aminek hátrányait fentebb 35 leírtuk, és ami tiszta hűtővíz esetében is elkerülhetetlenül fellép. Mindezen hatások együttvéve eredmíényezik, hogy az aktív, jól nedvesített keverőkondenzátor felület előállítására, ül. nedvesítésére vonatkozó nagyszámú szabadalom, 40 ellenére, a gyakorlatban egyetlen konstrukció sem vált be teljes mértékben. Jelen találmány tárgya olyan keverőkondenzátor szerkezet, mely biztosítja az aktív felületek egyenletes és üzembiztos nedvesítését és 45 mégis kiiküszöböli a kisméretű rteseket és így az eltömődés veszélyét. A hűtőfolyadék továbbá a találmány szerinti kondenzátoron való áthaladás teljes tartama alatt a felületi erők alkotta összafüggo hártyán belül marad, így 50 cseppesedés sem jöhert létre. A találmány szerinti keverőkondenzátor szerkezet leglényegesebb elemei: j az —1— fúvóka, a —'3— elosztófelület és a —4— aktív, nedvesített felület. Ezeket a kon-55 denzátorból kiemelve a 3. ábra mutatja. A találmány lényege ezek elrendezésében áll: Az —1— fúvókából kilépő —2— hűtőfolyadéksugár a —3— elosztó felületre alulról hegyesszög alatt ütközik és azon a tömegerők és felületi erők 60 hatására a gravitációs erő elleniében összefüggő áramló folyadékfilmet alkotva tapad meg. Az áramló folyadékfilm útjában, annak áramlási irányára hegyesszög alatt hajloan van elhelyezve a kondenzátor aktív felületét képező —4— 65 függőleges nedvesítendő felület, mely a —3— 2