153567. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kapcsolás óraszíjak vagy egyéb hasonló ékszerkészítmények részére

3 153567 4 menve, a találmány olyan női óra-karkötőt tesz lehetővé, mely kb. 20%-kal vékonyabb, mint az eddig ismert, előbb említett fajtájú óra-kar­kötők és így még tovább növeli azok kellemes és vonzó külső alakját.­A találmány célja tehát olyan rugalmas kap­csolószerkezet kialakítása, mely használatban tartós, messzemenően keskeny és ennek követ­keztében igen vonzó külseje van ékszerészeti készítmények, mint pl. óraszíjak előállítása cél­jára. További célja a találmánynak olyan kes­kenyebb kapcsolószerkezet (rugalmas karkötő) biztosítása, mely a hasonló típusú ismert kap­csolószerkezeteknél lényegesen keskenyebb és így sokkal alkalmasabb ékszerészeti készítmé­nyek, mint pl. órakarkötők előállítására. Még további feladatkitűzése a találmánynak olyan tartós, keskeny kapcsolószerkezet kiala­kítása, mely óraszíj vagy hasonló célra felhasz­nálva összeszükített helyzetében biztosan meg­marad viselőjének csuklóján, mégis kényelmes és onnan könnyűszerrel ismét eltávolítható. Lé­nyege még a találmánynak olyan kapcsolószer­kezet kialakítása is, melynek rövidítését vagy hosszabbítását a kisiparos ékszerész is könnyű­szerrel elvégezheti. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében a kész óra-karkötő szélessége 0,45 cm összehasonlítva a megfelelő eddig ismert óra­karkötő 0,60 cm szélességével, a karkötő vas­tagsága pedig kb. 0,25 cm az eddig ismert ki­vitelben alkalmazott 0,35 cm-es vastagsághoz viszonyítva. A találmány alapgondolata az, hogy a lánc­tagoknak legalább az egyik sorában, minden egyes lánctagban két vagy több egymásra he­lyezett lapos rugót helyezünk el és ezek a ru­gók legalább ott, ahol az összekötő tagok nyúl­ványaival érintkeznek, teljes felületük mentén egymással érintkeznek. Egy előnyös kiviteli mód esetében a laposrugók lényegében ívala­kúak a nyúlványokkal való érintkezési helyek között és a lánctag falán laposan felfekszenek. Az egyes lánctagokban két igen vékony ru­gót alkalmazva az ismert megoldásban használt egy vastagabb rugó helyett, az egyes rugókat . sokkal vékonyabbra kiképezve, mint az eddig ismert kialakítás során, és azokat egymással laposan érintkeztetve, új és meglepő hatást ér­tünk el, amennyiben megfelelő, a kapcsolószer­kezetet összeszükítő hatást biztosítottunk és egyben a kapcsolószerkezet tartósságát is lé­nyegesen fokoztuk. A találmány szerint két vékonyabb rugónak különleges alkalmazásával az egyes vékonyabb rugók maradó elhajlása kisebb lesz, mint az eddig ismert megoldásban alkalmazott egyetlen vastag rugó maradó elhajlása és az igénybe­vétel (négyzetcentiméterenkénti húzó- és nyo­móerő), melynek minden egyes vékony rugó alá van vetve terheletlen helyzetéből terhelt helyzetébe való elmozdulása során, valamint terhelt helyzetéből teljesen meghajlított álla­potába való elhajlása során, lényegesen kisebb, mint az eddig ismert egyetlen rugó esetében. Ez a két tényező biztosítja a rugók hosszabb fáradási idejét, mint a korábbi vastagabb egy rugó esetében, melynek ívalakja és hossza meg­egyező volt. Ha az eddig ismert egy rugót al-5 kalmaznánk keskenyebb kapcsolószerkezet el­érése érdekében az egyes lánctagokban, a kap­csolószerkezet viszonylag kis számú kitágítás és összehúzódás után tönkremenne és teljesen használhatatlanná válna, míg a találmány' sze-10 rint kialakított keskenyebb kapcsolószerkezet esetében az elhasználódás veszélye nélkül több ezer tágítás és összehúzás végezhető. A találmány további tárgya és előnyei a szakemberek számára a csatolt rajzokból vál-15 nak érthetővé, melyek kapcsán a találmánynak egy példakénti kivitelét írjuk le. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolószerkezet részleges oldalnézete, mely­ben a részek összeszükített helyzetben és rész-20 ben a 7. ábra 1—1 vonala szerinti metszetben vannak szemléltetve. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, melyben a részek kinyújtott helyzetben vannak és a metszet a 8. ábra 2—2 vonala szerinti. 25 A 3. ábra a kapcsolószerkezet részleges felül­nézete, melyen a részek összeszorított állapot­ban vannak és részben az 1. ábra 3—3 vona­lában vett metszetben, a 4. ábra a kapcsoló­szerkezet részleges felülnézete, melyben a ré-30 szék kinyújtott helyzetben vannak, részben szintén metszetben a 2. ábra 4—4 vonalában. Az 5. ábra két vékony laposrugó oldalnézete, melyek egymással teljes szélességükben érint­keznek, a lánctagba való behelyezés előtt; a 6. 35 ábra az U-alakú összekötő tag perspektivikus nagyított nézete; a 7. ábra nagyított metszet az 1. ábra 7—7 vonalában véve, a 8. ábra pe­dig nagyított metszet a 2. ábra 8—8 vonala szerint. 40 A 9. ábra egy felső lánctag nagyított pers­pektivikus nézete, mely felső részével van le­felé fordítva, hogy a felső burkolat belső haj­lított felületét szemléltesse, mely azt a lánctag­hbz rögzíti. A 10. ábra nagyított metszet a 7. 45 ábra 10—10 vonalában, a 11. ábra a felső lánc­tag kialakítására szolgáló lap egyik végének felülnézete, a 12. ábra az alsó lánctag kialakí­tására szolgáló lap egyik végének felülnézete és a 13. ábra a díszítő felső burkolat kialakí-50 tására szolgáló lap egyik oldalának felülnézete. Végül a 14. ábra az egyik alsó lánctag pers­pektivikus nagyított nézete felső oldalával le­felé fordítva, melyből az összekötő tagot és a rugót eltávolítottuk. 55 A kapcsolószerkeziet egy sor 4 felső lánctag­ból és egy sor 5 alsó lánctagból áll, melyek U-alakú 8 összekötő tagok segítségével forgatha­tóan vannak összekötve. A 8 összekötő tagnak 8a és 8b szára és a kettőt összekötő 8c vég-60 része van. Az egyes 4 felső lánctagokon díszítő 11 bur­kolat van, melyeket a 11a fül kapcsol Össze, ezek a felső lánctag 4a kivágásaiba illeszked­nek (lásd a 9. és 11. ábrát). A felső sor lánc-65 tagjainag egyes 4 lánctagjai egymáshoz viszo-2

Next

/
Thumbnails
Contents