153578. lajstromszámú szabadalom • Új keverőkondenzátor szerkezet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI IHVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 13. Közzététel napja: 1966. X. 22. Megjelent: 1967. VI. 20. (SU—302) 153578 Szabadalmi osztály: 17 d Nemzetközi osztály: F 25 f Decimal osztályozás: Dr. Szűcs László, oki. gépészmérnök, Tasnádi Csaba, oki. gépészmérnök, Budapest Üj keverőkondenzátor szerkezet i . A modern ipar energiatermelő és technológiai folyamataiban igen sok helyen alkalmáénak keverőikondenziátoroikat. A keverőikondenzátorok fő alkalmazási területe a vegyiparban és az élelmiszeriparban (technológiai kondenzátorok) vtan, továblbá a hőerőművekben (Heller-rendszerű légkondenzáció, keverő előmelegítők, termikus gáztalanítók). "i . A fceverőkondenzátorok működési elve a következő: A felületi kondenzációval ellentétben, ahol a gőzök tetszőleges közeggel hűtött közbenső felületre kondenzálóidniak, a keverőkondenzátorban a hűtőközeg és a kondenzálódó gőz közbenső felület nélkül kerül egymással hő- és anyagcserébe, a gőz mintegy „belekondenzálódik" a hűtőközegbe. Nyilvánvaló, hogy a keverő kondenzátorban annál tökéletesebb a hő- és anyágátadás, minél nagyobb a gőz és a hűtőfolyadék elhatároló felületének, mint hőcserélő felületnek a hűtőfolyadék mennyiségére vonatkoztatott kF (,kical/e0 ) ih í kg) értéke, ahol F (m2 /kg) a gőz és a hűtőfolyadék határfelülete 1 kg hűtőfolyadék esetén, k pedig az ezen felület egységére és a gőztér, valamint folyadék közötti hűtőfok különbségre vonatkoztatott hőátbocsátási tényező. A jelenleg ismert keverőkondenzátor-konstrukcióknál szemmellátható az a törekvés, hogy növelni óhajtják a hűtőfolyadék mennyiségére vonatkoztatott kF értéket. Erre egyrészt az F felület növelésével nyílik mód. Ezért a jelenlegi keverőkondenzátor-konst-5 rufcciók egy részénél a hűtőfolyadékot porlasztó fúvókákon keresztül juttatják a kondenzátorba. Ezen fúvókák a folyadékot finomra, porlasztják és ezáltal nagy fajlagos felületet állítanak elő. A porlasztásos módszernek három fontos, a por-10 lasztásból magából eredő hátránya van: a) A finom porlasztáshoz igen nagy nyoimásesésű fúvókára van szükség, ami nagy, a befecskendezéshez szükséges szivattyúzási •teljesítménnyel jár. 15 b) A cseppek belsejében a folyadék nyugalomban van, ezért a csepp felszínén kicserélt hőmennyiség a csöpp belsejébe csak hővezetéssel juthat el, ami a k hőátbocsátási tényezőt lerontja. 20 c) A cseppek belsejében a csökkenő átmérővel növekvő túlnyomás uralkodik, a felületi feszültség következtében. Emiiatt a folyadékcsap belseje a felülethez képest nagyobb nyo^máson, tehát aláhűtött állapotában van. 25 A fenti hibákat próbálják kiküszöbölni az úgynevezett film-fúvókás kondenzátorok. Ezekben a hűtőfolyadék a megfelelően kiképzett fúvőkákból kilépve síklap-, kúpfelület-, hengerfelület- stb. alakú szabad turbulens hártyát 30 (filmet) alkot és a kondenzáció ezen hártya 153578
